Az addig rendben van, ha valaki otthagyja a sürgősségi osztályos orvosi melóját, miután szemtanúja volt a férje halálának, de az már kevésbé, ha ugyanazzal a lendülettel elmegy halottkémnek, mert hát trauma, feldolgozás ésatöbbi. Jenny Cooper, a Halottkém című kanadai sorozat címszereplője nem átlagos eü. dolgozó, sőt, a sorozat első pár részét elnézve nyugodtan lehet aggódni érte, bár az, hogy antidepresszáns-függő, a holtakat nemigen zavarja, élőkkel meg a lehető legkevesebbet találkozik, és akkor sem szikével a kezében.
A Halottkém egy nyomozós sorozatra ráhúzott idegen kaptafa, az a fajta, amiben egy bizonyos szakma művelője (pl. Castle – író, House – orvos, CSI – nyomrögzítő technikus) egyszer csak nyomozni kezd, minden különösebb ok nélkül, és a környezete lelkesen asszisztál a tévképzetéhez, sőt. Abból a szempontból viszont más, mint a felsorolt sorozatok, hogy a főhősnő magánéleti zűrjei, bár önmagukban se nem formabontók, se nem egyediek, a színésznő Serinda Swan miatt mégis összetett, érdekes problémának tűnnek, és az embert pár rész után behúzza a férje halálát feldolgozni igyekvő halottkém sztorija.
A furcsa haláleseteket persze egyedül nem nagyon lehet megfejteni. Jennynek akad segítője, McAvoy nyomozó (Roger Cross) személyében, aki mindenhez ért: ha kell, hekkel vagy gyámügyből ment ki gyerekeket, és közben nagyon szomorúan nézi a főhőst opcionális hegedűmuzsikára. A sztorik viszont az átlagnál jobbak, a színészek dettó, és még azt is megbocsátjuk neki, hogy amikor a halottkém gyanús halálesettel találkozik, fekete kutyát haluzik magának.
A halottkém – hétköznap esténként a TV4 műsorán!
