WTA Finals: kilencmillió dollár a tét Mexikóban

Vasárnap, magyar idő szerint éjszaka a mexikói Cancúnban megkezdődik a WTA Finals, ugyan nem hivatalos, de közismert nevén a női teniszezők világbajnoksága, ahol a 2023-ban legjobban teljesítő 8–8 játékos és páros küzd majd az első helyért. A Network4 sportcsatornáin végig követhető esemény a Grand Slam-tornák után a legrangosabb viadalnak számít, összdíjazása 9 millió dollár.

Az egyeseknél 52., a párosoknál 47. alkalommal rendezik meg a világ legjobb női teniszezőinek év végi megmérettetését. A WTA Finals küzdelmeire másodszor kerül sor Mexikóban, 2021 után azonban most nem Guadalajara, hanem a népszerű üdülőhely, Cancún ad otthont a mérkőzéseknek, ahol a hatalmas pénzdíj mellett a világelsőség is tét.

A tornát először 1972-ben bonyolították le, az első két évben a floridai Boca Raton volt a helyszín, és ez a két viadal abból a szempontból számított különlegesnek, hogy akkor még salakon játszottak a résztvevők. 1974-2000-ig szőnyegborításon került sor a küzdelmekre, 2001 óta azonban keménypályán pattog a labda.

Az eddigi 51 WTA-döntőből 35 alkalommal az Egyesült Államok volt a házigazda, Boca Raton mellett Los Angeles, New York, Oakland és Fort Worth is volt már helyszín. Emellett München (2001), Madrid (2006-2007), Doha (2008-2010), Isztambul (2011-2013), Szingapúr (2014-2018), Sencsen (2019) és az említett Guadalajara (2021) látta vendégül a sztárokat. Már az is publikus, hogy 2024 és 2026 között – a mai trendeknek és a pénz hívó szavának megfelelően – Szaúd-Arábiában, egészen pontosan Rijádban gyűlnek össze a legjobbak a szezon zárásaként.

Érdekesség, hogy Sencsen az eredeti tervek szerint 2019-től egészen 2028-ig lett volna a nem hivatalos női világbajnokság rendező városa, csakhogy előbb a koronavírus-járvány szólt közbe (2020-ben elmaradt a WTA Finals, 2021-ben Mexikó ugrott be), majd a WTA a sajnálatos Peng Suaj-ügy miatt elvette a jogot a kínai tornaszervezőktől. (Peng két évvel ezelőtt közösségi oldalán írta meg, hogy egy befolyásos kínai politikus megerőszakolta, de a poszt rejtélyes módon fél óra után eltűnt az internetről, és a játékos hollétéről sem lehetett tudni hetekig semmit. Peng aztán előkerült és visszavonta a vádjait, de a WTA az ügy részletes kivizsgálásának hiányára hivatkozva törölte a kínai viadalokat.)

Ami a lebonyolítást illeti, ezen a téren is akadtak különlegességek. 1984 és 1998 között három nyert játszmáig tartó meccseket rendeztek, a női teniszezőknél ez volt az USA 1901-es nemzeti bajnoksága után az első viadal, ahol így akár ötszettes találkozókat is láthatott a közönség. 1999-től aztán visszatértek az eredeti és máig is tartó formulához.

Az első, 1972-es kiadást a legendás amerikai, Chris Evert nyerte meg, amit később további három alkalommal tudott megismételni, de így sem találjuk a dobogón az örökranglistán.

A legtöbb WTA világbajnoki cím Martina Navratilova nevéhez fűződik, aki nyolcszor is az élen végzett. Valamennyi elsőségét amerikai színekben gyűjtötte be, hiszen 1975-ig volt csehszlovák állampolgár, a vb-n viszont először 1979-ben diadalmaskodott. Ha a 13 páros sikerét is beleszámítjuk, akkor összesen 21 trófeáról beszélhetünk az esetében, ami nemcsak egyedülálló, de jó eséllyel megdönthetetlen rekord is egyben. Navratilova teljesítménye már csak azért is unikális, mert ötször is duplázott, vagyis ugyanabban az évben egyéniben és párosban győzött.

Ezt rajta kívül csak a cseh Jana Novotná és a svájci Martina Hingis mondhatja el magáról, de ők csak 1–1 alkalommal nyertek mindkét számban.

Navratilovát egyébként Steffi Graf és Serena Williams követi 5-5 bajnoki címmel, majd Evert után még további hat teniszező mondhatja el magáról, hogy egynél többször utasította maga mögé a mezőnyt: Szeles Mónika és Kim Clijsters 3-3, Evonne Goolagong Cawley, Gabriela Sabatini, Martina Hingis és Justine Henin 2-2 alkalommal győzött.

A legfiatalabb győztes az újvidéki születésű Szeles volt, aki 1990-ben 16 évesen és 11 naposan nyert, legidősebbként pedig Serena Williams ülhetett fel a trónra: ő 2014-ben 33 évesen és 1 hónaposan húzta be a finálét Simona Halep ellen.

Szeles Mónika minden idők leghosszabb WTA Finals-mérkőzésén is érdekelt volt: 1990-ben 3 óra 47 perc alatt, 6:4, 5:7, 3:6, 6:4, 6:2-re múlta felül Gabriela Sabatinit a New York-i Madison Square Gardenben. Az ellenkező végletet Jusitne Henin 2007-ben, a csoportkörben Marion Bartoli felett aratott győzelme jelenti: a belga szinte „percek alatt” söpörte le a pályáról francia riválisát 6:0, 6:0-ra.

Ami a WTA Finals magyar érdekeltségű eredményeit illeti, a 80-as években Temesvári Andrea kétszer is ott volt a világ legjobbjait felvonultató mezőnyben. 1984-ben, a legjobb nyolc közé jutásért (akkor még 16-an állhattak rajthoz) vezetett is 6:3, 6:7, 2:1-re az amerikai Barbara Potter ellen, de a harmadik játszmában sérülés miatt fel kellett adnia a küzdelmet. Egy évvel később, szintén az első fordulóban a csehszlovák Hana Mandlíkovától kapott ki 7:5, 7:5-re.

Párosban viszont három magyar vb-címmel is büszkélkedhetünk, kivétel nélkül Babos Tímea jóvoltából. A soproni teniszező 2017-ben még a cseh Andrea Hlaváčková oldalán, majd 2018-ban és 2019-ben a francia Kristina Mladenovic partnereként győzött. Ezzel a páros örökranglistán Navratilova, Pam Shriver, Billie Jean King és Lisa Raymond mögött holtversenyben ő az ötödik legsikeresebb játékos. Az említett klasszisokkal ellentétben Timi a jövőben elvileg még növelhetné is a győzelmei számát, hiszen még aktívnak számít, igaz, az elmúlt években már messze volt a csúcsformájától.

Vasárnap 23 órától tehát jön a 2023-as WTA Finals, amelynek egyéni mérkőzéseit egészen november 5-ig, a mindent eldöntő összecsapásig élőben nézhetik meg a Network4 sportcsatornáin. Egy kis kedvcsináló gyanánt jöjjön egy táblázat a résztvevők egymás elleni mérlegéről és az éves győzelem/vereség mutatójukról.