Egyetlen lépésre van a magyar labdarúgó-válogatott attól, hogy zsinórban harmadszor is kijusson az Európa-bajnokságra, a csapat háza táján azonban a sok sérülés és egyesek játékhiánya komoly fejtörést okoz a szurkolóknak és persze elsősorban Marco Rossi szövetségi kapitánynak. A védelemben az utolsó két, vészesen közelgő selejtező előtt különösen aggasztó a helyzet, éppen ezért hatalmas megnyugvást jelentene, ha az eddig a német utánpótlás-válogatottakban szereplő Dárdai Márton végre döntene – a mieink mellett.
Vajon hogy áll majd fel a magyar együttes Bulgária és Montenegró ellen? Ami a hátsó alakzatot illeti, a kérdés több mint jogos, és egyelőre nem lehetünk túlzottan optimisták. Marco Rossi játékrendszerében három belső védő szerepel, és ebben a formációban középen Willi Orbán, bal oldalon Szalai Attila szerepe eddig megkérdőjelezhetetlen volt. Csakhogy a Lipcse futballistája a szeptemberi, csehek elleni barátságos meccsen súlyos sérülést szenvedett, és bár jól halad a felépülése, az egyéni edzéseket is elkezdte, nem valószínű, hogy november 16-án már bevethető lesz. Ami Szalait illeti, sajnos egyelőre egyértelműnek tűnik, hogy a ballábas játékos a posztján hátul van a rangsorban a Hoffenheimnél, az eddigi 9 bajnokiból mindössze hármon kapott lehetőséget. Hasonló a helyzet Lang Ádámmal, aki ráadásul a nem túl acélos ciprusi bajnokság jelenlegi ötödik helyezettjébe, az Omonia Nicosiába sem tud beférni, ő is a találkozók harmadán kapott csak lehetőséget az idényben.
Tovább folytatva a sort: a hátsó trióban szóba jöhető Botka Endre a hétvégi, Fradi–Újpest derbin, a fehérvári Fiola Attila Litvániában dőlt ki a sorból. Érdemes azt is hozzátenni, hogy utóbbi már 33 éves, Lang és Orbán is a harmadik ikszet tapossák, vagyis közép- és hosszabb távon is szükséges tervezni.
Kik jöhetnek szóba rajtuk kívül a védelemben? A török Rizesporban alapembernek számító Mocsi Attila, a Serie B-ben (Parma) peremember Balogh Botond és a Kecskemétben jól teljesítő Szalai Gábor nevét említhetjük, ráadásul ők valamennyien még a 20-as éveik első felében járnak.
Az igazi nagy dobás azonban Dárdai Márton magyar válogatottá válása lenne. A középső Dárdai-fiú története évek óta húzódik. Bármennyire is a magunkénak szeretnénk érezni és bármennyire is az a Dárdai Pál az édesapja, aki a magyar futball legendájának számít, a játékos már Berlinben született, ott nőtt fel, és az U16-tól egészen az U21-ig végig a német korosztályos csapatokban szerepelt. Természetesen Magyarországon is folyamatosan figyelemmel kísérték a fejlődését, Rossi is többször elmondta, hogy bár tiszteletben tartja majd a fiú döntését, nem bánná, ha minket választana – ezt azért is mondta a szövetségi kapitány, mert egy darabig jóval nagyobb esély kínálkozott arra, hogy a védő majd a Nationalelfre voksol.
Ezzel kapcsolatban nem tehetünk neki szemrehányást: a futballtörténelem egyik legsikeresebb nemzetéről van szó, akik szinte mindig a közvetlen elithez tartoztak, vagyis ott szerepelni egyenlő volt a komoly éremeséllyel, erre pedig, valljuk meg, a magyar válogatott tagjaként jóval kisebb a sansz.
Dárdai már 19 évesen alapemberré vált az akkor még a Bundesliga első osztályában szereplő Herthában, a szurkolók az év játékosának is megválasztották, és a német foci több ikonikus alakja, így például Thomas Hässler is azt jövendölte, hogy a katari világbajnokság után eljöhet az ő ideje a nagyválogatottnál.
Csakhogy Marci pályafutása nem mindig ívelt egyenesen felfelé, sokszor sérülések nehezítették a szereplését, és a Hertha körüli zűrzavaros időszak senkit, így őt sem hagyott érintetlenül. A hátvéd még a német U21-es csapatban sem volt alapember, ráadásul a gárda – címvédőként – nagyon megégett a nyári korosztályos Európa-bajnokságon.
Időközben a Nationalelfnél Hansi Flicket Julian Nagelsmann váltotta a kispadon, és a fiatal szakember egyértelműen eredménykényszerben van: miközben építeni kell a válogatottat, a közvélemény elvárja, hogy a lehető leghamarabb vezesse vissza a közvetlen eliten kívülre szorult németeket a legjobbak közé. Főleg úgy, hogy a hazai rendezésű Eb-ig alig több mint fél éve van hátra, ott pedig nyilván nem akarnak lebőgni.
Az, hogy Dárdai – a testvéreivel együtt – jelenleg csak a 2. Bundesligában futballozik, nem sok esélyt kínál arra, hogy Nagelsmanntól a közeljövőben behívót kapjon. 21 évesen egyre inkább elgondolkozhat azon, hogy mitévő legyen, a döntést pedig előbb-utóbb meg kell hoznia. Mivel a magyar válogatottnál egyértelműen fiatalítani kellene a hátvédsorban, a jó adottságokkal rendelkező berlini játékos áldás lehetne Marco Rossi számára már rövid, de leginkább hosszú távon.
Ne felejtsük, annak idején Willi Orbán is hasonló helyzetben volt, hiába várt a Nationalelf kapitányának meghívójára, és bár az ő kötődése jóval kevésbé volt erős Magyarországhoz, végül mégis a piros-fehér-zöld színeket választotta – tegyük hozzá, hála Istennek, és látva a válogatott teljesítményét, a csapatot övező jelenlegi fantasztikus hangulatot, biztosak lehetünk benne, nem bánta meg döntését.
Az idő tehát talán most már nekünk dolgozik, de egyelőre nagy a csend. Az speciel nem túl megnyugtató, hogy a futballista néhány nappal ezelőtt megváltoztatta a Facebook-oldalának borítóképét, amelyen német mezben feszít. Ugyanakkor, ha Nagelsmann nem számol vele, a saját érdekében is egyre határozottabban kell elgondolkodnia, hogy mellettünk tegye le a voksát.
Ez, amellett, hogy reményeink szerint a magyar himnuszt ő maga is szívesen hallgatná testközelből, ahogy édesapja is tette anno 61 alkalommal, a saját szakmai érdeke is lenne, hiszen egy stabil válogatott játékos piaci értéke jóval magasabb, mintha csak a klubjában játszana, és a magyar együttes is sokkal feljebb van a rangsorban, mint Dárdai Pál aktív időszakában.
És érik ugyebár az egymás utáni harmadik Európa-bajnokság, és ennek a társaságnak reális esélye lehet a világbajnokságra is kijutnia. Plusz még egy érv Marci magyar útja mellett: bátyja, a jelenleg sérült Palkó tavaly már döntött, és bemutatkozott Marco Rossi csapatában a görögök ellen. Ha Marci csatlakozna hozzá, talán még arra is esély kínálkozhat, hogy a három fiú közül a legtehetségesebbnek tartott, 17 éves kora ellenére a Herthában egyre több játéklehetőséget kapó Bence is minket választ. Így legyen, nagyon örülnénk neki.
