Vannak olyan bűnügyek, amelyek híre még azokhoz is eljut, akik egyébként nem szívesen olvasnak ilyesmiről. Gondoljanak csak a gyerekként elrabolt Natascha Kampusch történetére, aki tíz és tizennyolc éves kora közt élt egy Wolfgang Prikopil nevű férfi fogságában, amíg sikerült kiszabadulnia. Amstetten csendes településének neve is örökre összefonódott Josef Fritzlével, aki a saját lányát ejtette rabságba és teherbe.
Gypsy Rose Blanchard története hasonlóképpen feldúlta és megosztotta az Egyesült Államok lakosságának közbeszédét. Az esetet egyszerű lenne letudni egy diagnózissal: Münchausen by proxy szindróma, egy szülő kóros vágyakozása figyelemre és megkülönböztetett bánásmódra, amelyet a nagybeteg gyereke ápolásával kíván kiérdemelni. Ha a gyerek nem beteg, megbetegíti, tüneteket hazudik, vagy meghamisítja a vizsgálati eredményeit.

Dee Dee Blanchard, Gypsy Rose anyja pontosan ezt tette, és még ennél is többet. Azon túl, hogy a gyerekét kellékként használva élvezte a közösségüktől neki jutó szeretetet és megbecsülést, a lányát a végletekig irányította, amikor pedig senki nem látta, puszta kézzel és tárgyakkal is ütlegelte. Anélkül, hogy dokumentarista részletességgel foglalkoznánk az üggyel, is horrorisztikus, amit tudunk: a nő a gyereke csecsemőkorától hazudozott már az orvosoknak, például arról, hogy Gypsy Rose-nak alvás közbeni légzéskimaradása van. Ahogy a gyereke nőtt, egymás után talált ki újabb és újabb problémákat, amelyeket a vizsgálatok sosem erősítettek meg, mégis több sebészeti beavatkozásnak is alávetették. Arra való hivatkozással, hogy a kezelésektől a haja úgyis kihullana, Dee Dee rendszeresen leborotválta a lánya haját, hozzájárult ahhoz, hogy a fogai tönkremenjenek és kihulljanak, és húszas éveiig tápszerrel, szondával táplálta. Kerekesszékbe kényszerítette és gyógyszerekkel tömte – a lánya ráadásul több mint tíz évig azt sem tudta, hány éves, mert az anyja még neki is hazudott erről.

Gypsy Rose Blanchard úgy nőtt fel, hogy nem alakíthatott ki érdemi kapcsolatot sem kortársaival (iskolába sem járt), sem rokonaival (akik gyanakodtak, hogy nincs is semmi baja), így végül az interneten talált magának egy társat, Nicholas Godejohn személyében. A vele egykorú, tehát fiatal huszonéves férfivel először intim kapcsolatot kezdeményezett, majd az alacsony intelligenciájú és autizmus spektrumzavaros Godejohnt 2015-ben rávette, hogy gyilkolja meg az anyját, és szökjön meg vele. A két fiatal a férfi családjának otthonáig jutott, ahol a rendőrség hamar rájuk talált.
Godejohn életfogytiglani börtönbüntetést kapott, Gypsy Rose Blanchard pedig nyolc és fél év után nemrég szabadult. A fiatal nőt a közvélemény először áldozatnak vélte, akit anyja meggyilkolása után elraboltak, majd gyilkosnak, aki könyörtelenül leszámolt az őt egész életében ápoló mártír-anyának. Végül, ahogy az ügy részleteitből egyre többet lehetett megismerni, a kép árnyaltabbá vált, de továbbra sincs egyhangú egyetértés az ügyben: vannak, akik szerint eleget bűnhődött már azért, amit tett, és már gyerekkorában mindenért vezekelt, mások szerint érthető, ami történt, de ő maga is gyilkosságba keveredett, tehát nem ártatlan.
Blanchard a börtönévek alatt több interjút adott, történetéről és hátteréről tévéműsoroknak és dokumentumfilmeseknek is beszélt. Egyértelműen szívesen szerepel a nyilvánosság előtt: önéletrajzi alapú, de alapvetően a saját meglátásait tartalmazó könyvét e-book formájában hamarosan az egész világ olvashatja, Instagram-oldalán rendszeresen közöl képeket, videókat, és azt mondja, sok izgalmas dologra számít a közeljövőben. Például a sorozatra, amit a Lifetime az ő közreműködésével készített, és napokon belül megjelenik.
Akármi is vár rá, nem egyedül kell szembenéznie vele: még a börtönben megismerkedett egy férfivel, Ryan Andersonnel, akivel össze is kötötte az életét. (A pontos részletek egyelőre nem ismertek, Blanchard, aki már Anderson is, azt közölte, hogy a tévéműsorból majd kiderül, hogyan indult a szerelmük.)
Hogy Dee Dee Blanchard (született Clauddine Pitre) hogyan látta a dolgokat, már sosem fogjuk megtudni. Az sem derült ki, tudatában volt-e az asszony annak, hogy Gypsy Rose Lee néven már volt egy ismert alakja az amerikai popkultúrának – egy sztriptíztáncos, akinek később beszélgetős műsora is volt a tévében, olyan vendégekkel, mint Woody Allen vagy Judy Garland. Az asszonynak végső nyughelye sincs: hamvai az apja családjához kerültek, akik lehúzták azokat a vécén. Az ő megítélésében nem maradtak nyitott kérdések, mind családtagjai, mind azok a közösségek, amelyeknek rövidebb-hosszabb ideig a része volt, elítélően nyilatkoztak róla.