Múlt nyáron új fejezet kezdődött Szalai Attila karrierjében, a magyar válogatott védő ugyanis a német labdarúgó-élvonalba szerződött, ahol a Hoffenheim történetének harmadik legdrágább igazolása lett. Augusztusi bemutatkozása azonban balul sült el, kezdőként öngólt vétett a Freiburg ellen 2–1-re elveszített bajnokin, innen pedig megpecsételődött a sorsa, csak elvétve kapott szerepet a sinsheimieknél.
Január 20-án következett a szezon második párharca a két csapat között, ahova Szalai még Honffenheim-játékosként utazott el, de a meccs másnapján már kölcsönbe aláírt a Freiburghoz. Fekete-fehérben való debütálása sem sikerült rózsásan, csereként beállva a 90. perc hosszabbításában gólt ajándékozott a Werder Bremennek, amely ezzel beállította az 1–3-as végeredményt.
A 26 éves labdarúgó levonta a tanulságokat a múltból, és most már kizárólag előretekint – videóhívás keretein belül erről beszélt hétfő este az ARENA4-en, a Bundesliga 19. fordulóját összefoglaló magazinban, a ZáróBuLiban.
„Rengetegszer visszanéztem azt a hibát. Nagyon jó érzés volt pályán lenni, sajnálom, hogy mérkőzés végén ez történt, hibáztam, rosszul döntöttem, a technikai kivitelezésbe is probléma csúszott. Ez benne van mind a fociban, mind az életben, menni kell tovább és dolgozni.”
A mögötte hagyott nehéz félév, a játékhiány nyilvánvalóan nem könnyítette meg a dolgát abban, hogy felvegye a ritmust, de vajon hogy látja ezt maga, az érintett?
„Nyilván ez is hozzátartozhat, de sose vagyok az, aki kifogásokat keresni. Rosszul döntöttem, kis lendítés, nagy felület – ahogy édesapám szokta mondani. Első érintésből vissza kellett volna juttatnom mezőnybe a labdát, helyette rosszul vettem le, röviden adtam haza, ennyi történt. Nagyon frusztráló, zavarja ez embert, bántó, de ami nem öl meg, az megerősít, úgyhogy megyünk tovább.”
Egy sportoló életében természetesek a mentális, és játékbeli hullámvölgyek, ám a legnagyobbakat az különbözteti meg a többiektől, hogy képesek túllendülni a holtpontokon. „Szancsó” elárulta, milyen ember ő ebben a tekintetben, sokáig rágódik-e a hibáin, vagy képes rajtuk hamar túllendülni.
„Igyekszem ebben is minél profibb lenni. Sokan azt mondják, optimális, ha meccs végén egyből a következő feladatra fókuszálsz, ami természetesen nagyon nehéz, hiszen ott van a csalódottság, a szomorúság, az idegesség a fejedben. Viszont a labdarúgásban, tudjuk nagyon jól, nincs múlt, mindig a jelen számít, ha extra, ha gyengébb meccsed volt, gyorsan fel kell tudni dolgozni.”
A beilleszkedése szerencsére gyorsan és zökkenőmentesen zajlik, nemrégiben beköltözött új lakhelyére, ahol két csapattársa is a szomszédja.
„Már nem hotelben lakom, sikerült beköltözni egy lakásba. Két másik csapattársam, Noah Atubolu és Florian Müller is itt él, közel van a pályához.”
A nemzeti csapatban Willi Orbán mellett egy igazi stabil bástya a védőpárja, de Freiburgban sem panaszkodhat, Matthias Ginter hosszú évek óta az egyik legjobb a posztján a Bundesligában. Kérdés, lesz-e mellette is akkora biztonságérzete, mint Willi Orbán mellett meggypirosban.
„Bízom benne, mindketten nagyon jó játékosok. Williről minden magyar tudja, hogy hihetetlen stabil védő, Ginter is ugyanabban a német iskolában nőtt fel, megbízható, örültem, hogy már ilyen rövid idő után ott lehettem mellette a védelemben.”
Múlt hét óta Christian Streich, a bajnokság egyik, ha nem a legrutinosabb edzőjének kezei alatt készülhet, aki nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a játékos megtalálja régi önmagát.
„Legendás edző, erős karakter, egy élmény volt ez a hét, amit vele eltölthettem, legyen szó megbeszélésekről, videóelemzésekről, edzésekről. Bármit mond, vagy eltervez, az úgy is van, nagy hangsúlyt fektet a tiszteletre, az alázatra és a kemény munkára, azokra, amiket én is nagyra értékelek.”
Németországban már számos regét hallani átigazolása körülményeiről, hiszen mikor leült aláírni freiburgi szerződését, még éppen a Hoffenheim melegítőjében volt. Monoki Leheléknek elmesélte, hogyan élte meg belülről az eseményeket.
„Belülről nézve is gyorsan történt minden. Pont január 20-án, a születésnapomon volt a Freiburg–Hoffenheim mérkőzés, én előtte körülbelül két nappal tudtam meg, hogy a Freiburg érdeklődik irántam és szeretne leigazolni, aztán pedig mérkőzés napján tudtam meg, hogy megegyeztek a klubok. Érdekes helyzet, szerintem sokszor nem fordult még elő, hogy az egyik csapat színeiben elutazik valaki egy adott meccsre, egy adott csapattal, majd aztán ott marad, és holnaptól a másik csapat játékosa. Furcsa volt ezt megélni, mindenesetre örülök, hogy így alakult. Az első perctől fogva érzem a bizalmat, hiszen csereként beállva máris beállhattam az első adandó alkalommal.”
Sallai Roland személyében egy válogatottbeli ismerőse és jóbarátja is csapattársa Freiburgban, aki sokat tesz azért, hogy mihamarabb otthon érezze magát a klubnál.
„Az első héten szépen magamra hagyott, lebetegedett az első közös edzésünk után, ezért sokat még nem voltunk pályán együtt. Most már Hál’ Istennek meggyógyult, holnaptól újra közös erővel futballozunk, örülök, hogy itt van mellettem, rengeteget segít.”
Ki ne tudná, nyáron jön a 2024-es Európa-bajnokság, amin a magyar válogatott is részt vesz – sorozatban harmadjára. Sokan ezért váltanak klubot a téli átigazolási időszakban, hogy formába lendüljenek a tornára, nem meglepő módon Szalai Freiburgba szerződésében sem volt mellékes szempont.
„Természetesen nagy szerepet játszott, hiszen minden magyar embernek ott motoszkál a fejében az Eb, erre szeretnék én is minél jobban felkészülni, boldog vagyok, hogy jött ez a lehetőség, sokat lehet még a nyárig dolgozni.”
A Freiburg jövő héten a harmadik helyen álló Stuttgart ellen folytatja, amit 15.30-tól a NET4+-on élőben követhetnek előfizetőink.
