Lelátói balhéktól sújtva – merre tovább, Ligue 1?

Egyre gyülekeznek a sötét felhők a francia klubfutball fölött. A Ligue 1 közvetítési jogai a nyáron járnak le, és miközben a bajnokság szervezői szeretnék minél vonzóbbá tenni a mérkőzéseket, ezzel éppen ellentétes folyamatok zajlanak. Az elmúlt egy évben ugyanis durván megszaporodott a szurkolói incidensek száma, decemberben haláleset is történt az egyik találkozó előtt. Mit lehet és mit kellene tenni az illetékeseknek, hogy rend legyen a stadionokban és környékükön?

Gyakorlatilag nem telik el hét anélkül, hogy valamilyen botrányról ne érkezne hír a Ligue 1-ból. A francia élvonalbeli labdarúgó-bajnokságban legutóbb az Olympique Lyon drukkereivel kapcsolatban érkezett panasz, akik a Marseille elleni mérkőzésen jól hallhatóan homofób rigmusokat skandáltak. Az ügyet még mindig vizsgálják, de érdemes áttekinteni csak az elmúlt szűk egy év termését, azaz milyen szurkolói balhék történtek.

Nantes–Nice, egy ember meghalt

Tavaly december 2-án szörnyű hír érkezett a Nantes és a Nice bajnokija előtt: a két együttes fanatikusai még a kezdő sípszó előtt összeverekedtek, az incidensben pedig az egyik hazai drukker olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy végül életét vesztette. Az eset hatalmas port vert fel a francia közéletben, többek között Gérald Darmanin belügy- és Amélie Oudéa-Castéra sportminiszter is komoly lépéseket sürgetett az ilyen tragédiák jövőbeni elkerülése érdekében.

Fabio Grosso vérben úszó fejjel…

Október végén, bő egy hónappal a tragikus nantes-i összecsapás előtt is csak a szerencsének volt köszönhető, hogy az atrocitás nem végződött halálesettel. A Marseille–Lyon rangadót megelőzően a hazai szélsőségesek nemcsak a vendégdrukkereket támadták meg, hanem a lyoni csapatot szállító buszt is. Az egyik, a jármű ablakát szétzúzó kő ráadásul súlyosan megsebesítette Fabio Grosso vezetőedzőt. A világbajnok olasz futballista vérző fejét ábrázoló fotó bejárta a világot, a meccset pedig későbbre halasztották.

Kevésbé került reflektorfénybe a lyoni ultrák magánakciója, akik náci karlendítésekkel és rigmusokkal igyekeztek felhívni magukra a figyelmet – ugyanúgy a Vélodrome-nál.

A L’Équipe másnapi száma „Undor és szégyen” címmel jelent meg…

Montpellier-ben a vendégkapus került veszélybe

Ugyancsak tavaly októberben rendezték a Montpellier–Clermont találkozót. A két csapat drukkerei között korábbról nem tudni komolyabb ellentétekről, bár tulajdonképpen itt sem a szurkolótáborok között alakult ki a balhé: a hazai fanatikusok ugyanis egy óvatlan pillanatban egy petárdát dobtak a pályára, amely éppen Mory Diaw, a vendégek kapusa mellett robbant fel. A szenegáli válogatott hálóőrt hosszasan ápolták, a meccs félbeszakadt.

Sok hűhó semmiért Le Havre-ban…

2023 októbere a jelek szerint valamilyen kozmikus jelentőséggel bírt, mivel az ekkor lebonyolított Le Havre–Lens északi rangadón sem bírtak magukkal a szurkolók. A 92. percben, miután a Lens 0–0-s állásnál betalált, néhány elmebeteg vendégdrukker úgy döntött, átmegy az egyik hazai szektorba, hogy ott látványosan, kárörvendően ünnepeljen. A Le Havre hívei viszont ezt nem nézték jó szemmel, így a piros-sárga fanatikusok közül volt, akit hordágyon vittek el – a mentőautóhoz

Ráadásul az egész tényleg Shakespeare komédiáját idézte, mivel hosszas VAR-vizsgálatot követően a gólt nem adták meg, így 0–0 lett a végeredmény.

Hű, de messze van ide Bordeaux…

…de még messzebbre került a Ligue1 a patinás Girondins együttesétől, amikor a francia másodosztály előző idényének hajrájában – egy amúgy kellemes júniusi estén – az egyik, vélhetően minőségi hazai nedűtől elvarázsolt bordeaux-i drukker a vendég Rodez gólja után berohant a pályára, és tettleg bántalmazta a csapat játékosát, Lucas Buadés-t. A középpályás olyan szerencsétlenül zuhant a földre, hogy agyrázkódást szenvedett.

A Girondins így, miután a francia szövetség teljesen jogosan megbüntette a klubot, végképp lemondhatott a feljutási álmairól.

Egyelőre nem látszik a megoldás

A szövetség elöljárói, valamint politikusok egész sora reagál újra és újra ezekre a botrányokra, és időnként előfordulnak konkrét lépések is. Az október végi, marseille-i balhé után például akkora volt a közfelháborodás, hogy egy időre központilag meghatározták, mely első- és másodosztályú meccsekre nem utazhatnak egyáltalán vendégszurkolók, ám az intézkedés nem volt hosszú életű.

Az emberi önállóságra és a szabadságra hagyományosan ügyelő franciáknál ugyanis bármiféle korlátozás hamar kőkemény ellenállásba ütközik. Itt is ez történt, a különböző szurkolói csoportok, melyeknek egyébként érdekképviseleti szervük is van az országban, egyből jelezték, hogy mindez a személyes szabadságjogok, illetve a mozgásszabadság súlyos megsértése. Még a politikai életből is erősen támadták az intézkedést: Sacha Houlié parlamenti képviselő, Emmanuel Macron államelnök pártja, az RE egyik tagja például egyenesen felkarolta a drukkerek ügyét, és élesen bírálta az őket sújtó korlátozásokat.

Ma tehát ott tartunk, hogy gyakorlatilag nincs olyan eszköz az illetékesek kezében, amellyel akár csak középtávon is visszaszoríthatnák a lelátói és könyéki erőszakot. Vincent Labrune, a Ligue 1 elnöke egy rádióinterjúban úgy fogalmazott, hogy mindez a francia társadalmon belüli súlyos problémákra, feszültségekre vezethető vissza, amelyek kezelése nem feltétlenül a labdarúgás helyi irányítóinak dolga lenne.