Mi lehet a siker biztos receptje egy hollywoodi filmhez? Végy egy igazi (természetesen amerikai) hőst, esetleg néhány jópofa figurát, akik ha kell, komolyra, ha kell, viccesre veszik a figurát, de amúgy szerethetők, vagy esetleg egy imádnivaló, cuki állatot – lehetőleg egy kutyust. Ha pedig ezek mind megvannak, garantált a diadal!
Mark Wahlberg az a színész, akit úgy kedvelek nagyon, hogy közben sokszor elfog a rettegés. Nem vagyok az az ijedős fajta, de az első filmélményem vele kapcsolatban a 2008-ban bemutatott Az esemény volt, amely számomra minden idők egyik leghátborzongatóbb mozija. Hogy miért, abba most nem megyek bele, a lényeg, hogy azóta kitüntetett figyelemmel kísérem Wahlberg pályáját.
Szerepelt már vígjátékban, háborús szatírában, klasszikus thrillerben és akciófilmekben is, a sportos hős szerep viszont eddig alig-alig találta meg. A kivételt A legyőzhetetlen jelentette, melyben egy amerikaifutball-játékos, Vince Papale karakterét játszotta el, a közelmúltban bemutatott Artúr, a király című alkotás viszont sok szempontból az ember szívébe talál.
A legyőzhetetlenhez hasonlóan ez a film is igaz történetre alapul, de azért sok tekintetben elferdítették – de erről majd egy kicsit később. Egy kiöregedő félben lévő, sokak által már teljesen leírt sportemberrel, Michael Lighttal ismerkedünk meg az elején, aki többször is csúcsfavorit volt a csapatával a kalandsport-világbajnokságon, de mindig elcsúszott egy banánhéjon.
A 2014-es, Costa Rica-i lebőgés után a sportember teljesen visszavonult életet él a Sziklás-hegység lábánál található otthonában feleségével és kislányával, de egy idő után egyre inkább erősödik benne a hiányérzet: valami nem kerek az életében, édesapja ingatlanirodájának ügynökeként minden, csak nem boldog. Egy jó asszony azonban nemcsak hogy mindent megbocsát, de mindenben támogatja is a férjét, így engedélyt ad kedvesének, hogy még egyszer, utoljára veselkedjen neki és nyerje meg a 2018-as vb-t.
Light nem akármilyen brigádot hoz létre: korábbi jó barátját, a piperkőc Leót (Simu Liu), akivel a 2014-es események óta nem is beszéltek, a tehetséges hegymászót, Oliviát (Nathalie Emmanuel) és a még nála is veteránabb, térdproblémákkal küzdő Chiket (Ali Suliman) is meg tudja nyerni a projekthez.
A Dominikai Köztársaságban zajló viadalon szinte minden ellenük szól: a vártnál szerényebb szponzori háttér miatt minimális idejük van csak a helyszínen való akklimatizálódásra, Light és Leo között még mindig akad némi feszkó a Costa Ricában történtek miatt, Olivia halálos beteg édesapja miatt aggódik, Chik pedig fájdalomcsillapító-hegyeken él, hogy egyáltalán mozogni tudjon.
Minden előzetes negatívum ellenére aztán a Broadrail csapata állja a sarat a nem mindennapi körülmények között, ahol dzsungelfutástól az éjszakai túrán és a terepkerékpározáson át a vadvízi kajakozásig mindent is kell csinálni, néha embertelen kínok és fájdalmak közepette. Light és brigádja eredetileg – mint ahogy a többi együttes is – négy tagból állt, csakhogy menet közben csatlakozott hozzájuk egy kóbor kutya, akit a csapatvezető Artúrnak nevezett el. Pontosabban Artúr, a király lesz a neve. Az előélete miatt súlyos sebeket hordozó, de hatalmas szívű négylábú ugyanis tántoríthatatlanul Lighték mellé szegődik, és az is előfordul, hogy életet ment. A kérdés, hogy sérülései megengedik-e, hogy végigcsinálja a nagy kalandot újdonsült gazdáival.
Az Artúr, a király nagyon szép és igazi sírós film. Erre szoktam azt mondani, hogy akit érzelmileg nem érint meg, azzal nagyon komoly mentális problémák lehetnek: gyönyörű tájak, izgalmak, veszélyek és persze megható jelenetek. Ha vannak is benne hatásvadász elemek, attól még a történet maga és persze a remek színészi alakítások – elsősorban Wahlbergé és Liué – viszik előre, sőt magasra röpítik.
A végén azért annyit illik hozzátenni, hogy bár a sztori valóban megtörtént eseményekre épül, akadnak benne lényeges változtatások az eredeti történésekhez képest.
A filmben Michael Light egy hamisítatlan amerikai (coloradói) figura, de akiről megmintázták, valójában egy svéd sportember, Mikael Lindnord, aki könyvet is írt kalandjairól és Artúrról. A szóban forgó versenyt pedig, ahol a skandináv extrém sportoló megismerkedett a kutyussal, nem Dominikán, hanem Ecuadorban rendezték. A dél-amerikai országban éppen ezért volt is némi felháborodás, amikor kiderült, hogy más helyszínen lesznek a forgatások.
Mindettől függetlenül ez az a film, amit mindenkinek jó szívvel ajánlok, tényleg könnyen megérinti a szíveket.
ARTHUR THE KING – ARTÚR, A KIRÁLY
Bemutatás éve: 2024
A film hossza: 107 perc
Írta: Michael Brandt
Rendezte: Simon Cellan Jones
A főbb szerepekben: Mark Wahlberg, Simu Liu, Juliet Rylance, Nathalie Emmanuel, Ali Suliman
