Jane Fonda nevének említésekor mindenkinek a ’80-as évek színes lábszárvédői és csillogó latex nadrágjai jutnak eszébe. Pedig Fonda ennél sokkal de sokkal fontosabb dolgokat csinált és csinál a mai napig.
A 86 éves színésznő igazi nepo baby, apja a legendás filmsztár, Henry Fonda volt, anyja pedig egy társasági hölgy, Frances Seymour Brokaw. II. világháborús veterán édesapjától otthon a hazafias és nacionalista eszméket hallgatta – a vietnami háború és az amerikai polgárjogi tüntetések idején kezdte megkérdőjelezni mindazt, amit a világról tudott.
Fonda modellkedett és divatlapok címlapjain szerepelt, hollywoodi karrierje előtt. A hatvanas években rendszeresen foglalkoztatták, évente átlagosan két filmet forgatott. Ám az évtized közepén Las Vegasban feleségül ment Roger Vadim francia forgatókönyvíróhoz – aki láthatóan élvezte az életet, hisz Brigitte Bardot-val és Catherine Deneuve-vel is viszony folytatott -, és Franciaországba költözött. 1968-ban született meg a lányuk, Vanessa Vadim, de kötelékük nem állta ki az idő próbáját, a hetvenes évek elején szétköltöztek. Gyermekükön kívül Fonda a szexbomba-státuszt köszönhette Vadimnak: a Barbarella című filmet a férfi írta és rendezte.
Miután Fonda hazaköltözött az Egyesült Államokba, elkezdett polgárjogi tüntetésekre járni. Támogatta a Fekete Párducok Pártját, fel akart lépni az afroamerikaiakkal szembeni rendőri brutalitás ellen, menedéket nyújtott a tagoknak, adománygyűjtéseket tartott otthonában, sőt, ő maga is adott pénzt a mozgalomnak. A párttal való kapcsolata egészen odáig ment, hogy a kormány is felfigyelt rá, és ha a kormány felfigyel, akkor bizony megfigyel. Vele is ez történt.
Ugyanebben az időszakban Fonda az amerikai őslakosok mellett is kampányolt, tüntetésekre járt, és látogatta a lecsukott aktivistákat. Noha korábban a rádióban beszélt a vietnami háború fontosságáról, meggyőződéses háborúellenes aktivistává vált, tüntetéseket szervezett, előadásokat tartott. Ebben az időszakban ismerkedett meg második férjével, a békemozgalom egyik meghatározó alakjával, Tom Haydennel.
1972-ben Fonda azt a merész döntést hozta, hogy két hétig Észak-Vietnamban turnézik, hogy felszólaljon Amerika katonai politikája ellen, és a saját szemével győződjön meg az erőszakról, amely ellen kiállt. Ezt már Washington sem nézte tétlenül, egyesek hazaárulást emlegetettek, őt pedig elnevezték Hanoi Jane-nek. Ez a becenév sokáig rajta ragadt.
Fonda végül a filmet kezdte el eszközként használni, hogy kifejezze gondolatait. Miután hazatért elkészítette a Coming Home című filmet, amely egy sebesült veteránról, egy nőről és annak tengerészgyalogos férjéről szól. Fonda és a stáb hat évig dolgozott a film elkészítésén, a második Oscar-díját hozta meg a legjobb színésznőnek. (Az első a Pelikán ügyirat volt)
A többi filmjében is társadalmi kérdéseket feszeget, társproducere és főszereplője volt a Kína-szindróma című filmnek, amely egy riporterről szól, aki felfedezi, hogy egy atomerőműben számos biztonsági kockázatot eltitkolnak. A film bemutatása után nem sokkal Pennsylvaniában bekövetkezett a Three Mile Island-i nukleáris baleset, ami rávilágított arra, hogy a filmben szereplő események mennyire reálisak. Az 1980-as Kilenctől ötig című filmben, amelyben ő maga, Dolly Parton és Lily Tomlin játszotta a főszerepet, a dolgozó nők helyzetére világított rá, hangsúlyozva benne a szexuális zaklatás, az egyenlőtlen fizetés és az anyáknak járó pénzügyi támogatás hiányának problémáit.
És akkor jöjjön a híres Jane Fonda’s Workout videók, amelyeket, hiszik vagy sem, szintén politikai cél vezérelt. Nem viccelünk, ugye a férje is aktivista volt, akivel megalapították a Campaign for Economic Democracy (Kampány a gazdasági demokráciáért) nevű szervezetet. A szervezet célja az volt, hogy elmondja az embereknek, hogy az igazi demokrácia a vagyon újraelosztását és a hatalom átadását jelenti Amerika leggazdagabb egy százalékától és leggazdagabb vállalataitól az ország lakosságának. A gondolat nemes volt, Amerikában pedig a recesszió tombolt, ezért kezdett el azon gondolkodni férjével, mit is csináljanak, hogy pénzhez jussanak. Így született meg az ÖTLET.
A Campaign for Economic Democracy (Kampány a gazdasági demokráciáért) tulajdonában lévő videókazetta több mint 17 millió példányban kelt el, és a teljes nyereséget a szervezet kapta. Miután Fonda a videós iparágat berúgta az ajtón (a videomagnók eladásai a Workout népszerűségének köszönhetően ugrásszerűen megnőttek), ő lett az első nem-technikus, akit a Video Hall of Fame-be iktattak. Az ezzel egyidejűleg megjelent Jane Fonda edzéskönyve (Jane Fonda’s Workout Book) két éven át a New York Times bestsellerlistájának első helyezettje volt. Na ugye, hogy milyen fontos lehet egy kis ugribugri?
Annak ellenére, hogy teltek az évek, Fonda aktivizmusa mit sem csökkent. Legyen szó #MeToo mozgalomról, Black Lives Matterről, klímaváltozásról, Fonda felszólal és protestál, annyira, hogy Washingtonban, a Capitol Hill-i tüntetés során – ahol a környezetvédelmi reformok érdekében szólalt fel – többször letartóztatták.
És, hogy mit akar még ? Nem fogják elhinni! „Szeretnék építeni magamnak egy kis faházat, amely teljesen független a közművektől. Szeretnék csirkéket tartani – imádom a csirkéket – és nyulakat, és a kutyáimat, és csendet. Szeretném, ha magasan a hegyen lenne, fákkal. És bár nem hiszem, hogy eléggé képzett író lennék, szeretnék írni egy könyvet – az utolsót -, amely megváltoztatná a világot” – nyilatkozta életútinterjújában. A világot mindenesetre már megváltoztatta – unokái pedig folytatják munkáját.
