A kétezres évek óta egyre kevesebb a szex a filmekben – derül ki az Economist elemzéséből, amelyet mi a Hollywood Reporternél láttunk összefoglalni. Ez az eredmény egyébként azért is érdekes, mert már nemcsak a moziban és a tévében láthatunk új filmeket, hanem számtalan streamingszolgáltatónál, ahol igazából mindenfajta igényt kiszolgálnak, így a határok is lazábbak.
Stephen Follows filmes adatelemző jutott erre a megállapításra, aki a szex és a meztelenség előfordulását tartotta számon a nagyobb élőszereplős filmekben, minden előfordulást a „semennyi” és a „jelentős” határértékek közti skálán vizsgálva. Így jutott arra, hogy a kétezres évek legeleje óta
- csaknem 40 százalékkal kevesebb a szexuális tartalom a filmekben;
- a teljes nagyfilm-merítés egyötödéről a felére nőtt azoknak a filmeknek az aránya, amikben egyáltalán nincsen semmilyen szexuális elem;
- ahol viszont van szex, ott kirívóan ott van: hol egy felajzott pénisz került elő (May December), hol orális aktus egy menstruáló nővel (Saltburn);
- a drogok, erőszak és a csúnya beszéd mennyisége viszont nem változott jelentősen.
Mint a lap emlékeztet, tavaly a Playboy egyik szerzője is írt a témáról, ő arra jutott, hogy 2010 óta vizsgálva a szexjelenet-esetszámot, a kínálatban a hatvanas évek óta nem volt ilyen kevés.
A dolognak köze lehet ahhoz is, hogy felnőtt a filmfogyasztók egy új generációja, akik nem szexet akarnak látni, hanem mást emberi kapcsolatokkal foglalkozó történeteket. Egy részük kifejezetten úgy látja, hogy nincsen szükség szexuális vonatkozásra egy jó sztorihoz, illetve a romantikus elemeket egyszerűen túl sokszor használják a filmesek.
Egyébként mostanában a filmiparban is vannak olyan hangok, amelyek feleslegesnek tartják a történetmesélés ilyesfajta elhajlásait. Főleg színészek, de ez nem is csoda: nekik kell eljátszaniuk a szenvedélyes pillanatokat, kinek-kinek a saját technikájával.
