1978 január 6-án az Amerikai Egyesült Államokból hazaérkeztek a koronázási ékszerek. De miért kerültek oda? Az ok egyszerű: a II. világháború alatt a koronaőrség először a Dunántúlra menekítette az oroszok elől, majd az osztrákokhoz, Mariazellbe került, majd onnan Mattseebe. Az amerikaiak innen szerezték meg, hogy aztán Franfurton keresztül a texasi Fort Knox haditengerészeti támaszponton őrizzék.
Egészen 1978-ig kellett várni, mire a szimbolikus tárgyak visszakerültek oda, ahova tartoztak. Az amerikaiak a nemzetnek akarták visszadni, ezért kikötötték, hogy Kádár János nem lehet jelen az eseményen. A Magyar Televízió, nem mentesen a pártállami befolyástól, csak két órás csúszással közvetítette a jelentős eseményt, mert tartottak attól, hogy valami olyasmit mondana Cyrus Vance akkori külügyminiszter, ami nem lenne megfelelő. A koronát végül Kádár helyett Apró Antal, az országgyűlés elnöke vette át.
Az ékszereket egészen 2000-ig a Magyar Nemzeti múzeumban őrizték, de azóta az Országház kupolacsarnokában lehet megnézni.
Azt, hogy hogy néz ki a korona, szinte mindenki tudja, ismeri, ám sokkal izgalmasabb a jogar – bár kétségkívül nem olyan látványos. Először is buzogány formájú – ami jelentősen eltér a többi nemzet jogarától, sokkal harciasabb benyomást is kelt. A feje kvarckristály, amelyet aranylemezből készült levelek díszítenek. A rossz szándékot, ártó szellemeket a tetején egy végtelenített szalagminta, a Salamon-csomó hivatott távoltartani, és három oroszlán is található a kristályba faragva. Érdekesség, hogy a gömb még a X. században készült Egyiptomban, onnan került hozzánk. Az alján lógó kis aranygolyóbisok csilingelése szintén a szellemek elriasztására szolgál [ami elég jó képet ad arról, mennyire lehettek berezelve a szellemektől az elődeink – szerk.].
Azt nem tudjuk, mikor került a koronázási jelképek közé a jogar, Szent István még lándzsát tartott a kezében, legalábbis így vélik a történészek.
És hogy miért írunk most erről? Mert Az elveszett ereklyék fosztogatói című 2000-es sorozat mai epizódja is pont ezzel foglalkozik! A sorozatban egy egyetemi tanár, Sydney Fox – nem utolsósorban karatemester – elveszett műtárgyak után kutat. Ebben a részben egy illuzionista 1897-ben eltünteti a jogarunkat, ráadásul a Habsurg császári udvar szeme látára, és a történet szerint azóta sem látta senki. A legenda szerint ráadásul átok ül a jogaron, így Foxnak óvatosnak kell lennie, ha meg akarja találni. Megbízója egy bűvész, aki némi médiafigyelemre vágyik. A szálak Atlanta Citybe vezetnek… A sorozat ezen részét Tia Carrere főszereplésével kedden 17:50-től lehet megnézni a TV4-en – ismétlés másnap, 16:50-kor!
