Az elmegyógyintézetek a valóságban nem érdekesebbek, mint bármelyik más munkahely, viszont a filmekben szerencsére általában nem a valóságot mutatják. A moziban az elmegyógyintézet csupa veszély, csupa nem várt igazság, és csupa nagyon izgalmas figura, akiknek van persze valami bolondériája. Mivel az mindig nagyon izgalmas helyzet, ha összezárnak valahol egy csomó furcsa embert – tulajdonképpen a valóságshow-k is eköré a felfedezés köré épülnek -, természetesen rendszeresen nyúlnak a témához a filmesek. Annyi jó darab készült a témában, hogy fel is soroljuk a legjobbakat!
Észvesztő
Igen, ezt a magyar címet sikerült adni a Girl, Interrupted című 1999-es filmnek, és talán az In Bruges-Erőszakik párosítás mellett a legsúlyosabban félrevezető cím. Ez ugyanis nem egy bugyuta vígjáték Adam Sandlerrel, hanem Winona Ryder és Angelina Jolie karrierjeinek talán legerősebb drámája egy a világot megértei próbáló tinédzserrel, aki a Claymoore kórházban csupa szintén problémás ember között találja magát. Az a jó hírünk, hogy péntek este a FILM4-en lesz látható, szóval ne fogja magát vissza senki a hülye cím miatt, nézzék meg!
Viharsziget
Mit is mondhatnánk Martin Scorsese és Leonardo DiCaprio közös munkái közül az egyik legjobban sikerült filmről? Az, hogy több szinten is tökéletes, nem fedi teljesen a valóságot: feszültség, megfelelő csavarok a megfelelő helyeken, remek alakítások. A történet egy nyomozóról szól, aki egy szigeten lévő elmegyógyintézet furcsa dolgait próbálja összerakni. Scorsese egyszerre adta fel a filmet a megdöbbentő befejezések rajongóinak, és azoknak, akik szerint egy thriller csak akkor lehet thriller, ha felugrunk a székünkből ijedtünkben.
Száll a kakukk a fészkére
A fiatal és pályája – egyik – csúcsán lévő Jack Nicholson elmegyógyintézetbe kerülve próbál előbb túlélni, aztán megszökni onnan, hiszen valójában csak azért játszotta el az őrültet, hogy ne kelljen leülnie a börtönbüntetését. Mindeközben elmosódnak a határok az őrültek és a nem őrültek között, szurkolhatunk a különösen nagy szemétláda intézeti dolgozók ellen, és már el is ment az a nagyjából két óra. Kötelező, klasszikus, ilyesmi.
A bárányok hallgatnak
Véleményes persze, hogy elmegyógyintézeti filmnek számít-e, hiszen vannak azon kívül eső történetszálak is itt, de hát mégis csak itt játszódik a lényeg. A lényeg ugyanis nem a nyomozás, nem az izgalom, hanem az a sok beszélgetés, amit a kannibál Hannibal Lecter és Clarice Starling ügynök folytat le egy kifejezetten veszélyes őrülteknek fenntartott börtönben, ami voltaképpen egyfajta elmegyógyintézet is. Az 1991-es klasszikus egyik legizgalmasabb eredménye, hogy még a legjámborabb és humanistább néző is azzal a szégyenteljes ténnyel találja magát szemben, hogy egy elmebeteg sorozatgyikos a történet legszimpatikusabb figurája.
Berlin Calling
Megdöbbentő, de létezett idő, amikor a német Paul Kalkbrenner nem egy minden falunapon fellépő “sztárlemezlovas” volt, hanem a kúlsága csúcsát élő Berlin egyik jelképe. Ehhez kellett a film, amiben egy DJ-t alakít, aki a sok mulatozásban annyira mélyen elmerül, hogy végül is elmegyógyintézetben köt ki. A saját démonaival küzdő Ickarus filmje elköveti azt a bravúrt, hogy úgy nézeti meg magát időről időre, hogy valójában a néző is tisztában van vele, hogy nem olyan nagyon jó film. Valamiért mégis előkerül, mert elképesztően jó hangulata van, nagyon jó képek vannak benne, és persze előkerül benne a Berlin Calling soundtrack is, amit természetesen Kalkbrenner írt, és nagyjából minden hang a helyén van rajta.
