Az emberiségnek, amióta világ a világ, szinte elemi igénye van arra, hogy előre lássa a jövőjét, ha másért nem, azért, hogy felkészülhessen rá, vagy adott esetben megakadályozza annak negatív kimenetelét. Ezt a piaci igényt már nagyon régóta igyekeznek kielégíteni jövendőmondásra szakosodott egyének, a görög mítoszokból ismert Püthia például Apolló isten szárnyai alatt, a Delphoi jósda kötelékében szórakoztatta az arra járókat a képességeivel, amelyek messze földön híressé tették őt.
Nála kicsit létezőbb személy volt Edgar Cayce, aki azt állította, hogy a tudatalattija alvás közben rendszeresen kivándorol a testéből, hogy a szellemek földjére utazzon, és a jövőről gyűjtsön információkat. Hálistennek ez a rakoncátlan tudatalatti mindig beszámolt Cayce-nek arról, amit látott, aki így aztán ébredés után nagy szeretettel oszthatta meg jóslatait kíváncsiskodó ügyfeleivel. A 20. század elején nagy népszerűségnek örvendett, egyrészt, mert transzállapotban állítólag gyógyításra is képes volt, másrészt mert egyesek szerint megjövendölte az 1929-es tőzsdekrachot, amely a nagy gazdasági világválsághoz vezetett, továbbá látta előre a II. világháborút, a Föld mágneses pólusainak eltolódását, a Szovjetunió összeomlását és az Egyesült Államok és Oroszország közötti szövetséget.
Baba Vanga bolgár jósnő 1911 és 1996 között élt, és miután egy tornádó elröpítette, majd földhöz vágta, elveszítette a látását, és attól a pillanattól már csak a jövőbe tudott tekinteni. Azt beszélik, Vanga megjósolta szeptember 11-et, a Brexitet, a 2004-es thaiföldi szökőárt, a muszlim szélsőségesek terrorcselekményeit, valamint, hogy 2304-től képesek leszünk az időutazásra.
Jeane Dixon amerikai jósnő asztrológusként kezdte pályafutását az 1950-es évek Amerikájában, ahol olyan elképesztő igény mutatkozott a munkájára, hogy saját horoszkóprovatot kapott egy újságnál, sőt, saját betelefonálós műsora volt, továbbá kiadott egy állatoknak szóló horoszkópgyűjteményt és egy asztrológiai szakácskönyvet (ez már talán inkább embereknek szólt) – és mindkettő hatalmas sikernek örvendett, memoárja pedig bestseller lett. Dixon, sok modern médiumhoz hasonlóan megjósolta John F. Kennedy elnök meggyilkolását, amivel egyenes út vezetett ahhoz, hogy Franklin D. Roosevelt és Richard Nixon elnökök tanácsadója legyen. Sokan rajongtak érte, Oprah Winfrey például azt állítja, hogy azóta tudja, milyen iszonyú híres és sikeres személy lesz belőle, amióta 1977-ben találkozott a jósnővel, aki előre felkészítette erre. Mondjuk kíváncsi lennék, akkor is így alakult volna-e az élete, ha onnantól fogva Oprah nem csinál mást, csak egy fotelban ül, és zoknikat párosítva várja, hogy sztár legyen.
A jósság tehát mindig népszerű pályaválasztási ötletnek bizonyult, ugyanakkor a szakma legnagyobb alakját, Nostradamust sosem tudta eddig túlszárnyalni senki. A nevezetes asztrológus-csillagász-gyógyszerész-jós ugyanis az 1500-as évek óta elképesztő népszerűségnek örvend, neve szinte eggyé vált a jövendőmondás fogalmával, és időről-időre felmerül, ha mondjuk olyan apróságokon kívánunk szorongani, hogy például mikor pusztul ki az egész emberiség. De vajon miért pont Nostradamus lett az a személy, akire hivatkozunk, ha a kifürkészhetetlen jövőt firtatjuk, és miért nem veszett még a neve a feledés homályába az elmúlt majdnem ötszáz év alatt?
Nostradamus éjszakánként a háromlábú sárgaréz állványra helyezett, vízzel teli üveggömbjébe révedve várta az ihletet, hogy jövőbeni eseményeket lásson és halljon. Ezeket aztán négysoros versekben, úgynevezett quatrianokban jegyezte le Les Prophéties (A próféciák) című, 1555-ben megjelent kötetében. A tíz centúria mindegyikét száz négysoros alkotja, kivéve a hetediket, amely 42 versszakból áll. A versek mindegyike enigmatikus, költői stílusban íródott, így többféle értelmezést kínálnak, és talán ez az egyik válasz Nostradamus töretlen népszerűségére. A versformákat ugyanis rejtjelezte, vagyis bizonyos jelképek, francia, olasz, provanszál, latin, görög szavak és okkult kifejezések homályos keverékét használta, és az időrendet is szándékosan összekeverte, állítólag azért, hogy elkerülje ezzel a boszorkányság vádját (bár ezzel az erővel egy értelmetlen zagyvaságnak tűnő írás ugyancsak kivághatta volna a biztosítékot a boszorkányüldözők körében). Nagy rejtélyeskedésével viszont akarva-akaratlanul egyfajta misztikus kultuszt teremtett maga köré, több történész és kutató is állítja, hogy tudatosan játszott a szavakkal és szimbólumokkal, hogy jóslatait nehezen értelmezhetővé tegye, és elmélyítse saját lényének mágikus mivoltát – ez pedig sokat adott hozzá éppen kialakuló hírnevéhez.
Nostradamus jóslatainak sikeréhez nagyban hozzájárult az is, hogy azok rendkívül általánosak, és titokzatos nyelvezete miatt szinte bármilyen eseményre ráhúzhatók, ráadásul amiatt, hogy alig van köztük olyan, amely konkrét időpontot említene, gyakorlatilag folyamatosan újabb és újabb történésekkel lehet kapcsolatba hozni őket. Ez a tulajdonság pedig gond nélkül lehetővé tette és teszi a mai napig is, hogy írásai minden korban aktualitást nyerjenek, vagy hogy éppen kapóra jövő eseményeket utólag kapcsoljunk hozzájuk. (Például az egyik versét, amelyben megemlíti, hogy „a nagy új városban két magas torony összedől”, sokan úgy értelmezték, hogy előre látta a New York-i Világkereskedelmi Központ elleni támadást).
Nostradamus már életében is celebnek számított: több királyi udvarban is megfordult, például Medici Katalin francia királyné is nagy tisztelettel viseltetett iránta, miután állítólag megjósolta férje, II. Henrik halálát. A királyi udvarok támogatása növelte ismertségét, és a műveire hamar felfigyelt az európai elit. Híre aztán később jelentősen nőtt, amikor olyan történelmi eseményeket azonosítottak művében, mint a Holdra szállás, Napóleon sorsa, az angol monarchikus rendszer történetének eseményei, Abraham Lincoln és a két Kennedy meggyilkolása, Hitler felemelkedése, vagy hogy látta előre a légi közlekedést és az űrutazást. Nostradamus jóslatait évszázadokon át kutatták, értelmezték és újraértelmezték. Az újságírók, politikusok és írók gyakran használták őt példaként bizonyos események megjósolására, és az ő nevéhez kapcsolódó összeesküvés-elméletek is népszerűek maradtak. Modern kultúránkban is gyakran hivatkoznak rá, filmekben, könyvekben és televíziós műsorokban említik a nevét, és alighanem ez így is marad, amíg élünk. Hacsak elő nem kerül egy régi fecni Nostradamus múltjából, amelyben az ellenkezőjét jövendöli.
Az elveszett ereklyék fosztogatóinak új részében Sidney és csapata Nostradamus rejtélyeinek nyomába erednek, ennek ön is tanúja lehet, ha szerdán 17:55-kor a TV4-re kapcsol.
