Az erkölcsi pánik nem ismeretlen jelenség, a történelem során szinte minden változást hozó korszak velejárója volt és alighanem lesz is, amíg létezünk. Szorongtak az emberek, amikor a hetvenes évek Amerikájában elterjedt a hír, hogy valakik megmérgezik a gyerekek halloween-i édességeit, vagy amikor a nyolcvanas-kilencvenes években népszerűvé váltak a Dungeons & Dragons szerepjátékok, amelyeket a sátánista eszmékkel azonosítottak. És persze Magyarország sem úszta meg: a Kádár-korszak nyugati imperializmustól való rettegése közepette a fiatalok rockzenét hallgattak, és hosszú hajjal, bő nadrágban lázadtak a rendszer ellen, a nyolcvanas években burjánzott a punk-kultúra, a kétezres években pedig bejött az internet, ami nagyjából a gonosszal volt egyenértékű. Minden generáció újra és újra felfedezi magának az erkölcsi pánikot, miközben aggódik az ifjúság állapota miatt, és azon szorong, hogy ez az ifjúság miként fogja tönkretenni a társadalom jövőjét.
A húszas évek Kanadájában a női divat gyökeres átalakulása hozta el a pánik megrázó élményét: az első világháborút követő időszakban a nők ugyanis egyre nagyobb szabadságot élveztek, ami a megjelenésükben is megmutatkozott. Megjelent egy új stílusikon, a flapper, amely a szórakozás, az individualizmus és az öntudatos nőiesség kifejeződéseként komoly társadalmi vitákat és erkölcsi félelmet váltott ki az emberekből. A flapper ugyanis fittyet hányt a társadalmi szabályokra, és botrányokat kavart maga körül: dohányzott, alkoholt fogyasztott, autót vezetett, és imádott önfeledten táncolni, főleg Charleston-t. Ezzel aztán sokak szemében mindannak a szimbólumává vált, ami rossz irányba viheti a társadalmat, és fenyegetést jelenthet a hagyomány, az anyaság és akár egész Kanada számára.
A flapper nők jellemzően fiatalok voltak, karcsúak, rövid „bob” frizurát viseltek, ruházatuk pedig többet mutatott a lábakból, karokból és a hátból, mint azelőtt, ráadásul olyan melltartót viseltek, amely kellőképp láthatatlanná tette a dekoltázsukat. Sőt, sminket is használtak, rúzst és szempillaspirált főleg, amit szintén nehezen dolgozott fel a korszak, és nem tudta összeegyeztetni a hétköznapi nők már megszokott külsejével. Az új divat a karcsú, vékony testalkatot emelte ki, és egyfajta androgün külsőt adott a modern nőnek, ami egyébként tökéletesen illeszkedett az egyre modernizálódó városi környezethez, az emelkedő felhőkarcolók és az art deco stílusú épületek közé. Mégis, a flapperről kialakult ikonikus kép gyakran egyoldalú maradt. „Hajlamosak vagyunk kizárólag a megjelenésére koncentrálni, és azt tenni minden jellemzőjévé” – véli Jane Nicholas, a Waterloo-i Szent Jeromos Egyetem történésze és A modern lány című könyv szerzője. „Pedig ezek a nők intelligensek, megfontoltak és éles eszűek volt, ami teljesebb képet érdemel.”
A flapper az életmódjával és öltözködésével magára vonta a hagyományos értékeket valló közönség figyelmét és bírálatát: számos kritikus számára szép lassan a hagyományos női szerepek fenyegetésévé vált, és olyan veszélyeket rejtett magában, mint a család, az anyaság és az erkölcs leértékelődése, amelyeken keresztül egyesek még Kanadára nézve is komoly kockázatnak tartották. Az urbanizáció gyors növekedése miatt aggódó társadalom persze az ifjúság szabados életvitelében is látta a társadalmi értékek bomlásának veszélyét, és az új, modern randevúzási szokások – ahol a szülők már nem felügyelték a találkozókat – még inkább növelték ezt az aggodalmat. A flapper, aki kedvét lelte a szórakozásban és függetlenedett a családi kontrolltól, egy olyan életstílust képviselt, amelyben a hagyományos udvarlási szokásokat felváltotta a kötetlen randevúzás.
Míg a húszas évek férfijai zselézték a hajukat, elegáns, szürke, barna, fekete, kék és zöld öltönyöket váltogattak a mindennapokban, amelyekhez (csokor)nyakkendőt vagy sálat viseltek, addig a nők egyre nagyobb szabadságot kaptak a divatban azzal, hogy megjelentek a katalógusok, amelyekből válogatni tudtak (akkoriban még nem voltak jellemzőek a divatmagazinok). A vidéki nők persze nem gyakran rendeltek ezekből a katalógusokból, nagyon drága lett volna, helyette megvették az olcsóbb szöveteket, és az aktuális divat alapján maguk készítették el a ruháikat.
A flapper divat nem tűnt el egyik napról a másikra: míg a maga idejében sokak számára a társadalmi összeomlás jelképévé vált, idővel a modern életmód megtestesítője lett, amely máig hatással van a női divatra, hiszen olyan üzenet hordoz, amellyel most is kiválóan lehet azonosulni: ez pedig az önállóság, a szabadság és öntudatos nőiesség üzenete. Ha pedig a saját szemével is látni szeretné ezeket a kanadai, merész nőket, kövesse figyelemmel a Frankie Drake rejtélyek című sorozatot hétköznap esténként, 19 órától, a MAX4-en.
