Fontos hírünk van azok számára, akik lemaradtak vagy újranéznék Adam Dalgliesh nyomozó rejtélyes történeteit – a sorozat ugyanis újrakezdődik szombaton, 13 órától a GALAXY4-en.
1975-öt írunk. A helyszín Anglia, a miliő komor, a történet fájdalmas: egy nővérképző intézmény falai között az egyik diák, a fiatal Heather Pierce váratlanul meghal egy gyomorszondás táplálás demonstrációja közben. A halál oka: mérgezés. Az ügy persze gyors megoldást kíván, mielőtt az eset megismétlődhetne, és itt jön a képbe Dalgliesh főfelügyelő és (első) társa, Charles Masterston. Előbbi hamar rájön, hogy a nővérképző közösségét titkok és rejtélyes feszültségek szövik át: kideríti, hogy az elhalálozott fiatal nő zsarolta egyik társát, Dakers nővért, aki, hogy emiatt ne gyanakodjanak rá, szökni próbál – csakhogy elég hamar elfogják. Mindeközben egy bizonyos Fallon nővér tagadja, hogy a haláleset reggelén az intézményben tartózkodott volna, utóbb mégis bevallja, hogy fontos levelek után kutatott a helyszínen. Az éjszaka végül újabb tragédiát hoz: Fallon nővér a saját ágyában leli halálát.
A gyanúsítottak listáján többen is szerepelnek: az ápolónők, a hideg természetű főnővér és egy önelégült sebész. A cselekmény fokozatosan bontakozik ki, és a nézőnek még a történet felénél sincs semmi fogalma arról, ki lehet a gyilkos, és mi lehet az indíték. A légkör kétségtelenül feszült és baljós, amivel tökéletesen rezonál Adam Dalgliesh karaktere, aki Bertie Carvel finom, visszafogott alakításával pazarul illik a PD James által megalkotott csendes, mégis karizmatikus detektívhez, aki fájdalmasan ritkán beszél magáról (pedig lenne miről). A forgatókönyv lassan adagolja a nyomozó életének részleteit – például azt, hogy titokban verseket ír, és elhunyt feleségét gyászolja, ez pedig bőven elég ahhoz, hogy a néző újabb és újabb részletekre szomjazzon, miközben vágyja a gyilkosság leleplezését is. Dalgliesh nem a harsány érzelmek vagy a nagy gesztusok embere – finom árnyalatokkal dolgozik, mélyen empatikus, ugyanakkor látszólag mégsem vonódik be érzelmileg az ügyeibe.
A sorozat a kidolgozott karakterein és a történetszövésen keresztül abszolút kiemelkedik a jelen kor zsúfolt krimimezőnyéből, mégpedig azzal, hogy mélyen bízik a nézőiben; abban, hogy figyelnek, és együtt gondolkodnak a szereplőkkel. Márpedig ez a bizalom szinte forradalminak hat a mai televíziózásban: a Dalgliesh nem magyaráz túl semmit, nem terelgeti gyerek módjára az embert, és nem könnyíti meg a dolgát azoknak, akik közben a tiktokot pörgetik. Minden részlet, minden mellékesnek tűnő szál fontos lehet, a közönségnek pedig türelmesnek és szemfülesnek kell lennie, ha követni akarja az események bonyolult láncolatát. Tehát semmiképp sem beszélhetünk egy kényelmes brit vagy egy agyonizgult amerikai krimiről, sokkal inkább egy intellektuális kihívásként érdemes tekinteni rá, amelyben aktívan részt kell vennünk, ha igazán élvezni akarjuk.
Noha a történetfolyam kifejezetten az érintettek életére és a gyilkosságok okozta hullámokra helyezi a hangsúlyt, és nem arra, hogy mindenáron látványos fordulatokat préseljen ki a cselekményből, ettől függetlenül vizuálisan megkapó, és egészen szokatlan hangulatot áraszt magából. A hetvenes évek Angliájának díszletei, a jelmezek, az autók (különösen a címszereplő elegáns E-type Jaguárja) egy gondosan megtervezett, nosztalgikus világba repít, és teszi mindezt anélkül, hogy a korszakot túlhangsúlyozná, vagy klisészerű ábrázolásba hajszolná – inkább hagyja, hogy a részletek a maguk természetességében szőjék át a történetet. Szóval aki arra vágyik, hogy a háta mögött hagyja a harsány fordulatokat és a túltolt drámát, és az okos, csendes szórakozást választja helyette, azt a Dalgliesh biztos, hogy meg fogja nyerni magának. Az első részt megtekintheti szombaton, 13 órától a GALAXY4-en (a többit pedig minden szombaton ugyanebben az időben láthatja).
