Ha egy igazán varázslatos európai városba vágyunk, Brugge tökéletes választás. A középkori utcák, festői csatornák és hangulatos terek garantálják, hogy egy időutazásban lesz részünk. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan juthat el Budapestről Brugge-be, milyen látnivalókat érdemes felfedezni, és hogyan hozhatja ki a legtöbbet a belga élményből. Ha viszont nem akar Brugge-be repülni, akkor elég ha csütörtökön 17:05-kor a STORY4-et kapcsolja be, és megnézi a Csokoládészív című filmet, amely pont ott játszódik.
Csakhogy Valerie Cornelis nem boldog attól, hogy van egy háza Brugge-ben. Jelentős adósságai vannak, ezért sürgeti a ház eladását. Ráadásul Brugge neve számára nem nosztalgiát, hanem a gyűlölt csokoládét idézi fel. Ám amikor megérkezik a városba, különös emberekkel találkozik, és egy olyan világ tárul elé, amelyről korábban semmit sem sejtett.
Hogyan juthatunk el Brugge-be Budapestről?
Brugge-nek nincs saját repülőtere, de a legjobb megoldás Brüsszel repülőterére (Brussels Airport – Zaventem) repülni, amely közvetlen járatokkal elérhető Budapestről. Innen már csak egy ugrás a belga város: el lehet vonatozni a reptérről a főpályaudvarra, onnan meg továbbzötyögni Brugge-be. Van busz is, de az hosszabb, meg egyébként is: busz. És nyilván lehet autót is bérelni, vagy aki nagyon sportos, akár biciklivel is megtehet 100 kilométert, bár ezt kevéssé ajánljuk.
Brugge főbb látnivalói – avagy, ahova kötelező menni turistaként
1. Grote Markt (Fő tér)
A város szíve, amelyet lenyűgöző középkori épületek és a híres harangtorony (Belfort) ölelnek körül. Érdemes felmászni a toronyba. Ezt 15 euró ellenében lehet megtenni, és érdemes előre jegyet venni.
2. Csatornák és hajókázás
Brugge-t gyakran „Észak Velencéjének” nevezik. Egy csónakázás a csatornákon fantasztikus módja annak, hogy új szemszögből ismerjük meg a várost. Brugge csatornáin elsősorban turistahajók közlekednek, amelyek a város festői vízi útjain kalauzolják a látogatókat. A városban nincs rendszeres közösségi közlekedésű hajójárat, szóval nem úszhatjuk meg a turistákra specializálódott szolgáltatókat.
dmitry vetrov/Flickr
3. Minnewater Park és a Szerelmesek tava
Romantikus sétákhoz tökéletes helyszín, ahol a legendák szerint, ha egy pár itt csókot vált, örökké együtt marad. Aztán óvatosan ezekkel a kivánságokkal!
4. Szent Vér-bazilika
A bazilika egyik különlegessége, hogy itt őrzik Krisztus vérereklyéjét, amelyet évente egy ünnepi körmeneten is megtekinthetünk. A Szent Vér körmenet (Heilig Bloedprocessie) Brugge városában évente, áldozócsütörtökön kerül megrendezésre, amely a húsvét utáni negyvenedik napra esik (idén május 29.). Ezen a napon a városban egy ünnepi felvonulás keretében mutatják be a Szent Vér ereklyéjét, amelyről úgy tartják, hogy Jézus Krisztus vérének maradványait tartalmazza. A körmenet során több mint 1700 helyi lakos jeleníti meg az Ó- és Újszövetség jeleneteit, valamint Brugge történetének fontos eseményeit. Az esemény évente 30-45 ezer látogatót vonz a városba, szóval csak akkor ajánljuk, ha nem utálja a tömeget.
Joaquín O.C./Flickr
5. Choco-Story és belga csokoládé
Belgium híres a csokoládéiról, és Brugge tele van jobbnál jobb csokoládéboltokkal. Ha szeretne többet megtudni a belga csoki történetéről, a Choco-Story múzeum (belépő: 13 euró, amiben csokikóstolás is van) kihagyhatatlan. Ha nem, és már gondolkodott azon, hogy miért pont a belgák erősek csokoládéban, mondjuk a megfejtést: a belga csokoládé titka a hagyomány, a minőség és a precizitás. A 17. században, a spanyol uralom idején érkezett meg a kakaó Belgiumba, amikor a gyarmatosító hatalmak, különösen Spanyolország, Dél-Amerikából kezdték importálni a kakaóbabot. Később, a 19. század végén Belgium saját afrikai gyarmatáról, a Kongói Szabadállamból szerzett be nagy mennyiségű alapanyagot, ez lehetővé tette a csokoládéipar gyors fejlődését. A praliné is belga találmány, amelyet Jean Neuhaus gyógyszerész készített először 1912-ben, ezzel megteremtve a töltött csokoládék hagyományát.
6. Sörfőzdék és belga sörök
Ha sörkedvelő, érdemes meglátogatni a De Halve Maan sörfőzdét, ahol betekintést lehet nyerni a belga sörkészítés rejtelmeibe, és meg is lehet kóstolni a végeredményt. A belga sörfőzés története ugyanis a középkorig nyúlik vissza, amikor kolostorokban kezdték el főzni a sört, mert az tisztább és biztonságosabb volt, mint a víz. Az apátsági és trappista sörök hagyománya máig fennmaradt. És hogy mennyire veszik komolyan a belgák a söröket? Ez egyszerűen a belga identitás része. 2016-ban az UNESCO a belga sörkultúrát a szellemi kulturális örökség részévé nyilvánította. Ja, és 1500 féle sörük van.
7. Ételek
Hogy a gofri hogy lett a sör és a csoki mellett Belgium ikonikus étele, az rejtély, mert azért a belgák nem a francia kifinomultsággal nyúlnak az ételekhez. A belga gofri világszerte ismert és két fő változata létezik: Liège-i gofri – kisebb, sűrűbb, karamellizált cukorszemcsékkel a tésztájában, önmagában is édes és laktató -, illetve a brüsszeli gofri, ami nagyobb, könnyebb, ropogósabb, téglalap alakú, gyakran porcukorral, tejszínhabbal, gyümölcsökkel vagy csokoládéval tálalják. Aztán ott van még a Moules-frites (kagyló sült krumplival), amelyet Belgium nemzeti ételeként is emlegetnek. A feketekagylót fehérborral, vajjal, hagymával és petrezselyemmel párolják, és ropogós sült krumplival tálalják.
