Ki gondolta volna akár csak néhány évvel ezelőtt, hogy az egykor Németország egyik legjobb csapatának számító Schalke 04 a 2020-as évekre a futottak még kategóriába kerül – többször is a csőd széléről visszatáncolva, a 2. Bundesligában is a kiesés ellen harcolva. Kik a felelősek azért, hogy a gelsenkircheniek idáig süllyedtek és vajon milyen okok vezettek idáig?
Nézi az ember az 1. FC Köln–Schalke 04 rangadót és nem győz keseregni magában, hogy ezt a meccset a német másodosztályban játsszák. Az egy dolog, hogy a hazaiaknak sem lenne semmi keresnivalójuk a 2. Bundesligában, de esetükben azért nem rossz a helyzet, vezetik a tabellát, költségvetésük felülmúlja jó néhány élvonalbeli csapatét, a jövő biztatónak tűnik.
Ellentétben a királykékekkel, akik az európai topfutball egyik legdöbbenetesebb hanyatlását produkálták az elmúlt években. Mielőtt a sztoriba belekezdenénk, érdemes kiemelni, hogy a Schalke Németország egyik legnépszerűbb klubja. Bár Gelsenkirchen egy látszólag jelentéktelen város, az országban csak a 25. legnagyobbnak számít, a csapatot elképesztően sokan szeretik, amit fényesen mutat, hogy több mint 180 ezres klubtagsággal büszkélkedhet – ennél nagyobbal csak a Bayern München.
A bányászok 1934 és 1958 között összesen hét német bajnoki címet nyertek, igaz, a Bundesliga-érában el vannak átkozva: hétszer is ezüstérmesek lettek, 2001-ben például szó szerint az utolsó pillanatban halászta el előlük az elsőséget a Bayern. Más kérdés, hogy egy élvonalbeli ezüstérmet, egyáltalán egy első osztályú tagságot ma már kitörő örömmel fogadnának a Ruhr-vidéken.
A gondok a 2010-es évek végén kezdődtek. 2018-ban még sikerült másodikként zárniuk a Bundesligában, de már akkoriban is voltak furcsa történések a klubnál: még 2016-ban érthetetlen módon ingyen engedték el szupertehetséges, saját nevelésű védőjüket, Joel Matipot a Liverpoolhoz, majd egy évvel később ugyanez történt Sead Kolasinaccal, aki az Arsenalnál kötött ki. A szurkolók szinte még ki sem bosszankodhatták magukat, mert 2018-ban a szintén a Schalke akadémiáján nevelkedő fiatal középpályás, Max Meyer szerződött a Crystal Palace-hoz, a német klub érte sem kapott egyetlen centet sem. Meyer távozásának oka elég banális volt: kritizálni merte a sportigazgatót, Christian Heidelt, ezért vált kegyvesztetté.
Aki azt gondolta, hogy ezzel vége, gyorsan kijózanodott: ugyancsak 2018-ban a csapat egyik legjobbját, Leon Goretzkát is elengedték – ráadásul az ősi rivális Bayernhez.
Az egyre furcsább és érthetetlenebb játékospolitika ahhoz vezetett, hogy a Schalke mind nagyobb adósságot görgetett maga előtt. A távozókat ugyanis minőséginek tartott futballistákkal igyekeztek pótolni, de nem ingyen, hanem busás összegekért – a rossz nyelvek szerint ez egyes vezetőknek és menedzsereknek bombaüzlet volt, a klub helyzete azonban folyamatosan romlott. Annál is inkább, mert a friss szerzemények legtöbbször nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, Goretzkáék nyomában sem voltak.
2018-ban még így is a Bajnokok Ligájában szerepelhetett a gárda, igaz, a vége csúfos kiesés lett a Manchester Cityvel szemben, 10–2-es összesítéssel az angolok javára. Közben a Bundesligában egyre kevésbé volt komoly tényező a klub, egy 14., majd egy 12. helyet tudott felmutatni, és az anyagi problémák is tovább súlyosbodtak. 2020 tavaszán ugyanis berobbant a koronavírus-járvány, így újabb komoly bevételektől esett el a klub.
Ekkoriban már nagyjából 200 millió eurós mínuszról lehetett hallani a királykékek költségvetésében, a dolgok azonban még rosszabbra fordultak: 2021/2022-ben a Schalke úgy esett ki több mint 30 év elteltével a másodosztályba, hogy mindössze háromszor győzött és közel volt a Tasmania Berlin negatív rekordjához, a zsinórban megvívott 31 nyeretlen bajnokihoz – végül megállt 30-nál.
Bár csodával határos módon a Schalke egyből visszajutott, 2022 mégis újabb tőrdöféssel ért fel: az orosz-ukrán háború kitörését követően ugyanis felsőbb nyomásra meg kellett szakítani minden kapcsolatot addigi főszponzorával, a Gazprommal, ez pedig már tényleg csődközeli helyzetet eredményezett.
Az újabb, törvényszerű kiesés után a tavalyi idényben az együttes még a 2. Bundesligában is jó darabig közel állt a búcsúhoz, a német szövetség pedig azzal fenyegette, hogy ha kiesik, adósságai miatt csak a Regionalligába, vagyis a negyedosztályba kap besorolást, emellett minden profi játékosától és edzőjétől, vezetőjétől meg kell válnia.
Ezt szerencsére sikerült elkerülni, amely végül jó hajrával magabiztosan elkerülte a kiesőzónát, de a helyzet ma sem feltétlenül rózsás. A 18 csapatos 2. Bundesligában a gelsenkircheniek jelenleg a 14. helyen állnak, hat pont előnyük van a 16., osztályozós pozíciót birtokló Braunschweiggel (Szabó Levente csapata) szemben.
A Ruhr-vidékieknek a következő hónapokban, sőt 1-2 évben szigorú és fegyelmezett költségvetéssel kell működniük, extra fizetéseket nem tudnak kínálni, így arra, hogy újra régi fényükben csillogjanak, még biztosan várni kell egy jó darabig.
Arra viszont nem, hogy újra lássuk őket, hiszen 13.30-tól az ARENA4-en és a NET4+-on élőben közvetítjük a Schalke–Karlsruhe összecsapást.
