Lássuk be, a mozivásznon a nagypapák sokáig leginkább csak kedves, bölcs öregurak voltak, akik sakkoztak az unokáikkal, és mindig volt náluk egy ötvenszer újrahasznosított, hímzett pamutzsebkendő meg némi mentolos cukorka. Aztán jött Hollywood, és ahol tudta, széttrollkodta ezt az idillt. Az utóbbi években legalábbis egyre több filmben tűnik fel a „botrányos nagypapa” karaktere – olyan figurák, akik fittyet hánynak a társadalmi normákra, szabadszájúak, pimaszak, és simán leégetik az egész családot, ha úgy jön ki a lépés, és még csak nem is csinálnak túl nagy ügyet a dologból.
Maholnap a Családi szívás című film főhőse is feliratkozik erre a nem túl dicsőséges, de annál szórakoztatóbb listára, és ha ezt ön is látni akarja, elég csak csütörtökön, 21:55-kor a FILM4-re kapcsolnia. A filmben Christopher Plummer játssza a kétes életvitelt folytató Jack-et, akit a lánya, Laura, miután apját sokadszorra rúgják ki az öregek otthonából (most épp azért, mert füvet árusított az ott lakóknak), a fiával együtt felkerekedik, hogy keresztülutazva Amerikát elfurikázza az öreget a nővéréhez. Az út során azonban Jack nemcsak beiktat pár megállót, hogy rég nem látott ismerősöknek adja el a készletét (Laura tudtán kívül persze), de még az unokáját is beveszi a bizniszbe, miközben semmibe veszi lánya szabályait – egyébként a kecskében és metálban érdekelt Vera Farmiga alakítja őt.
Jack személyisége kifejezetten öntörvényű, de még mindig nem annyira, mint A Jackass bemutatja: Rossz nagyapó című filmben Johnny Knoxville-é, aki vénre maszkírozva játssza el a 86 éves Irving Zismant. A férfi unokájával, Billyvel járja be fél Amerikát, miközben olyan kellemetlen és kínos helyzetekbe keveri a fiatal és könnyen befolyásolható kisfiút, amelyek mondhatjuk, hogy egészen más megvilágításba helyezik a gyereknevelés fogalmát. Akad egy kis dolguk pár férfisztripperrel, frusztrált gyerekszépségverseny-résztvevőkkel (és azok még frusztráltabb anyjaival), de kiborítanak pár temetésen gyászoló vendéget, motoros kocsmák közönségét és persze egy rakás gyanútlan járókelőt is, akik mit sem sejtenek arról, hogy valójában egy ál-dokumentumfilm kellős közepébe csöppentek. Az egész, amit látunk, olyan, mint egy társadalmi kísérlet – elvetemült, kényelmetlen, és mégis valahol iszonyú szórakoztató.
Alan Arkin Oscar-díjas alakítása szintén egy elvetemült, ugyanakkor kifejezetten szerethető nagypapát mutat be a Család kicsi kincse című filmben: Edwin Hoover káromkodik, durván heroinfüggő, szereti a pornót– közben mégis ő az egyetlen, aki igazán támogatja az unokáját, Olive-ot, a súlyával küzdő, szemüveges kislányt, akit saját maga készíti fel egy gyerekszépségversenyre, méghozzá Rick James Super Freak című számára. Arkin karaktere minden határt átlép, mégis nyugodtan kijelenthetjük, hogy ő az abszolút érzelmi központja ennek az abszurd, de szívhez szóló családi road movie-nak.
A Nagyfater elszabadul című filmben Robert De Niro egy frissen megözvegyült nyugdíjast alakít, aki úgy dönt, ideje bepótolni mindent, amit a házassága alatt kihagyott – leginkább partik, alkohol és huszonéves nők formájában. A kalandra az unokája (Zack Efron) legénybúcsúját tartja a legalkalmasabbnak, amely során aztán drogos ámokfutás, obszcén beszólások és meztelen partizás vár mindkettőjükre. A kritikusok utálták a filmet, a közönséget megosztotta, de az biztos: De Niro úgy tolja végig a szerepet, mintha élete legnagyobb örömét lelné benne – közben pedig ügyesen megkérdőjelezi az is, mit is jelent valójában méltósággal megöregedni.
