Ez most nem egy fejtegetés lesz arról, hogy mi mindent köszönhetünk a génjeinknek, bár az is megérne egy misét. Hanem egy filmről írunk, amelyben a DNS-nek nagyon nagy szerepe van. A kettős spirálra talán mindenki emlékszik még biológiából, meg arra is, hogy fedezte fel Watson és néhány munkatársa, potosan hogyan is vagyunk összerakva.
Képzeljenek el egy világot, ahol már születésük előtt eldől, hogy űrhajósok, takarítók vagy éppen rendőrök lesznek-e. Egy világot, ahol a DNS-ük alapján kategorizálják az embereket, és ahol a genetikai tökéletesség az egyetlen elfogadható norma. Ez a világ tárul elénk Andrew Niccol 1997-ben bemutatott disztópikus sci-fi filmjében, a Gattacában.
A Gattaca (vasárnap 18:00 TV4) nem a hagyományos értelemben vett sci-fi. Nincsenek benne űrhajók, földönkívüliek vagy ne adj isten időutazás. Ehelyett egy olyan jövőt mutat be, amely talán közelebb van hozzánk, mint gondolnánk. Egy olyan jövőt, ahol a genetikai manipuláció mindennapos, és ahol az emberek értékét nem a tetteik, hanem a génjeik határozzák meg. Bár reméljük az első fele megvalósul ennek valamikor, a másodikat inkább nem szeretném megélni. De ne szaladjunk ennyire előre!
A Gattaca egy nem túl távoli jövőben játszódik, ahol az eugenika – igen, ez volt Hitler vágyálma is – , vagyis a genetikai nemesítés mindennapossá vált. A társadalom két részre szakadt: a genetikailag tökéletesített megfelelő emberekre és a természetes úton született nem megfelelőkre. Bár a genetikai diszkrimináció hivatalosan illegálisnak számít a filmben, a gyakorlatban a DNS-profil határozza meg, ki milyen munkát kaphat.
A történet főhőse Vincent Freeman (Ethan Hawke), aki természetes úton fogant, és genetikai profilja szerint számos betegségre hajlamos, várható élettartama pedig mindössze 30,2 év. Szülei, tanulva a hibájukból, második gyermeküket, Antont már genetikai szelekcióval nemzik. Vincent egész gyerekkorában azt hallja, hogy genetikai hibái miatt soha nem lehet űrhajós, ami pedig legnagyobb álma. A két testvér gyakran játssza azt a játékot, hogy kiúsznak a tengerre, és az veszít, aki először visszafordul. Vincent mindig veszít, egészen addig a napig, amikor végre legyőzi tökéletesített testvérét, aki majdnem megfullad, és Vincent menti meg.
Évekkel később Vincent takarítóként dolgozik a Gattaca Űrügynökségnél, de ragaszkodik elképzeléseihez. Egy illegálisan tevékenykedő DNS-bróker segítségével megvásárolja Jerome Eugene Morrow (Jude Law) identitását, aki egy autóbalesetben lebénult egykori úszóbajnok. Jerome tökéletes genetikai mintáival Vincent állást szerez a Gattacánál, és kiválasztják egy hamarosan induló Szaturnusz-expedícióra. Hogy fenntartsa az álcáját, Vincentnek naponta le kell kaparnia a bőrét, hogy eltávolítsa saját DNS-ét, és Jerome vér-, vizelet- és hajmintáit kell használnia a napi ellenőrzésekhez.
A bonyodalom akkor kezdődik, amikor a Gattaca egyik igazgatóját meggyilkolják, és a helyszínen megtalálják Vincent szempilláját. A rendőrség nyomozni kezd a gyanús elem után, aki beférkőzött a Gattacába. Eközben Vincent beleszeret Irene Cassinibe (Uma Thurman), aki bár megfelelne a feladatra, szívproblémái miatt soha nem utazhat az űrbe. A nyomozás során kiderül, hogy az igazgatót ki ölte meg – nem mondjuk el a megfejtést, mert sosem néznék meg a filmet. A vége természetesen roppant megindító, szóval érzékenyebb nézőinknek ajánlom a zsebkendő odakészítését a kanapéra. Roger Ebert, a legendás filmkritikus „az egyik legokosabb és legprovokatívabb sci-fi filmnek” nevezte, és nem véletlenül. Bár 25 éve mutatták be, egyre aktuálisabb a téma és a morális kérdések, amelyeket boncolgat.
Az egyik legfontosabb téma a genetikai determinizmus kérdése. A film világában az emberek sorsát a génjeik határozzák meg, és senki nem léphet túl azokon a korlátokon, amelyeket a DNS-e szab. Aztán ott van a diszkrimináció – ahogy mindennapi életünkben is előkerül nap, mint nap – amivel szembe kell nézni. Faji, nemi, politikai vagy vallási megkülönböztetés mindig is volt, amióta társadalmak léteznek, és talán mindig is lesznek, legyen szó űrről vagy éppen a Földünkről.
A Gattaca emellett felveti az eugenika etikai kérdéseit is. Az eugenika, vagyis a „jó gének” előnyben részesítése a történelem során már párszor előkerült, láthatjuk, milyen eredménnyel. Ahogy Roger Ebert írja: „Mindenki tovább fog élni, jobban fog kinézni és egészségesebb lesz a Gattaca világában. De vajon ugyanolyan szórakoztató lesz-e?”
A Gattaca Andrew Niccol első rendezése volt, és meg kell mondani, jól csinálta. Az új-zélandi származású rendező-forgatókönyvíró korábban reklámfilmeket készített, és a Gattaca előtt leginkább a Truman Show forgatókönyvírójaként volt ismert (amiért Oscar-díjra is jelölték). Niccol ezután olyan filmeket rendezett, mint a Simone, a Fegyvernepper és az Időről időre, de sokan még mindig esti filmünket tartják a legjobb munkájának. Ha pedig mindig is azon gondolkodott, mit jelent a Gattaca, most eláruljuk! A DNS négy nukleotidbázisának kezdőbetűiből áll össze: guanin, adenin, timin és citozin. Voilá!
