Mielőtt a szuperhősfilmekkel lettek volna tele a mozik, volt egy film, ahol egy srácot megcsípett egy pók, ennek hatására hálókat lövöldözött és közben próbált elég menő lenni ahhoz, hogy lenyűgözzön egy vörös hajú színésznőt, Kirsten Dunstot, vagyis MJ-t. Ez a Pókember 2. (vasárnap 11:55 TV4) ami nemcsak a szuperhősfilmek történetébe írt bele egy vaskos fejezetet, hanem elindított egy teljes nemzedéket a „tizenévesen meg akarom menteni a világot, de előbb megírom a matekházit” irányba.
A Pókember 2 ott folytatta, ahol az első rész abbahagyta – Peter Parker (Tobey Maguire) már nem bénázik a csípéssel, de annál szerencsétlenebb. Nincsen pénze, nincsen ideje, nincsen normális magánélete, de legalább van egy laza kis identitásválsága, és közben a várost is meg kell mentenie egy nyolckarú őrült tudóstól, akit Alfred Molina játszik olyan szenvedéllyel, mintha egy Shakespeare-darabban szerepelne… csak gumicsápokkal. És közben ott van MJ, alias Mary Jane, aki itt már nemcsak a szomszéd lány szerepét hozza, hanem gyakorlatilag Peter Parker érzelmi GPS-e. Ha ő nincs, Peter már rég a Times Square egyik neonreklámján zokogna.
A Pókember 2 (rendezte: Sam Raimi) a 2000-es évek elejének egyik legnagyobb dobása volt, és nem csak azért, mert látványos akciókat mutatott be, hanem mert emberközeli maradt. Igen, Peter falra mászik – de közben mégis a legtöbbünk gondjait éli: munka, lakbér, identitásválság, vekengés a szerelemben, és a totálisan használhatatlan főnök. Ez a film megmutatta, hogy egy szuperhős is lehet hétköznapi, ugyanolyan problémákkal mint az átlagember. A Pókember 2 tehát nem csak egy jól sikerült folytatás – hanem a jól sikerült folytatás. A film, ami akkoriban az Empire és a Rolling Stone listáján is a csúcsra került, és sokan máig az egyik legjobb szuperhősfilmnek tartják. Joggal.
És akkor jött Kiki. Illetve Kirsten. A legtöbben Kiki Dunstként emlegetik, de Kirsten Caroline Dunst már jóval a pókcsípés előtt is nagy név volt: 12 évesen vámpírt csókolgatott (Interjú a vámpírral), utána meg jött az Öngyilkos szüzek, a Melankólia, a Fargo, a Marie Antoinette – szóval a lány nemcsak pókfeleség volt, hanem a független filmek koronázatlan királynője is.
A Pókember 2-ben viszont igazi popkulturális ikonná vált. A képregényes nerd-univerzumban ő lett az a Mary Jane, akit még a falon is szerettek volna látni (vagy legalább egy lakótelepi plakáton). Ő volt a szép, a kicsit törékeny, de érzelmileg nagyon is stabil hősnő – egy olyan figura, akit nem csak megmenteni kell, hanem megérteni is.
Kirsten Dunst azóta is aktív, csak már nem szuperhősnőként. 2021-ben a A kutya karmai közöttben játszott (Oscar-jelölés), és jelenleg épp azt bizonyítja, hogy az egykori tiniikon mára beérett szakmailag. Ráadásul a magánélete is rendben van, Jesse Plemons a férje (Fargo, Breaking Bad), akivel közös gyerekük is van.
