Június 24-én, 9:40-től adjuk a TV4-en a Gyilkos számok Grafika című epizódját. Nehogy azt higgyék, valaki végig ceruzát hegyez benne: az eredetileg Graphic című epizód a képregény angol nyelvű megfelelőjére, a graphic novelre utal, és persze a graphic jelent riasztó képi tartalmat is.
A történet ezúttal egy comic conon játszódik, az ilyen rendezvények lényege, hogy a képregényműfaj rajongóinak kínáljon szórakozást. Körülbelül, mint egy filmfesztivál, itt is szoktak lenni vetítések, közönségtalálkozók alkotókkal, és persze tematikus programok – mondjuk Karlovy Varyban vagy Cannes-ban a vendégek viszonylag ritkán öltöznek fel a kedvenc szuperhősüknek, egy comic conon ez azért a rendes ügymenet része. Sokszor állítanak ki mindenféle reklikviákat, és ezzel kanyarodunk vissza aktuális epizódunkhoz, ugyanis a Grafikában egy különlegesen ritka képregényről lesz szó, amely egy emberéletet is követelő rablás folyományaképpen, már a megnyitó alatt eltűnik.
David és Charlie természetesen nem hagyják annyiban a dolgot, és menet közben az is kiderül, hogy a mű nemcsak ritka, hanem ebből fakadóan rendkívül értékes. Minden bizonnyal ezért készített róla másolatokat, és adta el azokat valaki – abban azért bízhatunk, hogy a sztori végére ki fog derülni, ki az. A Grafika egyik érdekessége, hogy Christopher Lloyd (Vissza a jövőbe) játssza a képregény nehéz anyagi helyzetbe került alkotóját. Annak idején nem hitt abban, hogy a munkái bárkit is érdekelni fognak, így egy részüket eladta, a másik magától kallódott el. Most azonban neki és feleségének nagy szüksége lenne a bevételre.
Ha azon gondolkoznának, milyen összegekről lehet szó egy ritka képregény esetében – hát a legdrágább eddig hatmillió dollárért ment el 2024-ben, ez 2,1 milliárd forintnak felel meg. De elég sok mindentől függ, mi ér ennyit. Egyrészt fontos a mű állapota, ezt az egyébként sportkártyáknál használatos osztályozási rendszer alapján határozzák meg. Kopások, szakadások, egyéb sérülések jelentősen csökkentik a várható bevételt.
Az is fontos, írja ez az alternatív befektetési módokkal foglalkozó oldal, hogy mi történik az adott kiadványban, mert azok a példányok tartoznak a legkeresettebbek közé, amelyekben először lép színre egy közkedvelt karakter, vagy először kap önálló kiadványt. Ezt a gyakorlatban úgy kell elképzelni, hogy ha mondjuk éppen az egész világ rajong Tűzemberért, akkor többet fog érni a Sötét utcák 1962. évi hatodik száma, amelyben bemutatták a karaktert, és a Tűzember visszatér című képregény is, amelyben már csak az ő kalandjaival foglalkozott az egész kiadvány. (Ezeket természetesen most találtam ki.)
Ezzel érintettük is a keresettség kérdését: ha valaki divatba jött éppen, azért nyilván sokkal többet lehet elkérni. Azt pedig már az óvodások is tudják, hogy ha valami ritka, akkor értékesebb, szóval ha egy szerencsétlen véletlen folytán a Tűzember ellopja a Napot-ból már csak három maradt fenn az egész világon, az többet fog érni, mint a Garfiled legutóbbi kiadása.
Így jött össze a fentebb már emlegetett hatmilliós vételár: az Action Comics első számáért fizette ki valaki tavaly áprilisban. A tízes skálán 8,5-re minősített példány a legjobb állapotú a körülbelül százból, amelyről a gyűjtői világ tud, tehát nemcsak ritka és szinte ép: ebben lép először színre Superman, és gyakorlatilag ez tekinthető a szuperhősös képregények műfaját megalapozó alkotásnak.
Minden idők második legdrágább képregényes adásvétele 2022-ben történt meg, ekkor 5,3 millió dollárért cserélt gazdát a Superman első kiadása, 1939-ből. Ennek értékét főleg az tornázta fel, hogy ez a szuperhős első különálló kiadványa. (Az állapota 8,0-ás volt, ha tűkön ülnének.) A harmadik helyen pedig az Amazing Fantasy 15-ös száma áll, 1962-ből, amelyben Pókember először lép színre. Ezt 3,6 millió dollárért vette meg valaki 2021-ben. Ha érdekli az ilyesmi, itt még hülezedhet hasonló eladásokon.
A Gyilkos számokat a TV4 és a GALAXY4 műsorán is megtalálja.
