Dzurják József közismert és közkedvelt alakja a honi labdarúgásnak, tíz évvel ez előtt rengetegen imádkoztak a gyógyulásáért, s szerencsére teljesen felépült súlyos betegségéből. A Csöpi becenévre hallgató hajdani csatár három országban – Magyarország, Ciprus, Maldív-szigetek – is gólkirály lett, az NB I-es karrierjéről korábban már sokat hallottunk és olvastunk, az alábbiakban ezért inkább a másik két bajnokságban szerzett élményeit osztotta meg velünk.
A Fradiban eltöltött sikeres és szép évek után Dzurják Csöpi a ciprusi Fradiba, azaz, az Omonia Nicosiába szerződött. Ennek már a kimenetele is érdekesnek bizonyult, amiről Dzurják József ezt mondta:
Pontosan tudtam, hogy az Omonia Ciprus legnépszerűbb csapata, ezért is vártam izgatottan, amikor eljöttek értem Budapestre, hogy élőben lássanak játszani. A Fradi akkori vezetőedzője, Nyilasi Tibi viszont nem tett be a csapatba, ezért kénytelen voltam kiutazni Nicosiába próbajátékra. Az aztán olyan jól sikerült, hogy szinte azonnal szerződtettek. Az első pillanattól kezdve éreztem, hogy ez valami különleges történet lesz, az érkezésemkor, a Szuperkupa fináléban még nem is játszottam, de már a nevemet skandálták a lelátón, majd az első gólomnál szinte extázisban ünnepeltek. Amikor az Apollon elleni rangadón az utolsó percekben egyenlítettem, a repülőt utánzó gólörömöm egyszerűen a védjegyemmé vált, máig így üdvözölnek az Omonia szurkolói.
Ezzel persze még nem volt vége Csöpi sikersztorijának, hiszen több fontos gólt is szerzett, ráadásul közvetlenségével ugyancsak belopta magát a drukkerek szívébe. Egyik legfontosabb találatát például így elevenítette fel:
Az Apoel Cipruson azt jelenti az Omoniának, mint idehaza a Fradinak az Újpest, márpedig az egyik kupaelődöntőben a kilencvenkettedik percben én lőttem tovább a csapatunkat a fináléba, ezt máig történelmi gólnak tartják a klub hívei. A népszerűségemet növelte, hogy huszonegy góllal ciprusi gólkirály lettem, később megnyertük a bajnokságot is, ezért szinte biztos voltam abban, hogy szerződést hosszabbítanak velem. Főként, miután kijelentették, hogy hiába vagyok harminckét éves, ilyen centerük még nem volt. Mégsem maradtam, mert a vezetők azt mondták, fiatalítani akarnak. Miután a szurkolóink ezt megtudták, tömegesen tüntettek a székház előtt, a játékostársak is felmentek az elöljárókhoz, ám utóbbiak hajthatatlannak bizonyultak. Bevallom, ezt követően fél évig nem tértem magamhoz, hiszen tényleg sztárnak éreztem magam Cipruson, ahol harminc év után máig megismernek az utcán a drukkerek, rám köszönnek, közös fotókat kérnek. A szeretet kölcsönös, nagyon jó szívvel gondolok vissza az ott töltött két évre.
Dzurják Csöpiről azért tudni kell, hogy imád utazni, anno futballistaként, majd visszavonulása után az újságíróválogatottal is bejárta a fél világot, eljutott Ausztráliába, az Egyesült Államokba, Dél-Kelet Ázsia több országába is. Ezzel a szenvedélyével máig nem hagyott fel, mostanság is, amint teheti útra kél, legutóbb New Yorkban lehetett látni, hiszen azért a közösségi oldalak feltétlen híveként is számon tartják az egykori gólgyárost.
És ha már itt tartunk, igazán kalandos úton került ki a Maldív-szigetekre is, ami nem csupán az ő életét, hanem a lányáét is meghatározta a későbbiekben. S hogy egészen pontosan, miként jutott az egzotikus szigetekre?
„Temesvári Miklós három évet volt a Maldív-szigetek válogatottjának szövetségi kapitánya, a közismert edző fiával pedig együtt végeztük a rehabilitációt a Vácon szerzett térdszalag-szakadásom után, ifjabb Temesvári Miklós meg felvetette, hogy megpróbálhatnánk kint futballozni. Érdekelt a kihívás, így belevágtunk a kalandba. Csodás körülmények fogadtak minket odakint, Mikivel egy üdülőparadicsomban kaptunk szállást és motorcsónakkal jártunk Maléba, a fővárosba edzésekre. A klubnál csupán mi ketten voltunk légiósok, a többiek munka után jártak tréningekre. A bajnokság végén tizenhat találattal lettem gólkirály, sajnos azonban Temesvári Miki megsérült, egyedül aztán egyre nehezebben boldogultam én is a pályán. A lányom akkoriban kétszer is kint volt nálam, tízévesen rendkívül megtetszett neki az egzotikus ország, s miután 2008-ban két évig ugyancsak ott edzősködtem, segítettem Dórinak munkát találni. Ő azóta is a Maldív-szigeteken dolgozik. Így fordult meg a világ, hiszen most már évente én látogatom őt odakint. A lényeg azonban az egészség, továbbá, hogy gazdagon van mire emlékeznem a futballpályafutásomból.
A 60. születésnapját március elején ünnepelte Dzurják Csöpi, aki az elmúlt szezonban a Mezőkövesd U13-as csapatának vezetőedzőjeként tevékenykedett, e mellett pedig a szívügyének számító Ferencváros öregfiúk együttesének edzői feladatait is ellátta. Ennek érdekében minden hétfőn felautózott Budapestre, elvégre a hajdani társaktól és barátoktól nem tud elszakadni. Mint ahogy azt is kevesen mondhatják el magukról, hogy három országban lett gólkirály, igaz, ha Csöpin, a nagy utazón múlik, akár nyolc országot is meghódított volna a góljaival, ezért akár jetskivel, vagy vitorlással is járt volna az edzésekre.
