Hatalmasat fordult a világ Huddersfieldben: a yorkshire-i együttes pár hónapja még hajszálnyira volt a Premier League-be jutástól, jelenleg viszont utolsó előtti a Championshipben, így nem csoda, hogy máris menesztették Danny Schofieldet, a csapat mesterét. A hétközi forduló érdekessége volt még, hogy végre magára talált Teemo Pukki, illetve hogy lassan régi önmagára kezd emlékeztetni az újonc Sunderland.
Nagyjából három és fél hónappal ezelőtt, egészen pontosan május 29-én véget ért egy csodálatos menetelés, fantasztikus állomásokkal és egy elmaradó slusszpoénnal: a 2021/22-es Championship-szezon meglepetéscsapata, a Huddersfield Town az előzetes esélyekre rácáfolva egészen a playoff döntőjéig menetelt, ám a mennyország, vagyis a Premier League kapuján nem tudott belépni, mivel 1-0-ra alulmaradt a Nottingham Foresttel szemben.
Azzal persze a gárda szurkolói is tisztában voltak, hogy ezt a remek teljesítményt az új idényben nem lesz egyszerű megismételni, hiszen egyrészt kulcsemberek távoztak (a többi között Lewis O’Brien és Harry Toffolo a Foresthez, Pipa Ávila az Olympiakoszhoz szerződött), másrészt a sikeredző, Carlos Corberán is elhagyta az együttest a nyáron, éppen ő vitte magával Pireuszba egyik személyes kedvencét, a honfitárs Pipát.
A helyére azt a Danny Schofieldet hozták, akinek hallatán azért az ember nem kiált fel az izgalomtól, mondván egy igazi sztártrénerről lenne szó, de sokan abba kapaszkodtak bele, hogy elég sok a hasonlóság közte és a spanyol szakember között. Egyikük sem volt jelentős futballista, Schofield rendre alacsonyabb osztályú együtteseknél kergette a labdát, viszont nagyon tudatosan, már fiatalon kitanulták az edzőszakmát, ambiciózusok és hasonló korosztályt képviselnek (Corberán 39, Schofield 42 éves).
Ráadásul Schofield mellett szólt, hogy ízig-vérig kötődik a klubhoz, játszott is annak idején az együttesnél (volt, hogy csak a negyedosztályban), és az elmúlt években, mint a Huddersfield utánpótlásánál dolgozó edző, többször is beugrott a felnőtt csapathoz megbízott trénerként.
Csakhogy a történet vele kapcsolatban egészen másképp alakult, mint Corberánnal. Nincs mit szépíteni a dolgon: Schofield csúnyán megbukott Huddersfieldben. A Terrierek mindössze egyetlen győzelemmel és döntetlennel, négy megszerzett ponttal a tabella utolsó előtti helyén szerénykednek, legutóbb a Wigan Athletictől szenvedtek hazai pályán 2-1-es vereséget, így az egykori középpályásnak máris mennie kellett. A kispadra egyelőre a Paul Harsley, Narcís Pèlach kettős ül le, nekik kellene valahogy összekaparniuk a társaságot a Cardiff elleni hétvégi bajnokira.
Van, aki azonban máris összekapta magát, pedig mostanában szintén gyengélkedett. Teemo Pukkiról van szó, aki immár évek óta a Norwich-szurkolók nagy kedvence, sőt a „Pukkimania” tavaly, az Európa-bajnokság alatt egész Angliára kiterjedt, hiszen az Eb-újonc finn válogatott mezét az ő nevével ellátva mind egy szálig elkapkodták a szigetországi drukkerek. A támadó 2018-ban, a Bröndbytől igazolt a Kanárikhoz, méghozzá azok után, hogy a dánok egész egyszerűen átadólistára tették, mivel nem tudtak megegyezni az új szerződéséről. Pukki tehát egy pennyjébe sem került a Norwichnak, és azok után, hogy eddig 165 meccsen 80 góllal és két feljutással segítette a zöld-sárgákat, elmondható, hogy bombaüzletet csináltak vele. 2018/19-ben 29, 2020/21-ben 26 találattal zárt a Championshipben, és azért a két PL-szezonjában elért összesen 22 gól sem mutat rosszul.
Az új idényt viszont elég döcögősen kezdte: az első 8 fordulóban mindössze egyszer volt eredményes, néha kicsit motiválatlannak tűnt, és a károgók már ki is kezdték, mondván: 32 évesen nem igazán lesz már hasznára a Norwichnak, még a másodosztályban sem. Nos, Pukki a hétközi, Bristol City elleni meccsen, amely az aktuális helyezések alapján rangadónak számított, kétszer is betalált, jelezve: 2022/23-ban sem szeretné alább adni, cél legalább a 20 gól megszerzése és az újabb Premier League-szereplés. Tegyük hozzá: egy olyan csatártárssal az oldalán, mint a 22 éves amerikai Josh Sargent, aki ismét betalált, így immár fél tucatnál jár a szezonban. Jó kis duónak tűnnek így együtt…
Bár a Norwich játéka időnként azért még hagy kívánnivalót maga után, ezt maga Dean Smith, a gárda menedzsere is elismerte, a Kanárik így is jól állnak: mindössze egy ponttal elmaradva az éllovas Sheffield Unitedtől a második, vagyis automatikus feljutást érő helyen tanyáznak.
Ha már feljutásról beszélünk, bizonyos szempontból meglepetést keltene, ha a Sunderland is befutó lenne a bajnokság végén. Persze nem a klub hagyományai és népszerűsége miatt, az északkeletiek ugyanis az egyik legpatinásabb csapatnak számítanak a Championshipben. Csakhogy 2017-ben váratlanul megindult a lejtőn az együttes, és olyan mélyrepülésbe kezdett, amelyből hosszú évek után tudott csak úgy-ahogy visszajönni. Öt évvel ezelőtt úgy estek ki a Premier League-ből a Fekete Macskák, hogy arra igazából senki sem számított. A keret erőssége alapján ugyanis ez akkoriban nem volt benne a pakliban. Csakhogy a sokkhatás tartósnak bizonyult: 2018 nyarára már a League 1-ban, vagyis a harmadik ligában találta magát a csapat.
Három év szenvedés következett: az első évben a playoff döntőjében kikaptak a Charlton Athletictől, a másodikban csak a nyolcadik helyen álltak, amikor a koronavírus-járvány miatt lefújták az idényt, a harmadikban pedig már a rájátszás elődöntőjében elbuktak a Lincoln City ellen. 2021/22-ben aztán végre eljött az a pillanat, amire a szurkolók már nagyon vártak: újra a playoffba került az együttes, és ezúttal sikerrel is vette az akadályokat.
Bár a Sunderland újonc ebben a szezonban a Championshipben, a vezetőség egyértelműen azzal az elvárással indította útjára a társaságot, hogy a mezőny első felében végezzen, három éven belül pedig legyen esélye arra, hogy visszakerüljön a legjobbak közé. Az első néhány forduló vegyes eredményei után aztán váratlanul új edző után kellett néznie a klubnak, miután Alex Neil a Stoke Cityhez szerződött, de a rutinos Tony Mowbray személyében remek szakembert találtak utódnak. Az elmúlt öt évben a Blackburnt irányító edző eddig három meccsen hat pontot gyűjtött, csapata legutóbb az addig otthon még pontot sem veszítő Readinget intézte el 3-0-ra, és ezzel feljött a hatodik, rájátszást érő helyre. A több ezer, a meccsre közel 500 kilométert utazó sunderlandi drukker már-már úgy ünnepelte kedvenceit a lefújás után, mintha máris feljutott volna.
„Elképesztő, mennyien jöttek el miattunk otthonról egy szerda esti meccsre. Persze ez annyira azért nem is lep meg, hiszen ismerem ezt a fantasztikus klubot. Ez hatalmas lökést ad nekünk, és az a dolgunk, hogy ezt a lelkesedést életben tartsuk” – áradozott a mérkőzést követően Mowbray.
Ne feledjük a drukkerek híres szlogenjét: ’Sunderland till I die”. Könnyen lehet, hogy még az idősebb szurkolók is simán megérik a következő Premier League-idényt, a Fekete Macskák részvételével.
