Németország már a csoportmeccsek után kiesett a futball-vb-ről

Japán elleni 2-1-es veresége és a Spanyolországgal játszott 1-1-es döntetlen után úgy lépett pályára Costa Rica ellen Németország, hogy ha győz, még továbbjuthat: arra volt szükség a sikerhez, hogy a csoport másik meccsén Japán lehetőleg ne verje meg a spanyolokat, azzal ugyanis a németektől hatalmas arányú győzelemre lett volna szükség. Így festett csütörtökön, a mérkőzések kezdetekor az E-csoport állása:

  • 1. Spanyolország, 4 pont, 8-1-es gólkülönbség;
  • 2. Japán, 3 pont, 2-2;
  • 3. Costa Rica, 3 pont, 1-7;
  • 4. Németország, 1 pont, 2-3.

Egyértelmű volt, hogy ha Japán legyőzi Spanyolországot, a németek bajba kerülhetnek, vagy legalábbis nagyon meg kell szórniuk nekik is Costa Ricát, hogy jobb legyen – az azonos pontszámnál döntő – gólkülönbségük a spanyolokkal szemben.

A két meccs hasonlóan indult, a spanyolok Japán, a németek Costa Rica ellen szereztek már 10 perc után vezetést, tiszta sor, ha mindkettő nyer, spanyol-német sorrendben továbbmennek. Szünetben 1-0-ra vezetett mindkettő.

Csakhogy a spanyol meccs a második félidő elején – német szempontból – nagyon rossz fordulatot vett: Japán hat percen belül fordított. Előbb Doan távoli lövését védte be Unai Simon kapus, majd három perc múlva Tanaka térdelte közelről az üres kapuba a labdát, amit Mitoma az alapvonalról kanalazott vissza neki.

A második találatot ráadásul a videóbíró (VAR) adta meg, ugyanis szemre a labda már túlment az alapvonalon, amikor azt Mitoma becsúszva visszahúzta. A kameraképek is ilyesmit mutattak, bár

perdöntő egyik sem lehetett, ugyanis egyik sem volt vonalban.

A VAR aztán több percnyi várakozás után jelezte a játékvezetőnek, hogy a gól szabályos, így japán vezetett 2-1-re.

A legjobb kép a második japán gólt előkészítő gólpasszról, már ezen is látszik, hogy a labda csípi a vonalat, azaz bent van (bár még ez a kamera sem perdöntő, mivel nem volt vonalban, ami vonalban van, azon a felső léc meghosszabbítása lenne az alapvonal)

Németországnak két menekülőútja maradt:

vagy megszórja Costa Ricát, és lő még hét gólt,

hogy jobb legyen a gólkülönbsége a 9-3-as gólkülönbséggel álló spanyolokénál,

vagy reménykedik abban, hogy a spanyolok kiegyenlítenek,

ezzel visszalökik 4 pontra és 4-4-es gólkülönbségre Japánt, és akkor elég még egy gólt rúgniuk a németeknek Costa Ricának – a kétgólos győzelemmel, 4 ponttal és 4-3-as gólkülönbséggel továbbcsusszannak a spanyolok mögött csoportmásodikként.

Végül az egyik német menekülőút bezárult, a másikat pedig nem sikerült megnyitni:

a spanyolok nem egyenlítettek, Japán 2-1-re győzött, míg Németország – drámai meccsen, fordítás és visszafordítás után – csak 4-2-re tudta legyőzni Costa Ricát.

Még öt gól hiányzott az előzéshez, 9-2-re kellett volna győzniük.

Japán elsőként, Spanyolország másodikként jutott tovább, Németország csoportharmadikként kiesett.

Az E-csoport végeredménye:

  1. Japán, 6 pont, 4-3-as gólkülönbség;
  2. Spanyolország, 4 pont, 9-3;
  3. Németország, 4 pont, 6-5;
  4. Costa Rica, 3 pont.

A nyolcaddöntőben így Japán-Horvátország és Marokkó-Spanyolország mérkőzést rendeznek.

De bent volt, vagy sem?

A lefújás után a legfőbb téma természetesen a japán győztes gól volt, sokan tették fel a kérdést, miért nem mutatott a FIFA a tévéközvetítésben valamilyen perdöntő bizonyítékot arra, hogy a labda bent volt a gólpassz pillanatában, miközben már a leseket és a gólvonalon áthaladó/nem haladó labdákat is milliméter pontossággal tudják megítélni és megmutatni a képernyőn?

Valószínűleg azért, mert az alapvonalra nincs gólkamera, azt nem pásztázza kismillió kamera, mint a gólvonalat (az alapvonal két kapufa közti részét), illetve lehet, hogy a leseket megítélő, labdába helyezett chippel működő rendszer pedig szintén nem alkalmas az alapvonalon történtek megítélésére. Amit a VAR talán tehetett – hacsak nem állt a rendelkezésére olyan perdöntő kamera, aminek a képét még nem mutatták meg, vagy más technikai megoldás –, az a leseknél a világbajnokságig használt – de épp a szintén csütörtöki horvát-belgán egy leshelyzetnél újra látott – vonalazás: az egyik tévékamera készítette felvételen a labdához egy alapvonal felé tartó, arra merőleges, a labdát érintő vonalat húzva megállapítható, hogy a labda bent volt-e, vagy sem. Valahogy így:

(Ez a kamera sem volt vonalban, a kameraállás nagyon csalóka, a behúzott vonal segít meghatározni a labda helyzetét az alapvonalhoz képest, vagyis hogy bent volt-e)

Természetesen ez csak egy egyszerű, sebtiben készült házi megoldás, de már ebből is látszik,

hogy az érintő metszi az alapvonalat, vagyis a labda bent kellett hogy legyen.