Más európai bajnokságokhoz hasonlóan a Championshipben is egyre több olyan fiatal szakember kap szerepet edzőként, aki korábban sikeres (és népszerű) játékos volt. Számukra az angol másodosztály ugródeszkának is jó lehet, hisz a reménybeli kiemelkedő eredményeik Premier League-klubok vagy más topligák csapatainak figyelmét is felkelthetik. Ezúttal Michael Carrick és Paul Ince történetét mutatjuk be.
Bár a 2010-es évek második felében is fel tud mutatni a Manchester United hazai és nemzetközi kupagyőzelmeket, manapság, amikor már évek óta nem tud semmilyen trófeát nyerni a csapat, a Vörös Ördögök szurkolói hajlamosak a nosztalgiázásra: bezzeg a régi szép időkben… Egyértelmű, a legendás Sir Alex Ferguson idejében egyik siker követte a másikat, és a skót szakember 27 éve alatt, amikor az MU kispadján ült, klasszisok egész sora futballozott nála. Közülük aki igazán megdobogtatta a drukkerek szívét és akire a mai napig örömmel emlékeznek, az Michael Carrick.
A csupaszív középpályás a West Hamnél nevelkedett, amellyel ifjúsági FA-kupát és – immár felnőttként – UEFA Intertotó-kupát nyert. 2004–2006-ig a Tottenhamnél szerepelt, a 2005/06-os szezonban az ő nevéhez fűződött a legtöbb beadás és passz a Spursnél.
Nem véletlen, hogy Sir Alex felfigyelt rá, és némi huzavona után sikerült is megegyeznie a Tottenham vezetőivel, mivel mindenképpen szerette volna pótolni a távozó klublegendát és csapatkapitányt, Roy Keane-t egy hasonlóan nagy munkabírású játékossal. 2006 nyarán közel 19 millió fontos üzletet kötött a Spursszel, és nem túlzás azt állítani, hogy Carrick legalább akkora ikonná vált a Manchester Unitednél, mint elődje: többek öt bajnoki címet, valamint Bajnokok Ligáját és Európa Ligát is nyert a gárdával. Utólag árulta el, hogy a 2009-es, Barcelonával szemben elveszített BL-döntő után két évig súlyos depresszió gyötörte, annyira megviselte a vereség.
Hogy mennyire tisztelték őt még a vetélytársak is, arra jó példa az ősi rivális Manchester City menedzsere, Pep Guardiola véleménye, aki nem sokkal Carrick visszavonulása előtt ezt nyilatkozta róla:
„Hatalmas rajongója vagyok Michael Carricknek. Ő az egyik legjobb középpályás, akit valaha láttam életemben.”
Az angol válogatottban összesen 34 alkalommal szereplő Carrick játékos-pályafutása befejezése után is maradt a Unitednél, José Mourinho segítőjeként. A Special One 2018-as, majd az utódául kinevezett Ole Gunnar Solskjær 2021 novemberi menesztése után rövid ideig megbízott menedzserként dolgozott Manchesterben, Ralf Rangnick (meglehetősen véleményes) kinevezését követően azonban ő is távozott az Old Traffordról.
Carrick nagy álma, hogy a jövőben hosszú távra is kinevezzék az MU mesterének, de ehhez még bizonyítania kell az edzői pályán. Ebben fontos állomás lehet Middlesbrough, a Championshipben szereplő északkeleti együttesnél ugyanis tavaly október végén megkapta a vezetőedzői posztot, és azóta sínre is tette az egykor szebb napokat látott csapatot. Az ősz közepén még a kiesés ellen küzdő Boro eredményei Carrick október végi kinevezése után folyamatosan javultak: a csapat 10 meccsen 7 győzelmet aratva jelenleg már a playoffot érő ötödik helyen áll. Decemberben ennek megfelelően Carrick lett a Hónap Menedzsere az angol másodosztályban. Lehet, hogy jövőre már ott is ülhet egy Premier League-meccsen a kispadon az Old Traffordon? Mondjuk egy MU-Boro derbin – egyelőre ellenfélként.
Egy másik korábbi angol klasszis, Paul Ince karrierje hasonlóságot mutat Carrickével. A West Ham United neveltje, középpályás, és ő is a Manchester Unitednél érte el legnagyobb sikereit a Premier League-ben. 1989-ben igazolt a Vörös Ördögökhöz, és tagja volt annak az MU-nak, amely 1993-ban – 26 év elteltével – bajnokságot nyert, sőt egy évre rá a címvédés is összejött Sir Alex Fergusonnak és csapatának (nem mellesleg a 90-es évek elején a néhai Kupagyőztesek Európa Kupáját és az Európai Szuperkupát is elhódította a Uniteddel).
Michael Carrickkel ellentétben az egykori 54-szeres angol válogatott középpályás azonban az MU után más kluboknál is kipróbálta magát: volt az Inter, a Liverpool, a Middlesbrough, a Wolverhampton, végül két alsóbb osztályú együttes, a Swindon Town és a Macclesfield Town futballistája is.
Tudatosan készült ő is az edzői pályára, 2006 őszén már játékosedzője volt a Swindonnak, majd ugyanebben az évben a Macclesfieldnél is kettős szerepet töltött be. Igazából ez utóbbi gárdánál már főleg az edzői teendőkre koncentrált, egyszer lépett pályára az akkor negyedosztályú társaságban, amellyel éppen hogy, de elkerülte a kiesést.
A 2007/2008-as idény már a szintén negyedik ligás Milton Keynes Dons menedzsereként találta meg, amellyel a harmadik és negyedik ligás csapatoknak – és néhány éve már 16 PL-csapat U21-es gárdájának is – kiírt Football League Trophyt nyert, és amely csapatot aranyérmesként juttatta fel a League One-ba. Nem véletlen, hogy már ekkor hírbe hozták két akkori Premier League-klubbal, a Wigannel és a Derby Countyval, valamint a másodosztályú Norwich Cityvel, de végül maradt a a Donsnál.
2008 nyarán viszont ő lett az első fekete brit edző, akit egy angol topligás klub, a Blackburn menedzsernek nevezett ki, de ez sajnos minden volt, csak sikersztori nem: miután 17 meccsből csak hármat tudott megnyerni a Roversszel, és a szurkolók olyan finomságokat skandáltak neki, mint „Azt se tudod, mit csinálsz…”, illetve „Azt akarjuk, hogy Ince távozzon…”. Teljesült a népakarat, a szakember lapátra került.
A blackburni kisiklás miatt Ince edzői karrierje meg is tört, mert bár 2009-ben ismét az MK Dons mestere lett, ez az időszak már messze nem volt olyan eredményes a csapatnál: a gárda csak a 13. helyen végzett a League One-ban. 2010 októbere és 2011 áprilisa között egy másik angol harmadosztályú együttes, a futballtörténelem első profi futballklubjának számító nottinghami Notts Countynál nevezték ki, de itt is konfliktusai voltak a drukkerekkel, és végül idő előtt távozott a kiesés szélére sodródó brigádtól.
És ha már konfliktus: 2013 szeptemberében, akkor már a Championshipben szereplő Blackpool vezetőedzőjeként Ince a Bournemouth elleni találkozó után az öltözőfolyosón „támadó magatartást” mutatott a játékvezetők felé, ami miatt ötmeccses eltiltással sújtotta az angol szövetség. Ez jelentette számára a klubnál a vég kezdetét, 2014 januárjában kirúgták a csapattól, ezzel a Pool történetében a negyedik legrövidebb ideig szolgáló menedzser kétes titulusát „nyerte el”.
Nyolc hosszú év telt el a következő kihívásig, amivel meg is érkezünk a jelenlegi munkájához: a köztes években üzleti és egyéb elfoglaltságaira koncentrált Ince, 2022 februárjában azonban érkezett az újabb feladat, amikor a Reading megbízott menedzsere lett, és bár sok kritika érte a klubot a kinevezésekor (leginkább Ince nyolcéves edzői szünete miatt aggódtak a drukkerek), végül sikerült benntartania a csapatot a második vonalban. Ennek köszönhetően a nyáron véglegesítették, a csapatnál így együtt dolgozhat fiával, a támadó Tommal.
A Reading jelenleg stabil középcsapatnak számít a Championshipben, de a rendkívül sűrű mezőnyben csupán három pont a hátránya a rájátszást jelentő hatodik helyezett Millwall-lal szemben.
