Sokan minden idők egyik legjobb szélső védőjének tartják. Pályafutása elején egy rövid időt a VfB Stuttgartnál is eltöltött, de valójában mindenki a Bayern Münchenhez köti a játékoskarrierjét. A bajorok csapatkapitányaként többek között nyolcszor ünnepelhetett német bajnoki címet, hatszor Német Kupát, egyszer pedig a Bajnokok Ligáját is megnyerte. Összesen 113-szor viselhette a német labdarúgó-válogatott mezét, és azt a bravúrt mondhatja el magáról, hogy egymást követő három világbajnokságon végzett dobogón a Nationalelffel. A csúcsot természetesen a 2014-es aranyérem jelentette Brazíliában, sokaknak mégis a 2006-os, hazai rendezésű vb-n Costa Rica ellen lőtt csodagólja ugrik be róla. A 38 éves, az aktív játéktól öt évvel ezelőtt visszavonult Phillip Lahm exkluzív interjút adott Ambrus Tamásnak, a Network4 kommentátor-műsorvezetőjének, amelyből kiderül, hogy rólunk, magyarokról kifejezetten jó véleménye van, illetve egy új kihívás is megtalálta a közelmúltban.
A.T.: Mielőtt a Bundesligáról beszélnénk, a közelmúltban rendezett Németország-Magyarország Nemzetek Ligája-mérkőzésről kérdezném, melyet nagy szenzációt keltve a magyar válogatott nyert meg 1-0-ra. Meglepte Önt az eredmény, mit gondol a meccsről?
P.L.: Mindenképpen meglepődtem, hiszen az ember nem abból indul ki, hogy a német válogatott saját közönsége előtt nem tud nyerni Magyarország ellen. Én magam is azt vártam, hogy hazai győzelem születik, de aztán csalódnom kellett. Ettől függetlenül elismerésem a magyar csapatnak, amely remekül játszott. A németek nem igazán voltak jók, ennek egyenes következménye volt a vereség.
A.T.: A német szurkolók egy kicsit aggódnak a novemberi világbajnokság miatt. Attól tartanak, hogy a Nationalelf nem tud majd jól teljesíteni Katarban. Gondolja, hogy talán nem olyan nagy probléma, hogy az Önök válogatottja a Nemzetek Ligájában nem volt igazán sikeres?
P.L.: Természetesen egy csapat önbizalmának mindig jót tesz, ha győzelmeket arat, de a német válogatottra mindig is jellemző volt, hogy egy nagy torna előtt közvetlenül megfelelően tud ráhangolódni az eseményekre, jól sikerül a felkészülése. Igazi tornacsapat vagyunk, mindig is annak számítottunk, úgyhogy emiatt is gondolom azt, hogy Katarban is mi leszünk az egyike a favoritoknak.
A.T.: Tehát Ön személy szerint nem aggódik.
P.L.: Nem, egyáltalán nem!
A.T.: Rendben, egy kicsit kanyarodjunk vissza a magyar csapathoz. Hogy látja, fejlődött-e a válogatottunk, milyen erősségei vannak, vannak-e esetleg olyan játékosai, akik különösen jól teljesítenek, akiket netán kedvel is valamennyire? Hogy látja a helyzetünket?
P.L.: A magyar válogatott pillérét jelenti a három, Lipcsében játszó légiós: a kapus Gulácsi, előtte Willi Orban és Szoboszlai, akik a Bundesligát képviselik, de nemzetközi szinten is komoly tapasztalattal rendelkeznek. Olasz edzőjük van, és egyértelműen lehet látni, mennyire rendezettek, szervezettek védekezésben. Emellett viszont megvan a minőség a támadójátékukban is. Éppen ezért úgy vélem, a fejlődés megkérdőjelezhetetlen, ezt láttuk a tavalyi Európa-bajnokságon is, ahol egy rendkívül nehéz csoportban kifejezetten jól teljesítettek. Így volt ez múlt pénteken Németország ellen is, ahol nagyon szervezett játékkal rukkoltak elő.
A.T.: Térjünk akkor át a Bundesligára. A csúcsrangadók időszakát éljük, hiszen múlt pénteken a Bayern München a Bayer Leverkusent fogadta és győzte le 4-0-ra. A gyógyszergyáriak finoman fogalmazva nem kapták el jól a rajtot a német bajnokságban.
P.L.: Ez igaz, pedig a Leverkusen kiváló támadókkal rendelkezik, mint Schick, Diaby vagy éppen Hudson Odoi, szóval elől nagyon jók. A Bayernnek nagyon kellett a győzelem, hogy feljebb zárkózzon a tabellán.
A.T.: Elképzelhető, hogy a kétfrontos harc, a Bajnokok Ligája és a Bundesliga jelenleg túl sok a Leverkusennek? Emiatt lehetnek esetleg gondjaik a bajnokságban?
P.L.: Nem tudom, hogy ez közvetlenül összefügg-e a Bajnokok Ligája-szerepléssel. Egyszerűen nem volt szerencséjük a Bundesliga-rajtnál. Több olyan meccset is elveszítettek, amelyen egyértelműen ők voltak a jobbak. Rengeteg gólhelyzetet dolgoztak ki, de valahogy nem tudtak betalálni, vagyis a sors nem az ő oldalukon volt. Viszont igenis megvan bennük a minőség, esélyük lehet arra, hogy a legjobb helyezésekért legyenek harcban, ehhez ugyanakkor most már el kell kezdeniük gyűjteni a pontokat.
A.T.: A hétvégén jön egy újabb csúcsrangadó, a Dortmund-Bayern mérkőzés, amely mindig fontos, de vajon mekkora a jelentősége ennek a meccsnek a szezon egy ilyen korai szakaszában? Ez most inkább a presztízsről szól vagy azért annál jóval többről?
P.L.: Az is egy fontos mérkőzés lesz, hiszen a Dortmund egyelőre nem áll rosszabbul, mint a Bayern, vagyis a kiindulási helyzet most egy kicsit más, mint az elmúlt években volt. A BVB hosszú évek óta nem tudott bajnokságot nyerni, azért is, mert az egymás elleni meccseket rendre elveszítette, a hazai és az idegenbeli találkozókat is. Ezért fontosak ezek a mérkőzések, természetesen a Dortmundnak is, hiszen direktben a Bayern ellen tudna pontokat szerezni.
A.T.: Lehet-e ez a mostani szezon az, amikor végre – és ezt persze, hogy végre, a riválisok szurkolói mondogatják -, szóval hogy 11 év után nem a Bayern nyeri a salátástálat?
P.L.: Ez engem is izgalommal tölt el. Az elmúlt években általában a Dortmund és a Leipzig próbálta üldözni a Bayernt, de mindig jöttek hullámvölgyek a szezonban, ezért végül lemaradtak. Emellett megint az egymás elleni mérkőzések jelentőségét emelném ki, aki a Bayernt meg akarja előzni, annak ezeket a meccseket hoznia kell. Ez már egyfajta jelzés lenne arra, hogy változás jöhet, és persze a bajnoki címre vágyó csapatnak egész évben, 34 fordulón át kiegyensúlyozott teljesítményt kell nyújtania.
A.T.: Mi a véleménye Julian Nagelsmannról? Ő a megfelelő ember a Bayern kispadjára? Most azt látjuk, hogy a csapat időnként nehézségekkel küzd, de mit gondol Ön személy szerint erről az amúgy kiváló képességű edzőről?
P.L.: Tavaly ugye megnyerte a bajnoki címet a csapattal, ami mindig a minimális elvárás a Bayernnél. Egy trófea, lehetőleg a bajnoki arany az alap ennél a klubnál. Most azt kell látni, hogy a támadásoknál sokszor hiányzik a kreativitás. Kiváló támadók vannak a csapatnál, remek játékosok, de valahogy az előrejátékban egyelőre nem mindig látom az ötletességet. A gyengélkedő Leverkusen ellen persze legutóbb kijött a lépés. Az biztos, hogy a Bayernnél mindig az első hely a cél, az edzőt és a játékosokat is az alapján ítélik meg, hogy azt sikerül-e megszerezni.
A.T. Van két olyan csapat a Bundesligában, melyek nekünk, magyaroknak, közel állnak a szívünkhöz: a Freiburg, soraiban a magyar válogatott egy újabb kulcsemberével, Sallai Rolanddal, illetve az Union Berlin, melyben Schäfer András egyre jobban teljesít, és az Union is fantasztikus. Meglepi Önt, hogy ezek az együttesek ma már versenyképesek a Bayernnel, a Dortmunddal és a többiekkel?
P.L.: Mind a két csapat nagyon sokat fejlődött az elmúlt időszakban. Látható a folytonosság a náluk elvégzett munkán. Olyan edzők dolgoznak ezekben a műhelyekben, akiknek világos elképzelésük van arról, hogy mit szeretnének csinálni, és ezzel eredményesek is tudnak lenni. Éppen ezért számomra ez nem olyan nagy meglepetés, persze az, hogy az Union az első helyen áll, azért mégis csak az. Nagyon kíváncsi vagyok, mi lesz velük a folytatásban: az elmúlt években lépésről lépésre haladtak előre, fejlődtek, a filozófiájuk működött, és ehhez jött még két kiváló edző, vagyis minden adva lett a jó szerepléshez. Meglátjuk, hogy ez a fejlődés tovább tart-e a következő hónapokban, illetve években is, érdeklődéssel figyelem majd.
A.T.: Mondana egy pár szót a világbajnokságról? A német válogatottról érintőlegesen már beszéltünk, sajnos a magyar csapat ugye nem lesz ott Katarban, de érdekelne a véleménye, hogy mely együtteseket tartja a fő favoritnak a vb-cím megszerzésére.
P.L.: Azokat, amelyeket egyébként mindig az esélyesek közé sorolnak. Ha Dél-Amerikát nézzük, a brazilokkal, az argentinokkal mindenképpen számolni kell, és persze ott van a négy-öt nagy európai válogatott, akik harcolni szoktak az aranyéremért. Másokat nem említenék, mert véleményem szerint a favoritok valamelyike lesz megint a világbajnok. Ez lehet akár a német, a francia, a spanyol vagy az angol csapat, ha Európát nézzük. Közülük kerül majd ki a végső győztes.
A.T.: Új feladata van, méghozzá annál a klubnál, a VfB Stuttgartnál, ahol szintén szerepelt anno játékosként. Tanácsadóként fog tevékenykedni, mit kell tudnunk erről a munkáról, milyen kihívást jelent ez Önnek?
P.L.: Stuttgart remek hely. Arról van szó, hogy ha egy klub mögött ilyen komoly szurkolói bázis, illetve erős gazdasági háttér van, akkor nem lehet más a cél, mint hogy sikeres legyen, többször nyerjen, mint veszítsen…Éppen ezért döntött úgy Alexander Wehrle, a klub vezérigazgatója, hogy új, modern utakat keres, hogy a szakértelem teret hódítson a VfB-nél. Ennek jegyében keresett fel különböző szakembereket, akiknek az egyike én vagyok. Azon leszek, hogy a futballban szerzett tudásommal, tapasztalataimmal segítsek a Stuttgartnak, hogy újra az élcsapatok közé tartozzon.
PHILIPP LAHM
Született: 1983. november 11., München
Klubjai játékosként: 2001-2017: Bayern München, 2003-2005 (kölcsönben): VfB Stuttgart
Eredményei klubszinten: 8-szoros német bajnok, 6-szoros Német Kupa-győztes, 3-szoros Német Szuperkupa-győztes, 1-szeres Német Ligakupa-győztes, 1-szeres Bajnokok Ligája-győztes, 1-szeres Európai Szuperkupa-győztes, 1-szeres FIFA klubvilágbajnok
Eredményei válogatottként: világbajnok (2014), kétszeres vb-bronzérmes (2006, 2010), Európa-bajnoki ezüstérmes (2008)
