A felnövés nem izgalmas, de nagyon jó nézni

Ha kicsit szigorúak vagyunk, akkor kimondhatjuk, hogy a coming of age filmek attól coming of age filmek, hogy nem igazán szólnak semmi konkrétról. Persze nem vagyunk szigorúak, hiszen a magyarra a legszebben talán felnövéstörténetnek fordítható műfaj ugyanis több nagyszerű filmet is kitermelt már, sőt, a 2010-es és 2020-as évek kicsit ennek a kicsit lassú, kicsit öncélú, kicsit köldöknézegető műfajnak a naggyá válásáról szóltak volna. A kulcs az, hogy el kell fogadni: nem csak világ sorsáról döntő drámák, a szuperhősök és drogbárók lebuktatása a történet, hanem az is, amikor valaki hirtelen például egy nyár alatt megtapasztalja a világ változásait, szerelmes lesz, felnőtté kell válnia, ilyesmi. A legtöbbünkkel tényleg főleg ennyi történik, szóval nem kell lenézni ezt a kisbetűs életet sem. El is áruljuk, miket érdemes ismerni ebből a műfajból!

Sráckor

A Sráckor 2014-ben már attól szenzácó lett, hogy szó szerint a felnövésről szól: 12 éven át rögzítették ugyanis, hogy a szereplők a végeredményt kiadó laza 166 percben tényleg pontosan úgy öregedjenek, mint a valóságban. Közben láthatunk elmúló szerelmeket, fellángoló érdeklődéseket, családi viszályt, és úgy általában mindent, ami egy felnövéshez hozzá tartozik. 

Diploma előtt

Senki ne gondolja, hogy mostanában találták ki ezt a műfajt: a Diploma előtt már 1967-ben, Dustin Hoffman zseniális alakításával elmesél egy kicsit provokatív történetet az egyetemet frissen elvégzett Benről, aki eredetileg a szülei unalmas életét tervezte újrateremteni, de találkozott Mrs. Robinsonnal. Mrs. Robinson természetesen el is csábítja Bent, hogy aztán ifjú hősünk rájöjjön: nem biztos, hogy annyit tartogat csak számára az élet, mint amit eddig gondolt.

Fülledt nyár

Felnőtté válás, barátság, gyász: nagyjából erről szól a már a címében is nagyon felnövéstörténetes Fülledt nyár. A barátságok megváltozása, tiltott szerelmek és persze őrületesen nagy bulik mögött ott van az, amiről minden ilyen filmnek kell szólnia: a változás, és az erre való ráeszmélés. Aljas dolog lenne nem megemlíteni, hogy vasárnap este a FILM4-en látható!

Szólíts a neveden

A 2017-es filmen nagyjából mindenki sírt egy kicsit, aki látta, ráadásul örökre a legnagyobbak közé emelte Timothée Chalamet-t is. A történet szerint egy 17 éves amerikai srác Észak-Olaszországban tölt egy nyarat, viszont ezúttal már saját szexualitását is felfedezi a csodálatos olasz tájak mellett. Nagyon kevés film tud ennyire könnyed és természetes módon beszélni a homoszexualitásról, mint ez.

Frances Ha

Greta Gerwig mielőtt félig megváltoztatta volna a világot a Barbie-val, 2017-ben fekete-fehérben forgatta le a Frances Hát, amiben a biztonság kedvéért a főszerepet is ő játszotta. A film összességében arról beszél, milyen túl sokáig húzni a fekete bárány imidzset: Francesnek még mindig fogalma sincs róla, mit szerente csinálni, miközben legjobb barátnője már lassan családot alapítana, fogalma sincs, mitől lenne boldog, de még arról se, miből fizeti a lakbért, és egyáltalán meddig lakhat együtt a barátaival. Szerencsére számtalan rettentő felelőtlen döntést is hoz a film alatt, aminek a végső üzenetét talán úgy lehetne összefoglalni, hogy „valahogy úgyis lesz majd.”