A film, amely már 38 éve szakított a nemi sztereotípiákkal

William Goldman 1973-ban megjelent regénye rögös utat járt be, mire végre a filmvászonra kerülhetett, az adaptáció elé ugyanis éveken át leküzdhetetlennek tűnő akadályok tolultak, mintha csak valami átok sújtotta volna a projektet. De aztán jött Rob Reiner rendező, akinek végre sikerült megtalálnia a közös hangot Goldmannel, és elkészülhetett ez a mai napig is modernnek ható, vicces és szórakoztató tündérmese, A herceg menyasszonya (amelyet szerda este 9-kor megtekinthet a STORY4-en).

A majdnem negyven éve megjelent alkotás egyértelmű tisztelgés a régi hollywoodi kalandfilmek (például Douglas Fairbanks és Tyrone Power Zorro-filmjei) előtt, és Errol Flynn Robin Hood-ját is vastagon idézi. Egy idealizált, bájos szerelmi történet, amely egyszerre veszi komolyan magát és parodizálja a műfajt, és úgy képes látványos és hiteles képet festeni egy varázslatos, mesebeli világról, hogy a manapság szinte kötelező elemként használt CGI szele meg sem legyinti közben. Egy analóg világ organikus vígjáték-románca ez, amely amellett, hogy dugig van izgalommal, egyes pillanatokban majdnem olyan vicces, mint Mel Brooks, Douglas Adams vagy a Monthy Python, de mivel soha nem lép át egy bizonyos határt, ami miatt a történet már komolytalanabb irányt vehetne, tulajdonképpen az említett művészek alkotásainak lite-verziójaként tekinthetünk rá – humor szempontjából legalábbis mindenképp.

Ami pedig még a mai napig is igazán frissé és modernné teszi ezt a filmet, hogy kivételesen illeszkedik a jelen kor nemi sztereotípiákat érintő felfogásához, és ez nemcsak a kerettörténetben mutatkozik meg, hanem a női főszereplő jellemének ábrázolásában is. A történet egy nagypapa (Peter Falk) meséjével indul, amely nemzedékek óta a családi legendárium része, és amelyet most a saját fiúunokájának ad tovább – merthogy a tündérmesék bizony nem csak a lányoknak járnak! A cselekmény középpontjában a gyönyörű Boglárka hercegnő áll, akit a csúnyagonosz Humperdinck herceg (Chris Sarandon) szeretne megszerezni magának, ezért pedig, legyen szó emberrablásról, gyilkosságról vagy háborúról, bármire képes. Ám arra nem számít, hogy Boglárka szerelme, az egyszerű lovasinas Westley egy kicsi, de annál elszántabb társaság élén már útnak indult, hogy kiszabadítsa a lányt.

A színészek remekül hozzák a karaktereiket, de ami azt illeti, rengeteg munkájuk is van benne. Mandy Patinkin mint a bosszúszomjas spanyol bajvívó és a Westley-t játszó Cary Elwes fél éven keresztül teljes napokat töltöttek azzal, hogy hiteles kardforgatókká váljanak (azelőtt közük nem volt az egészhez), a szelíd óriást, Fezziket játszó egykori pankrátornak, André René Roussimoffnak pedig saját egészségügyi problémái nehezítették a szerep elsajátítását, amelyet valahogy mégis sikerült megugrania, ráadásul elég jól. De nem mehetünk el szó nélkül a Boglárkát alakító Robin Wright mellett sem, aki azon túl, hogy bájos és gyönyörű, egy erős, belevaló, karakteres női szereplőként tűnik fel a filmben, aki a várthoz képest nem passzív elszenvedője az eseményeknek, aki csak áll, és kétségbeesett arccal várja, hogy megmentse valaki, hanem aktívan és vagányan alakítja a történet cselekményét.

A film varázsát azonban nemcsak a lenyűgöző látvány és a szórakoztató kalandok adják, hanem a csodás angol környezet is, és az az egyszerű tény, hogy gyakorlatilag még most is minden generáció találhat benne valamit, ami megérinti a szívét. Szóval ne feledje: január 8., szerda este 9, STORY4 – A herceg menyasszonya.