Több oka van annak, hogy az 1994-ben megjelent A holló* kultikus filmmé vált. Ha csak az objektív okokra koncentrálunk, egyrészt már eleve a nyersanyag, James O’Barr képregénye egy rajongott kiadvány volt, és maga a szerző is részt vett a megfilmesítésében, tehát nem tettek erőszakot a művén. Nem kell ismerni a megírás körülményeit, anélkül is elég erős érzéseket tud kiváltani a történet ahhoz, hogy azonosulni tudjunk a szerelme haláláért bosszút álló, elkeseredett, az emberi és emberen túli lét határán egyensúlyozó főszereplővel, és ösztönösen utáljuk vele az ellenségeit – ahogy Brandon Lee munkásságát sem ahhoz, hogy lássuk, mennyire őszintén és szuggesztíven hozta élete legfontosabb, és egyben utolsó szerepét. Emellett jó volt a film zenéje, remek a díszlet-és jelmeztervezés, az operatőri munka egyszerre izgalmas és mégis a képregények világát idéző.
Pedig kis híja volt, hogy el sem készült, hiszen Lee életét veszítette a forgatáson. Ismert történet, hogy 1993. március 31-én egy kellékpisztolyt éles lövedékből átalakított töltényekkel használtak, de nem ellenőrizték megfelelően, és az egyik beszorult, majd az ismételt használatkor olyan erővel lőtték ki, mintha éles lőszer lenne. A színész-harcművészt (aki egyébként Bruce Lee fia) a hasán érte a találat, életét hat órán keresztül próbálták megmenteni, sikertelenül. A stáb végül Lee iránti tiszteletére hivatkozva, megfeszített munkával fejezte be a filmet, amely azóta klasszikussá vált, a rendező, Alex Proyas pedig eléggé belerokkant lelkileg.
A hollóból készült néhány felejthető folytatás, de évek óta szó van arról, hogy készítenek belőle egy „korszerűsített” változatot is. Ez már nemcsak terv, idén tényleg megjelenik az aktualizált történet, a főszerepben Bill Skarsgårddal – korábban arról is volt szó, hogy a Sony, és Jason Momoával készíti el a remake-et. A film végül a Lionsgate-nél landolt, június 7-én mutatják be. Íme, az előzetese – vigyázat, jó sok benne a vér.
„Az eredeti film kitörölhetetlen nyomot hagyott a kultúránkon, amely tovább él. Izgatottak vagyunk, hogy egy új adaptációt hozhatunk el a mai közönségnek, tiszteletben tartva ezt az örökséget. Rupert [Sanders, rendező] mesterien adott hozzá új dimenziókat, hogy kortárs univerzumot építsen ennek az időtlen történetnek a halhatatlan szerelemről, és alig várjuk, hogy vízióját megoszthassuk a filmes közönséggel” – olvasható a stúdió korábbi közleményében.
Ha van valaki, aki az egésztől a rajongóknál még kevésbé örül a fejleményeknek, az Alex Proyas rendező, aki a Facebookon adott hangot érzéseinek, mint a Hollywood Reporter kiszúrta – a bejegyzését azóta törölte. Üzenete mindenesetre egy cikk megosztásán alapult, ez arról szólt, hogy sokan szavazzák le a YouTube-on az új film előzetesét.
„Igazán nem szerez számomra örömöt, ha filmes kollégák munkáját ellenszenv övezi. És meggyőződésem, hogy a szereplőknek és a készítőknek is jó volt a szándéka, mint minden más film esetében. Ezért fájdalommal tölt el, hogy még bármit mondjak erről a témáról, de azt gondolom, hogy sokatmondó a rajongók reakciója. A HOLLÓ nemcsak egy film. Brandon belehalt, miközben készítette, és elvesztett ragyogásának, tragikus veszteség[ünknek] tanúságtételeként fejezték be. Ez az öröksége. Annak is kellene maradnia.”
Legutóbb 2017-ben beszélt hosszabban a témáról, amikor még Momoára építették a projektet. „A filmet Brandonért fejeztem be – átküzdve magam a gyászon, egy különösen támogató stábbal, akik mind szerették Brandont, hogy a hiányában is teljessé tegyék a filmet. Eltöltött minket Brandon szellemének ereje és a példája. Nemcsak a színészként és filmkészítőként végzett munkája miatt, hanem mert olyan ember volt, akinek léte mindannyiunkat megérintett.”
Az új film rendezője viszont korábban a Vanity Fairnek nemrég úgy nyilatkozott, szeretne a maga módján tisztelegni Lee emléke előtt ezzel az újraforgatott változattal. „Brandon egy eredeti hang volt, és úgy gondolom, a neve örökre összefonódott A hollóval; remélem, hogy büszke arra, amin dolgoztunk, és ahogyan visszahoztuk ezt a történetet. A lelke nagyon is él ebben a filmben. Valódi törékenység és szépség van az ő Holló-verziójában, és azt gondolom, hogy Bill az utódjának érzi magát.”
Talán majd a bemutató után kiderül, mennyire sikerült önmagában értelmezhető filmet készíteni az amúgy remek színészként ismert, új főszereplővel – de ha valaki elmerül a YouTube kommentszekciójában, vagy az 1994-es film rajongói által frissített subredditen, könnyen arra a következtetésre jut, hogy ez talán túl nagy falat volt.
*A crow egyébként varjút jelent, de már az eredeti képregény fordítói is hollónak fordították, valószínűleg stilisztikai okokból.