A nő, aki egész életében II. Erzsébetet alakította

Múlt héten valamikor épp Chevy Chase csodálatos komédiáját, az Európai vakációt néztem, amikor egyszer csak feltűnt valami: a filmben teljesen indokolatlanul, egy álomban feltűnő II. Erzsébet királynő kifejezetten emlékeztet valakire.

Vagyis ugye logikus, hogy II. Erzsébetre, fel is ismertem a 2022-ben, 96 évesen elhunyt angol királynőt, de volt ott más is. És akkor rájöttem: ez a II. Erzsébet bizony az a II. Erzsébet, aki a Csupasz pisztoly (minimum ugyanekkora súlyú komédia) első részében is ott volt. Mármint nem úgy, hogy a figura feltűnt, hanem hogy ugyanaz a nő alakítja.

A gondolat messzire vitt: lehet, hogy az amerikai humor két iskolateremtő filmje tulajdonképpen egy univerzumban játszódik? Hogy aránylik ez ahhoz, hogy a Vaklárma című, természetesen szintén ezerpontos vígjátékban az egyik nyomozót ugyanaz a színész alakítja, aki a Csupasz pisztoly-trilógia alapját képző sorozatban, a Nagyon különleges osztályban is egy nyomozót alakít? Lehet, hogy titokban létezik egy filmes univerzum, amiben kapcsolódnak egymáshoz a világ legjobb poénjai? Nos, ez a cikk nem erre ad választ, de elveszet egy sokkal érdekesebb információhoz.

Tehát II. Erzsébetet mind a két filmben egy bizonyos Jeanette Charles alakította. Eleve csodás belegondolni ebbe az amúgy semmire nem jelentő apróságba, de ez az apróság akkor válik igazán nagy dologgá, ha az ember ránéz Charles IMDB-oldalára: az idén 94 éves korában elhunyt Charles ugyanis tulajdonképpen az egész karrierjét arra építette, hogy nagyon hasonlít a királynőre. A filmszerepei magukért beszélnek: összesen 41 mozifilmben vagy sorozatepizódban tűnt fel, és mindenhol II. Erzsébetet játszotta. A két már említett film mellett ő volt a királynő a 2002-es Austin Powers – Az aranyszerszámban, az 1998-as Apád-anyád idejöjjönben például. De nem is ez az igazán durva, hanem hogy mennyi ideig került rendre kamera elé: először 1974-ben a Loriots Telecabinet című sorozat egy részében, utoljára pedig 2010-ben egy focival kapcsolatos reklámfilmben. Tényleg ezerféle filmről van szó, amik közül a legígéretesebbnek az ismerteken túl az 1976-os Queen Kong tűnik, ami a nézők szerint 3,3 pontot ér a tízből, és értelemszerűen King Kong női verziójáról szól.

1974: Jeannette Charles és a Queen zenekar (Fotó: Michael Putland/Getty Images)

Na de ki volt ez a nő? Érdemes róla tudni, hogy tényleg angol volt, 1927-ben Londonban született Jeanette Clark néven, és már 11 évesen felfigyeltek arra, mennyire hasonlít a nála mindössze két évvel idősebb Erzsébetre. Bár mindig színész akart lenni, két dologgal volt baja: egyrészt azzal, hogy nem volt pénze színészetet tanulni, másrészt a hasonlóságával, ami miatt tulajdonképpen egész életében egyetlen szerepre volt alkalmas a filmesek szerint. Az 1950-es évek elejét le is lépett Texasban, ahol megismerkedett férjével, a szintén brit emigráns Ken Charlesszal. A férfi olajmérnökként dolgozott, emiatt az USA után Dél-Amerikában és kicsit Afrikában is éltek, hogy aztán Líbiából visszatérjenek az Egyesült Királyságba, és Essexben telepedjenek le.

A hasonlóság körüli felhajtás itt kezdett felpörögni csak igazán: Londonban egy róla készült portrét állítottak ki, de le akarták tiltani a galériában, miven a kiállításon való részvétel feltétele az volt, hogy az életből kellett megfesteni a portrét. Charles képére pedig mindenki azt hitte, hogy a királynő van rajta, márpedig a festő nem találkozhatott vele soha. Miután kiderül, hogy a portrét Jeanette Charlesról festették, nem Erzsébetről, és mivel Angliáról beszélünk, a sztori óriási médiafigyelmet kapott, Charles pedig elkezdte kapni a felkéréseket különböző reklámokhoz, ahol értelemszerűen II. Erzsébetet kellett megformálnia.

Charles a ‘Q…’ című BBC-sorozatban, 1977 októberében (Fotó: Don Smith/Radio Times via Getty Images)

Ekkor már nem problémázott a hasonlóságon: saját bevallása szerint sokat tanulmányozta a királynő hangját és megjelenését, és elkezdett bemutatókra és céges bulikra is járni Erzsébet-imitátorként, hogy aztán ugyebár jöjjön a filmes vonal. Érdemes hozzátenni, hogy meggyőződéses monarchistaként nem vállalt el mindent: a Playboyt például visszautasítótta, de amikor meghívták egy rendezényre, amin Erzsébet is jelen lett volna, visszautasította a meghívást, mert nem kapott megerősítést azzal kapcsolatban, hogy a valódi királynő nem sértődik meg miatta.

Charles tíz éve, 2014-ben vonult nyugdíjba, az essexi Danburyben élte le utolsó éveit. 2024. június 2-án, egy ápolási otthonban hunyt el az ember, akinek szinte az egész élete párhuzamossá vált egy rá hasonlító királynővel – kicsit kevesebb mint két évvel II. Erzsébet halála után.