Ha mindig is úgy érezte, hogy a folyton fújó szél, a gejzírek és a meseszép tájak igazi turistainváziót váltanak ki, nem téved – az egyébként igen drága országot sok tízezren keresik fel évente. Nem véletlenül. Az Egy nyár Izlandon című német tévéfilm pontosan ezt az érzést hozza el a nappalijába – plusz egy kis romantikával fűszerezve.
A történet középpontjában Andri áll, aki zenész, és aki annyira menő, hogy a következő szezont már New Yorkban kezdi el, addig pedig turnézik egy barátnőjével. Közben megismerkedik egy Jette nevű német nővel aki azért érkezett a szigetre, hogy végrehajtsa dédnagynénje végakaratát: hamvait ott szórja szét, ahol a háború utáni bevándorlóként megtalálta a szerelmet. Természetesen a felek szerelemre lobbannak egymás iránt, de a nagy német-izlandi l’amourba bekavar Andri anyja, akinek nem tetszik a népek barátsága. És egy anyával való konfliktus csak bonyolítja az életet. (kedd 21:00 STORY4)
Szóval lesz itt minden, ami szem-szájnak ingere, és ha már Izland, akkor azon kivül, hogy kimondhatatlan nevű vulkánok teszik néha tönkre az európai repülőközlekedést, milyen izgalmakat rejt ez a sziget!
A lakosság 60 százaléka hisz a természetfelettiben. Ha valahol, hát Izlandon igazán megérthető, miért; a misztikus tájak, a gőzölgő föld, a végtelen hegyek és fjordok mind azt sugallják: itt valami több van a láthatónál. Egy biztos: ha egyszer meglátogatja ezt a szigetet, ön is máshogy fog nézni a kövekre meg az apró házikókra, ugyanis a mindenfelé előforduló miniingatlanok elvileg egy különös népségnek adnak otthont. Ha valami nagyobb építkezés vagy útépítés készül, előbb megkérdeznek egy elf-tanácsadót, hogy a rejtett nép (huldufólk) nem él-e azon a területen. Ha igen, könnyen lehet, hogy az egész projektet áttervezik. Itt tényleg nem érdemes összeveszni az elfekkel!
Nincs McDonald’s. Viszont volt! 1993-ban nyílt egy étterem Reykjavíkban. A legenda szerint az akkori miniszterelnök, Davíð Oddsson volt az első izlandi vásárló, aki rendelt egy Big Macet. A reykjavíki McDonald’s eleinte helyi izlandi farmokról származó húst használt, de az időközben kialakult húsellátási problémák miatt kénytelenek voltak Németországból importálni az alapanyagokat – ami a válság idején elképesztően magas vámokkal járt. Ennek következtében az étlap árai 20%-kal megemelkedtek. 2009-re Izlandon volt a világ legdrágább Big Macje! Végül a gazdasági válság hatására, 2009-ben az étterem bezárt. Az utolsó napon az izlandiak még egyszer utoljára elözönlötték a McDonald’s-ot: több mint 10 000 hamburgert adtak el egyetlen nap alatt!
Amikor azt mondják, hogy Izlandon télen sötét van, az csak félig igaz. Ugyan a nap hivatalosan csak pár órára bukkan elő, de az ég fura kék fényben dereng – és persze ott vannak az északi fények! Az Aurora Borealis annyira lenyűgöző látványt nyújt, hogy még a fagyos ujjai sem fogják érdekelni, csak áll majd tátott szájjal az éjszakában!
Az izlandi lovak igazi nemzeti kincsek. Ezek a kicsi, de erős és elképesztően szívós jószágok már a vikingek korában is itt éltek. A szabály szigorú: egy izlandi ló, ha egyszer elhagyja a szigetet (mondjuk egy verseny vagy tenyésztési cél miatt), soha többé nem térhet vissza. Sőt, bevinni se lehet az országba lovat. Szóval, ha ön nem tud a kedvence nélkül élni, ne Izlandra emigráljon.
Képzelje el, hogy valaki ma viking nyelven chatel – nos, az izlandiak majdnem ezt csinálják! Az izlandi nyelv alig változott az elmúlt ezer évben, így egy 12. századi izlandi kéziratot egy mai diák is nagyjából megérthetne (már ha nem lógna a TikTokon).
Izlandon nem sokat költenek fűtésre – a természet maga végzi el a munka nagy részét. A geotermikus energia azt jelenti, hogy közvetlenül a föld mélyéből érkező forró vízzel fűtik a házakat, az iskolákat, sőt még az üvegházakat is. Környezetbarát, költséghatékony, és egyben elég menő is.
Izlandon a hivatalos ügyintézés is olyan közvetlen, hogy csak ámulni lehet. A telefonkönyvekben például nem a családneveket kell böngészni, hanem mindenkit a keresztneve alapján tartanak nyilván. A vezetéknevek itt többnyire apai vagy anyai nevekhez kötődnek, és a dottir illetve a son tagokat illesztik a névhez. Ott van például Björk Guðmundsdóttir, akinek neve annyit tesz: Björk, Guðmund lánya. Hát nem egyszerű? Izland egyébként is egy genetikai kutatóparadicsom, és nem véletlenül! A szigetet a 9–10. században főként norvég vikingek és kelta telepesek népesítették be. Aztán az elhelyezkedés és a sziget elszigeteltsége miatt évszázadokon át viszonylag kevés külső hatás érte a lakosságot. Magyarán: nem keveredtek sok más népcsoporttal. Ennek eredményeként Izland lakossága elképesztően tiszta genetikai mintát őriz – ez az egyik legátláthatóbb és legjobban dokumentált genetikai adatbázis az egész világon. Az izlandiak ráadásul nagyon pontos családfákat vezetnek. Olyannyira, hogy létezik egy hivatalos adatbázis, az úgynevezett Íslendingabók (Az Izlandiak Könyve), amelyben minden ma élő izlandi lakos családfája visszavezethető akár több száz évre. Sőt, hogy még jobban érezzék a helyzet komolyságát: van egy mobilalkalmazás is (nem vicc!), amely segít ellenőrizni, hogy az éppen kiszemelt randipartner nem unokatestvér-e…
Izlandon több birka kóborol a dombokon, mint ahány ember lakik az országban. Ez nemcsak jó sztori, hanem valóság: kb. 370 ezer ember mellett nagyjából 800 ezer birka éldegél a szigeten. A birkák pedig nem panaszkodnak: szabadon legelésznek, és néha még a főútvonalakon is lazán átballagnak, mert miért is ne?
