A Tetthely münsteri rendőreinél kevés szórakoztatóbbat lehet elképzelni

A Tetthely című sorozat Dortmund után új városba utazott, Münsterbe, ahol két, eddig sokak számára ismeretlen rendőr, Frank Thiel főfelügyelő és Karl-Friedrich Boerne igazságügyi orvosszakértő munkáját követhetik nyomon a nézők, több epizódon át. Ha lemaradt volna az eddigi részekről, és most hanyagul, gondolkodás nélkül vetné magát a tévé elé, gyorsan segítünk felzárkózni, legalábbis annyiban, hogy bemutatjuk a két főszereplőt, akiknek a háttértörténete és a személyisége legalább annyira szórakoztató, mint az esetek, amelyeket megoldanak (a soron következő epizódban egy kígyóméreggel és nyaktöréssel kombinált gyilkosság megoldását keresik, szóval lesznek itt izgalmak feszt).

Kezdjük is Frank Thiel főfelügyelővel (Axel Prahl), aki egy friss válással a háta mögött, jogsi nélkül költözött Hamburgból Münsterbe. A negyvenes évei elején jár, és imádja a munkáját – még úgy is, hogy idősödő taxisofőr apja nem igazán érti, mit lehet szeretni egy olyan szervezetben, amely szerinte tökéletesen szembe megy azokkal az értékekkel, amelyekért annak idején ő, az 1968-as forradalmak idején harcolt. Thiel nem a szavak embere, és a fölösleges izgalmakat kifejezetten kerüli. Tekintve, hogy rendőr, nincs könnyű dolga ezzel, de megoldja: szereti csendben feltérképezni a dolgokat, merengeni a problémákon, és a döntéseit is legtöbbször a megérzéseire hagyatkozva hozza meg. Védjegye, hogy elképesztően semmilyen, és teljesen észrevétlen tud maradni, ha kell – és általában úgy érzi, hogy kell. A státusszimbólumok tökéletesen hidegen hagyják, kerékpárral jár dolgozni, és boldogan bízza a szirénázást és a villogó kék lámpákat fiatal asszisztensére, Nadeshda Krusensternre.

És hogy milyen ember illik egy ilyen rendőr mellé társnak? Természetesen semmiképp sem Karl-Friedrich Boerne (Jan Josef Liefers), aki a tökéletes ellentéte Thielnek, de hát mit tehetne, nincs választása, vele kénytelen együttműködni (sőt, szerencsétlenségére még a lakását is tőle bérli, és egymás mellett laknak, szóval még a szabadidejében sem igen kerülheti el őt. Kellemetlen).

Boerne egy igazi élet császára, aki kifinomult, mégis hedonista jellem (tehát mondhatjuk, hogy már-már sznob), és csupa olyan dologért rajong, amelyeket társa csak fölösleges nagyzolásnak tart. Imádja a luxusautókat, lovagol, golfozik, gyönyörűen zongorázik, továbbá szenvedélye az opera és a jó kaják. Emellett pedig munkájában szinte már indokolatlanul magabiztos, gyakorlatilag 7/24-ben be sem áll a szája, és mindenről van véleménye, akkor is, ha arra épp senki sem kíváncsi. Bár sokszor ő sem tudja, miről beszél, de azt elképesztő lelkesedéssel és meggyőződéssel teszi. Kiváló szónok (Thiel nagy örömére), és meg van róla győződve, hogy ő a törvényszéki orvostudomány legnagyobb koponyája. Sőt, arról is, hogy valójában az egész élet koronázatlan királya. Ennek fényében el is várja, hogy körülötte mindenki adózzon ennek a felismerésnek, még szerencsétlen, alacsony növésű asszisztenséből is megpróbál kitaposni némi elismerést, holott gyakran emlegeti őt a Niebelung-ének törpéjeként, Alberich után. Persze a mindent tudó és mindent megoldó Boerne épp saját, túlzó teóriái miatt vall kudarcot legtöbbször, de látszólag ez nemigen izgatja.

Ennek tudatában még izgalmasabb lesz látni, miként képes együttműködni két ennyire különböző ember, ha gyilkosságokról és nyomozásról van szó. De ne aggódjon, menni fog nekik, és ezt ellenőrizheti ön is, ha szombat este 19 órakor a GALAXY4-re kapcsol. (Ebben a részben egyébként Boerne új karrierről álmodik: főzőműsort vezetne, amelyben egy igazságügyi orvostani esetet mutatna be innovatív formátumban – majd főzne mellé valami finomat. Hiánypótló ötlet!)