A változások mindig szenvedést hoznak?

Vége van már a karácsonyi időszaknak, de levezetés gyanánt érdemes azért még megnézni pár témába vágó filmet, hogy ne fájjon annyira az elmúlás. Ajánlom is rögtön a TV4 csütörtök délután fél 2-kor kezdődő Kis karácsonyi bolt című filmjét, amely arra a ritkán látott konfliktusra épül, hogy egy gaz ingatlanfejlesztő cég ki akar paterolni minden árust a környék kedvenc bevásárló-komplexumából, hogy a helyére modern, zord, kellemetlen fényű, idegesítő zenéktől hangos, tömegtől nyüzsgő plázát építhessen. Ez a fájdalma Stephanie-nak is, aki épphogy átvette a helyi karácsonyi kisbolt vezetését, máris felmondanák a bérleti szerződését, ami nettó tragédia lenne neki és az embereknek is, akik nem vásárolhatnának többé szaloncukrot júniusban.  

Ne aggódjanak, kíméletesen zúzzuk le a boltot!

Szerencsére Stephanie pont találkozik egy sármos férfival, Michaellel, aki történetesen az emlegetett ingatlanfejlesztő cégnek dolgozik, így felcsillan a remény, hogy valaki segítségére lehet egy ilyen végletekig kilátástalan helyzetben. Hogy mi lesz a közös küzdelem eredménye, nem árulhatjuk el, de azért eljátszhatunk a gondolattal, hogy mi lenne, ha Stephanie inkább abban keresné a megoldás kulcsát, hogy alkalmazkodik a helyzethez, és kihozza belőle a számára legelőnyösebb forgatókönyvet (ahelyett, hogy nyilván gyűjtést szervezne a komplexumért vagy az ingatlanfejlesztő lelkét megejtendő gyerekkórust állítana a lendülő bontógolyó elé).

Ehhez mindenekelőtt természetesen illene elfogadnia, hogy a dolgok néha változnak, és hogy (ahogy azt már egy korábbi cikkünkben kielemeztük) az ingatlanfejlesztők nem mindig a poklot hozzák el az életünkbe, hanem olykor egész hasznos dolgokat is kreálnak, és akármennyire is visszataszítónak tűnik egy pláza ötlete, nem biztos, hogy Stephanie annyira rosszul járna vele.

Mi lesz most ezzel a sok karácsonyi ollóval és szösszel, ha be kell zárnunk a boltot, Michael?!

Kifejtem. Viszonylag kevés karácsonyi tematikájú boltról van tudomásom (az is csak egy karácsonyisipka-bolt), ami arra enged következtetni, hogy ebben az amerikai kisvárosban is Stephanie-é lehet az egyetlen. Tehát ha eddig volt, eztán is lenne igény rá, szóval nem elvetendő gondolat új boltot nyitni egy frekventáltabb helyen, vagy ha erre nincs keret, akármennyire is idegenkedik tőle, kivehet egy üzlethelyiséget a nagy és csúnya plázában. Miért? Mert akkor biztos, hogy sokkal többen térnének be hozzá, mint addig, rengeteg új vevőt szerezhetne, és ha ugyanolyan családias módon rendezi be az üzletet, mint amilyen azelőtt volt, a tematikának köszönhetően látványosan ki fog tűnni az érdektelen ruha- és cipőboltok között – így pedig szinte fel sem tűnne a pláza uniformizáltabb atmoszférája.

Lássuk be: egy új fejlesztés mindig új közönséget és nagyobb forgalmat hoz, ami hatalmas lendületet adhat a vállalkozásának. Ráadásul arra is alkalmat ad, hogy Stephanie mélyebb kapcsolatot alakítson ki az ingatlanfejlesztő céggel, ami értékes üzleti tapasztalatokkal és akár hosszú távú együttműködéssel is járhat. Ráadásul egy pláza közösségi programjait meglovagolva igazán kreatív módon promotálhatná a boltját, aminek következményeként alighanem százával tódulnának be az emberek, hogy habzó szájjal tépjék ki egymás kezéből a télapós ceruzákat és a villogó orrú Rudolfokat.