Agatha Christie teremtett egy békés falut, ahol sorozatgyilkos jár, és mindenki nekiugrana a másiknak

1954, Anglia. Luke Fitzwilliam (David Jonsson) egy London felé tartó vonaton találkozik a rejtélyes, de meglehetősen közlékeny Miss Pinkertonnal (Penelope Wilton), aki arról számol be neki, hogy a békésnek tűnő kis falu, Wychwood-Under-Ashe valójában nem is olyan békés, tekintve, hogy a lakosságot egy sorozatgyilkos tizedeli. Az ilyen falvakra valóban ritkán használják a békés kifejezést, ezt Fitzwilliam is érzi, ezért miután megtudja, hogy nem sokkal később szerencsétlen Miss Pinkerton is egy rejtélyes gázolás áldozatává vált, úgy határoz, hogy a helyszínre utazik, és elejét veszi a további gyilkosságoknak.

Agatha Christie A gyilkosság könnyű dolog című regényének 1982-es amerikai feldolgozása után 2009-ben készült egy Miss Marple-t is a történetbe helyező brit verzió, de az 1939-es eredeti regényhez ez a 2023-ban forgatott, kétrészes változat áll a legközelebb, dacára annak, hogy bizonyos pontokon ez is merészen eltér az eredeti történettől (többek között a főszereplő személyében). A kezdeti rejtélyes izgalmak után, ahogy haladunk előre az időben, a sztori egyre inkább klasszikus krimivé alakul, amit hősünk segítőtársa, Bridget Conway (Morfydd Clark) tesz izgalmasabbá saját, éles eszű meglátásaival, miközben a faluban egyre jobban kiéleződik a gazdagok és a szegények közötti konfliktus, és Fitzwilliam jelenléte folyamatosan feszültséget kelt.

Nem véletlenül, a nigériai attasé ugyanis kettős helyzetben van a történetben: egyszerre bennfentes és idegen, akit a brit társadalom hivatalosan elfogad, mert a birodalom részeként és az elit tagjaként érkezik, ugyanakkor származása és háttere miatt mégsem kezelik teljesen egyenrangúként. Ez a kontraszt persze akkor csúcsosodik ki igazán, amikor Fitzwilliam ebbe a teljesen fehér, látszólag barátságos angol faluba csöppen, és kialakul egy látható ellentét közte és a környezete között, ami természetesen kézenfekvő lehetőséget ad arra, hogy a sorozat olyan témákat is érinthessen, mint a rasszizmus, a gyarmatosítás öröksége vagy a brit társadalom hierarchiája.

Bár az első rész tempós és lendületes, egyes kritikusok szerint a második már elveszíti kezdeti ritmusát, vagyis itt-ott túlmagyarázzák a dolgokat, máshol meg épp hogy csak megpendítik a fontosabb szálakat, így a feszültség kissé megkopik. A társadalmi és kulturális kérdések háttérbe szorulnak, a sorozat pedig a végére visszatér a jól ismert „ki a gyilkos” vonalra. Viszont ha jól belegondolunk, ez nem jelenthet feltétlenül problémát, pláne, ha ismerjük Christie történetszövési szokásait. Szóval úgy érzem, nyugodtan állíthatom, hogy a 2023-as változat friss perspektívát ad az írónő művének, miközben izgalmas csavarokat hoz a klasszikus, modern kérdéseket feszegető történetbe, és megőrzi a Christie-adaptációkra jellemző angol hangulatot. Hogy ön is átérezhesse ezt, kapcsoljon a GALAXY4-re december 28-án, szombaton 10:05-kor.