Anélkül, hogy a vallást vagy a hit kérdését belekevernénk, tényként kezelhetjük, hogy az emberiséget nagyjából azóta foglalkoztatja az örök élet és a feltámadás gondolata, hogy tisztában van saját létezésének határaival és az élet múlandóságával. Ha nem is akar minden ember örökké élni, senki sem utasítaná el annak a lehetőségét, hogy egy szeretett családtagja halálát követően valahogy visszakapja őt, ahogy azt sem, ha egy kedves ígéret vagy egy gyorsan bevehető pirula biztosítaná, hogy amíg él, fiatal marad és szép. A világ gyorsan fejlődik, lehet, hogy már nem sokáig kell várnunk ezekre, addig azonban ajánlunk néhány filmet, amelyek e témákat boncolgatják, hogy általuk könnyedén eljátszhassunk a gondolattal, mi lesz, ha egyszer mindez valósággá válik – és tényleg képesek leszünk hamvainkból újjáéledni, ha akarunk.
Godsend – A teremtés klinikája
Listánkat a Godsend – A teremtés klinikája című filmmel kezdjük, amelyet ön is megtekinthet nálunk szerdán este 8-tól a FILM4-en. A történet szerint Paul és Jessie Duncan boldog családban nevelik nyolc éves, Adam nevű kisfiukat, amikor bekövetkezik a tragédia, és egy balesetben elveszítik őt. Hamarosan egy Richard Wells (Robert De Niro) nevű orvos keresi meg őket, aki azt állítja, hogy klónozással képes gyermeküknek új életet adni. A párt mélyen felkavarja az ajánlat, hosszas gondolkodás után azonban igent mondanak rá. Ez viszont azzal jár, hogy teljes titoktartást ígérve új életet kell kezdeniük dr. Wells klinikája közelében, ami csak elsőre tűnik ideális helyszínnek. Paul és Jessie élete ugyanis hiába fest boldognak és kiegyensúlyozottnak Adam új verziójával, minden megváltozik, amikor elérkezik a fiú nyolcadik születésnapja.
Gattaca
A Gattaca című film főszereplője Vincent Freeman (Ethan Hawke), aki természetes úton jött világra, és ahogy minden ember, genetikailag tökéletlen. Gyerekkorában megjósolták, hogy szívbetegsége miatt rövid életet fog élni, és társadalmi helyzete miatt is korlátozott lehetőségei lesznek az életben, ennek ellenére álma, hogy űrhajós legyen a Gattaca nevű űrkutatási szervezetnél. Mivel azonban a hozzá hasonló emberek számára ebben az utópisztikus világban szinte képtelenség ilyen magas pozíciót elérni, Vincent hamis személyazonosságot szerez egy genetikailag tökéletesnek nyilvánított, mégis kerekesszékbe kényszerült személy (Jude Law) segítségével. A film a genetikai diszkirimináció témáját boncolgatva komoly társadalmi és etikai kérdéseket vet fel, miközben arra keresi a választ, hogy vajon az emberi akarat és elszántság felülmúlhatja-e a genetikai determinációt, emellett pedig finoman felteszi a kérdést, hogy vajon mennyire lehet hiteles egy olyan élet, amely jogos érdekei ellenére szinte kizárólag hazugságokra épül.
Ne engedj el
A 2010-es Ne engedj el egy brit sci-fi dráma, amely Kazuo Ishiguro 2005-ös azonos című regényén alapul. A filmet Mark Romanek rendezte, a forgatókönyvet Alex Garland írta, a történet pedig egy alternatív valóságban, egy Hailsham nevű bentlakásos iskolában játszódik, ahol a szigorú nevelésben részesülő diákokat rendszeres orvosi vizsgálatoknak vetik alá, nekik viszont fogalmuk sincs, miért. Idővel kiderül, hogy klónok, akiket azzal a céllal hoztak létre, hogy szerveiket később átültetésre használják fel. A film a három főszereplő, Kathy (Carey Mulligan), Tommy (Andrew Garfield) és Ruth (Keira Knightley) barátságán keresztül fejtegeti az emberi identitás és az emberi élet értékének kérdését, azt, hogy mégis meddig mehetünk el, amikor emberek túlélése érdekében mások életét áldozzuk fel, olyanokét, akik a szó szoros értelmében ugyan nem, tudatuk és lelkük alapján azonban pontosan olyanok, mint mi vagyunk. Vagy mégsem? Hát, ezaz.
A bőr, amelyben élek
Dr. Robert Ledgard (Antonio Banderas) egy neves plasztikai sebész, aki felesége súlyos égési sérülései után megszállottan kutatja a tökéletes, tűzálló bőr kifejlesztését. Felesége azonban nem vár férje eredményeire, és öngyilkosságot követ el, ami mélyen megrázza Ledgardot. Kutatásával azonban továbbra sem hagy fel, és létrehoz egy új, rendkívül ellenálló bőrt, amelyet halott szerelme után Galnak nevez el. A film központi rejtélye a gyönyörű Vera (Elena Anaya) személye, akit Ledgard a házában tart fogva, és rajta kísérletezik. Ahogy a történet kibontakozik, és a néző fokozatosan megérti a karakterek motivációit és múltját, Ledgard tudományos megszállottsága és személyes bosszúvágya érthetővé válik, miközben Vera megpróbálja visszaszerezni szabadságát és önazonosságát. A bőr, amelyben élek egy spanyol pszichológiai thriller 2011-ből, amelyet Pedro Almodóvar rendezett és írt. A film Thierry Jonquet francia író Mygale című regénye alapján készült, és amellett, hogy lelkileg iszonyúan megterhelő, komoly erkölcsi kérdéseket boncolgat, és a filmtörténet egyik legnagyobb csavarával bír.
Jól áll neki a halál
A Jól áll neki a halál egy szórakoztató és gondolatébresztő fekete komédia, amely groteszk humorral járja körül a halhatatlanság és a szépség megszállottságának témakörét. A film középpontjában az egykori színésznő, Medaline (Meryl Streep) és a sikeres plasztikai sebész férjét, Earnestet (Bruce Willis) lenyúló Helen (Goldie Hawn) rivalizálása áll. Mindketten az örök fiatalságra, szépségre és Ernest abszolút figyelmére vágynak, az ezekért folytatott harcuk pedig humoros és egyben tragikus módon mutatja be a karakterek mélyen gyökerező bizonytalanságait és félelmeit. A film kritikus szemmel tekint a társadalom szépségkultuszára és arra a rögeszmére, amellyel az emberek a fiatalságukat próbálják megőrizni, egyúttal rávilágít a szépség múlandóságára és a halhatatlanság illúziójára is. A Jól áll neki a halál vegyes kritikákat kapott, ugyanakkor az 1992-ben úttörőnek számító különleges vizuális effektusok miatt elnyerte a kategóriában kapható Oscar-díjat.
A jövő bűnei
A David Cronenberg által rendezett sci-fi horrorfilm a fentieknél kicsit nagyobban gondolkodik, ugyanis az öröklétet nem az egyén, sokkal inkább a művészi alkotások szintjén taglalja, miközben az evolúció, a technológia és a művészet határain egyensúlyoz. A jövő bűnei egy olyan disztópikus jövőben játszódik, ahol a test már nem azonos azzal, amilyennek ma ismerjük: az emberek különféle új szerveket növesztenek, amelyek nemcsak életműködésükön változtatnak, hanem új lehetőségeket nyitnak a művészi kifejezés számára is. Saul Tenser (Viggo Mortensen) és Caprice (Léa Seydoux) művészekként és performansz-előadóként tevékenykednek, ők a film központi karakterei.
Saul testében új szervek nőnek, amelyeket Caprice eltávolít közös művészeti előadásaik során, így bemutatva az emberi evolúció változásait a közönségnek. A jövő bűnei egy provokatív és gondolatébresztő film 2022-ből, amely mélyen belemerül a testhorror és a sci-fi világába. David Cronenberg visszatérése a műfajhoz újra előtérbe helyezi az emberi test és az evolúció kapcsolatát a művészeti kifejezés és a technológiai fejlődés kontextusában, továbbá komplex kérdéseket vet fel az identitásról, az etikai határokról és a jövő lehetőségeiről.
