Régen volt már, hogy Angelina Jolie beszélgetős tévéműsorokban szerepeljen, de a napokban újra megtörtént: Jimmy Kimmel késő esti talkshow-jában vendégeskedett, ahol már az érkezése emlékezetesre sikerült. Egyrészt azért, mert a színész-rendezőt álló ovációval fogadta a közönség, aminek láthatóan örült, másrészt, mert elegáns ruhában, de mezítláb sétált be Kimmelhez, aki szóvá is tette a dolgot.

„Tegnap eltörtem a lábujjam. Próbáltam kényelmes cipőt keresni, de aztán úgy voltam vele, hogy mindegy” – foglalta össze a mezítlábassághoz vezető eseménysort Jolie. Más személyes dolgokat is megosztott magáról, az első kérdésre adott válaszát például azzal vezette fel, hogy nagyon ideges és kényelmetlenül érzi magát, amikor talkshow-kban szerepel, és már vagy tíz éve nem is csinált ilyet. „Ez nagyon nem az én napom” – tette hozzá teljes zavarban. Aztán végül szakmai kérdésekre terelődött a szó: Jolie produceri minőségében Tony-díjat kapott az Outsiders (Kívülállók) című Broadway-darabért, szóval elbeszélgettek kicsit arról, hogy ő maga is sokszor kívülállónak érezte magát fiatalkorában. A gyerekei is hasonló mentalitásúak, mint mondta, érdekli őket a filmezés, de nem a középpontban akarnak állni, hanem a háttérben dolgozni, és nem szeretik, ha fotózzák őket.
A beszélgetés legjobb része viszont egyértelműen az volt, amikor Kimmel tényellenőrzést végzett, és mindenféle dolgokkal szembesítette, amiket korábban leírtak róla, hogy elmondhassa, igaz volt-e vagy nem.
Így tehát kiderült, hogy
- a színészi pálya előtt temetkezési vállalkozó, temetésszervező szeretett volna lenni; a nagypapája halála után ugyanis azt gondolta, a sokkal méltóbban is elbúcsúztathatták volna, és mivel nem félt a haláltól, „úgy éreztem, ez megfelelő karrierút lett volna számomra”.
- Tényleg elvégezte a pilótaképzést, és Maddox nevű fia is.
- Viszont soha nem akart volna stand up comedyvel foglalkozni. És ami azt illeti, a Maria Callas operaénekesnő életéről forgatott filmje előtt nem is próbálkozott énekléssel (mármint ennél kitartóbban). De meg kellett tanulnia, mert „nem tudsz csak úgy tenni, mintha operát énekelnél”, pedig rettegett ettől a feladattól.
