A német nagyváros, Münster nem szerepel a legismertebb turistacélpontok közt, pedig az Észak-Rajna-Vesztfália szívében fekvő város sok izgalmat rejt, gasztronómiától az építészetig.
Münstert gyakran Németország kerékpáros fővárosaként emlegetik, és ezt a címet büszkén viseli. A város egy lenyűgöző statisztikával büszkélkedhet – több a kerékpár, mint a lakosok száma! A várost a bicikliseket szem előtt tartva tervezték át, kiterjedt kerékpárút-hálózattal rendelkezik. Ettől jelentősen csökkent a széndioxid-kibocsájtás, úgyhogy örülhetnek az ott lakók.
Aki a történelem megszállottja, az tudhatja, hogy 1648-ban Münsterben írták alá az európai történelem egyik nagyon fontos eseményét, a vesztfáliai békét, amely véget vetett a kontinens nagy részét pusztító harmincéves háborúnak. Münster városházáján átformálták Európa politikai tájképét, megteremtve a modern államiság és a nemzetközi jog alapjait.
Münsternek van egy mesterséges tava, az 1930-as években létrehozott Aasee. Ide járnak a helyiek és a turisták, lehet rajta vitorlázni, evezni, és persze pihenni. A tavat körülvevő nagy park pedig legalább úgy tele van mindig, mint Budapesten a Margitsziget.
A Szent Pál-székesegyház, Münster egyik nevezetessége, és azért jóval izgalmasabb, mint egy szép székesegyház, mert egy csillagászati óra található benne. A 16. századból származó óra nem csupán egy időmérő eszköz. Mechanikai bonyolultsága megdöbbentő, hiszen nemcsak az időt, hanem a holdfázisokat, a Nap állását az állatövekbenben, sőt még a húsvét dátumát is mutatja. Természetesen az óra minden turistalátványosság-listán szerepel. (A város appot fejlesztett a turistáknak, hogy könnyebb legyen felfedezni az izgalmas helyeket!)
A Szent Lambert-templom Münster város látképének markáns eleme, sötét múlttal. A toronyból három vasketrec lóg ki, amelyek a 16. századból származnak. Ezekben a ketrecekben egykor a münsteri lázadás, egy radikális anabaptista felkelés vezetőinek holttestét helyezték el. A lázadást leverték, a lázadók pedig egy darabig bámulhatták a vezetőket. Sajnos csak halott állapotukban.
1773-ban a Regionális Egyetem megalapításával letették Németország egyik legjelentősebb egyetemi városának alapkövét. Ma a városban mintegy 55 ezer diák tanul, nyolc egyetemen.
1816-ban Münster a Porosz Királyság új tartományának, Vesztfáliának a fővárosa lett. A tartományi főváros lett Westfália íróasztala, és ezzel együtt számos hatóság és intézmény székhelye. A második világháborúban bombázások által elpusztított óvárost 1945 után átépítették – ha már úgyis le lett bombázva.
Nekik is van Skanzenjük, Muhlenhof Szabadtéri Múzeum a hivatalos neve, és a helyi vidéki élet történetét mutatja be. 1961-ben alapították egy, a közeli Emslandból ideköltöztetett szélmalom felállításával, ami után egy egész hagyományos német falut húztak fel. Az öt hektáron elterülő múzeum megmutatja, hogy éltek anno az emberek ezen a vidéken.
Ha kedvet kapott Münsterhez, de nem repülne (még) oda, jó hír, hogy a Tetthely – Münsterben is láthat belőle eleget. A sorozat, amely a német krimik egyik koronaékszere, a hétfőn 23:00-kor, a TV4-en vetített epizódjában 90 percben tárja fel a helyi kopók ügyeit. Ezúttal egy volt tanácsos holtteste kerül elő, aki ráadásul bohócjelmezt visel, és pedofíliával vádolták korábban. Mindeközben a művészvilág is a városra figyel, mert ott is érik egy botrány. Így nincs könnyű helyzetben Frank Thiel nyomozó és kollégája, Nadeschda Krusenstern.
