Nepo baby – így nevezik mostanában azokat a pályakezdőket az amerikai szórakoztatóiparban, akiknek felmenőik már kitaposták az utat, vagyis általában a hollywoodi nepotizmus élvezőit. Nincs a jelenségben semmi újdonság, a kifejezés azonban kissé pejoratív, megbélyegző, szóval az elmúlt körülbelül fél évben számos fiatal művész tiltakozott a le-nepobabyzés ellen. Például Johnny Depp és Vanessa Paradis lánya, Lily-Rose Depp, aki már 16 évesen a Chanelnek modellkedett, egy évvel azelőtt pedig apja egyik filmjében szerepelt, kikérte magának a címkét, mire a TikTokon és egyéb közösségi médiában mind kollégái, mind popkultúra-fogyasztók nekiestek. „Sok nepo baby barátom van, akiket tisztelek, de nem állhatom, ha azt kell hallgatnom, hogy hozzám hasonlítjátok magatokat. Én nem egy kényelmes, szexi párnára születtem, jó kilátással” – méltatlankodott például Vittoria Ceretti modell az Instagramon.
Nepo babyzték Zoë Kravitzet (Lenny Kravitz zenész és Lisa Bonet színész lányát), akit elmondása szerint „mélységesen elbizonytalanított” a dolog, Maude Apatow (Judd Apatow rendező-producer-forgatókönyvíró és Leslie Mann színész lánya) „elszomorodott” miatta, Gwyneth Paltrow (Blythe Danner színész és Bruce Paltrow rendező-producer lánya) a témát Hailey Bieberrel (Stephen Baldwin színész lánya, Alec Baldwin unokahúga, Justin Bieber felesége) vesézte ki az utóbbi YouTube-csatornáján, és arra jutottak, hogy az emberek le akarják húzni őket, és azt mondani nekik, „nem tartoztok ide”.
Súlyos problémák, valóban. A legeredetibb megközelítés eddigi ismereteink alapján Lily Allené: a zenész-színész azt mondta, igen, ő is nepo baby (Keith Allen színész és Alison Owen filmproducer a szülei), de egyrészt ez bárki gyerekkorát megnyomorítaná, hiszen a szórakoztatóipar nem szülőbarát, így a gyerekek alapvető érzelmi igényei kielégítetlenül maradnak. Másrészt nem is olyan könnyű ezt belátni, noha a szerencsés körülményei miatt rengeteg jó lehetősége adódott. Negyven körül viszont máshogy látja a dolgot, minderről az akkor még Twitternek hívott X-en írt (itt a teljes gondolatmenet, ha elolvasná eredetiben).
„Azért említem a koromat, mert nem mindig álltam volna készen erre a beszélgetésre, a húszas éveimben nagyon érzékeny voltam rá, azt éreztem, hogy végtelenül keményen dolgoztam, és megérdemeltem a sikereimet, hogy az embereknek jelentettek valamit a dalaim, és azok a dalok belőlem jöttek. Emellett néhány családtagommal elég terhelt volt a kapcsolatom, ezért nehéz volt nekik tulajdonítani a sikereimet akkoriban.”
Na és ebben a kulturális kontextusban készítette el új filmjét Adam Sandler: a Ne merészelj eljönni a bát micvámra egy tinivígjáték, amelyben szerepel Sadie, Sunny és Jackie Sandler – vagyis a két lánya és a felesége. Mi ez, ha nem nepotizmus?
A rendező, Sammi Cohen azt mondta a Hollywood Reporternek, hogy nem nagy ügy, korábban is szerepeltek már Sandler családtagjai a filmekben. „Bár van valami, ami szokatlan – keményebben dolgoznak, mint a legtöbb felnőtt, akit ismerek. Úgy általánosságban szeretik a színjátszást és a filmkészítést. Nagyon komolyan érdekli őket, hogyan készül a film, és mindketten nagyon tehetségesek.” Sunnyról azt mondta, nagyon szabad lélek, aki hajlik a bolondozásra, és könnyű vele azonosulni, drukkolni neki. Sadie-t pedig ugyancsak figyelemreméltónak találta, „csak annyi dolgom volt, hogy támogassam abban, amiben a legjobb. Van egy természetes készsége arra, hogy minden erőfeszítés nélkül vicces legyen”.
Szóval akkor mit gondoljunk a hollywoodi nepotizmusról? Rossz, hogy az ismert emberek gyerekeiből élő szórakoztatóipari A-lista újratermeli önmagát? Vagy mindegy? Zavarja, ha mindenhol hírességek gyerekeit látja?
