Sok szempontból különlegesre sikeredett a Championship 2022/2023-as szezonja. Az aranyérmes Burnley 100 pont felett zárta a bajnokságot, és ha már pontok: a pénzügyi szabályok megsértése miatt a mindig szigorú English Football League (EFL), vagyis a pontvadászatot lebonyolító szervezet a Readingtől hatot, a Wigantől hármat vont le. Előbbi esetében ez végül döntőnek bizonyult, hiszen ennek köszönhetően estek ki a League One-ba.
Ami a feljutókat illeti, a Burnley és a Sheffield United osztályváltása nem volt akkor szenzáció (még ha előzetesen voltak is olyan klubok, melyek Premier League-be kerülésére még nagyobb esélyt láttak a szakemberek és a fogadóirodák), a Luton Town viszont a playoff megnyerésével egy tündérmesét váltott valóra.
Összesen 552 mérkőzést játszottak a csapatok, és ami feltétlenül említést érdemel még, a nem kevesebb mint 22, rekordnak számító edzőváltás. Nézzük most az idény legjeit!
A szezon meglepetéscsapata: a Luton Town
A Championshipről nem véletlenül tartják úgy, hogy a világ legjobb másodosztályú labdarúgó-bajnoksága. A keretek minősége, a pénzügyi háttér és nem utolsósorban a rendkívül komoly hagyományok miatt rengetegen figyelik a mérkőzéseket, és a mezőnyben rendre találunk patinás, korábban akár a nemzetközi színtéren is jelentős klubokat.
Időnként azonban akadnak olyan, angol léptékkel mérve kiscsapatok is, melyek – fittyet hányva az esélyekre – megfricskázzák a favoritokat. Ezért tekintem az idény meglepetéscsapatának a Luton Townt, melyet bár meglehetősen régen, 1885-ben alapítottak, soha nem tudott igazán nagyot alkotni. Az 50-es és a 80-as években ugyan volt egy-egy olyan periódus, amikor tartósan az élvonal tagjai voltak, de egy bajnoki 7. hely (1987) és egy Ligakupa-győzelem (1988) volt számukra a csúcs.
1992-ben estek ki az első osztályból, és csak most, 31 évvel később jutottak vissza a legjobbak közé – általános meglepetést okozva. Tették mindezt úgy, hogy a liga alacsonyabb költségvetésű klubjai közé tartoztak, sztárjátékosok nélkül. A csapategység, a dinamikus, rendkívül hatékony játék, a kemény, szervezett védekezés, valamint az évek óta tartó szisztematikus munka előbb Nathan Jones, majd az őt váltó Rob Edwards vezérletével azonban azt eredményezte, hogy teljesen megérdemelten csatlakoztak a Burnley-Sheffield United kettőshöz. Kíváncsian várjuk, mennyire tudják majd megállni a helyüket a PL-ben.
A szezon csalódása: a Queens Park Rangers
Az ember csak nehezen talál szavakat arra, ami a mögöttünk hagyott szezonban a QPR-ral történt. Pedig a történet csodálatosan indult: tavaly nyáron, miután Mark Warburton három idényt követően elhagyta a londoniakat, az addig különböző csapatoknál Steven Gerrard segítőjeként dolgozó Michael Beale ült le a kispadra, és egészen parádés őszt produkált a fővárosiakkal.
A lendületesen, időnként látványosan is játszó QPR október végén, a 17. fordulót követően még az automatikus feljutást érő második helyen tanyázott, és a feljutás egyik nagy favoritjának számított. Csakhogy a világbajnokság alatti szünetet kihasználva a Gio van Bronckhorstot kirúgó Rangers FC elcsábította Beale-t Glasgow-ba, és onnantól kezdve az együttes megindult a lejtőn.
Az új edző, Neil Critchley, majd a helyére kinevezett Gareth Ainsworth sem tudta megállítani a zuhanást. A QPR a december 26. és április 19. között lejátszott húsz bajnokijából mindössze egyet (!) tudott megnyerni, a 40. és a 43. forduló között kieső helyen is állt. Végül az utolsó játéknapokra Ainsworth csak összeszedte a brigádot, és kiküszködték a bennmaradást, ám ez a szezon így is rémálom maradt a szurkolóknak.
A szezon edzője: Vincent Kompany
Kiváló játékos volt, kora egyik legjobb belső védője, aki trófeák egész sorát söpörte be a Manchester Cityvel, arról viszont kevés információnk volt egy éve ilyenkor, hogy milyen edző lehet Vincent Kompany.
A belga 2020 és 2022 között két idényen át irányította nevelőegyesülete, az Anderlecht felnőttcsapatát, amellyel egy negyedik és egy harmadik helyet tudott felmutatni. Innen érkezett a Premier League-ből kieső Burnleyhez, amit gyakorlatilag a nulláról kellett újjáépítenie. Akkoriban még kifejezetten óvatos nyilatkozatokat lehetett hallani a klub jövőjével kapcsolatban, maga az új menedzser is úgy gondolta, az első idénye a bordóknál afféle átmeneti év lesz, de meg kell teremteni egy később a feljutásra is esélyes gárda alapjait.
Nos, a folyamat sokkal gyorsabban zajlott, mint gondoltuk, hiszen a picit döcögős rajtot követően a Burnley hamar elkapta a fonalat, és a bajnokság felénél már egyértelműen látszott, hogy a Sheffield Uniteddel együtt messze kiemelkednek a mezőnyből. Kompany remek hangulatot teremtett az öltözőben, végig érezhető volt, hogy a játékosok képesek egymásért küzdeni, botrányoktól mentesen, folyamatosan javuló teljesítménnyel lett aranyérmes a lancashire-i együttes.
A szakembert ma már a legígéretesebb edzők közé sorolják, aki ha a PL-ben is bizonyít a Burnleyvel, előbb-utóbb egy jóval nagyobb klub kispadja is kinézhet neki. Vincent Kompany esetében mely másik kispad lehetne a nagy álom, mint a Manchester Cityé?
A szezon jelenete: az edző lapátra tétele
Igazán őrült idényen vagyunk túl, amely arról is emlékezetes marad, hogy a menedzserek folyamatos rettegésben éltek ebben a kilenc hónapban. Soha korábban nem történt annyi edzőváltás a Championshipben, mint most: összesen 22 alkalommal cseréltek gazdát a kispadok.
Elsőként, augusztus 25-én, Michael O’Neillt rúgták ki a Stoke-tól, de a későbbiekben többek közöttn Alex Neil, Shota Arveladze, Kolo Touré, Chris Wilder, Steve Bruce, Dean Smith, Paul Ince, Slaven Bilic és Mick McCarthy is megkapta a felmondását.
Érdekesség, hogy néhányan egy másik csapatnál újabb esélyt kaptak a szezonban, a Watfordtól szeptember végén elküldött Rob Edwards pedig negatív hősből ünnepelt sztártrénerré vált a Lutonnál, melyet több mint három évtized elteltével feljuttatott a Premier League-be.
A szezon gólja: Ismaïla Sarr a West Bromwich-Watford mérkőzésen
Elképesztő helyzetfelismerés, elképesztő higgadtság, elképesztő kivitelezés: így lehetne jellemezni Ismaïla Sarr tavaly augusztus 8-án, a Championship 2. fordulójában szerzett gólját. A Watford támadója a West Bromwich Albion elleni idegenbeli találkozó 12. percében észrevette, hogy a hazaiak kapusa, David Button a 16-oson kívül kóricál, majd egy szép labdaátvételt követően a saját térfeléről elegánsan a hálóba emelt.
A szezon játékosa: Chuba Akpom
Azt azért túlzás lenne állítani, hogy az ismeretlenség homályából került elő, de az mindenképpen helytálló, hogy a szezon legkellemesebb meglepetését Chuba Akpom okozta.
Az Arsenal-nevelésű támadó nagyon sokáig nem találta a helyét. Miután az Ágyúsoknál nem volt esélye beverekedni magát a csapatba, a 2010-es években összesen hat – többnyire angol alsóbb osztályú – együttesnek adták kölcsön, sőt, rövid ideig Belgiumban is játszott. A görög PAOK-nál aztán elfogadható teljesítményt nyújtott, fel is hívta magára a Middlesbrough figyelmét, de csak egy újabb szaloniki kölcsönjáték után, a 2022/2023-as idényben kezdte igazán megmutatni, mi is rejlik benne valójában.
Ebben nagy szerepe volt a Boro kispadjára októberben kinevezett Michael Carricknek, aki sokkal előretoltabb szerepben számított Akpomra, a nigériai futballista pedig valósággal kivirágzott, ontotta a gólokat: 28 találattal meg is szerezte a Championship gólkirályi címét.
Mindezt 27 évesen, úgy, hogy előtte nyolc gól volt a szezoncsúcsa, és Angliában soha előtte nem volt ötnél többször eredményes egy idényen belül. Mivel a Borónak nem sikerült feljutnia a Premier League-be, könnyen lehet, hogy a játékos a következő hetekben klubot vált.
