A hétvégén már a 28. fordulót tartják a Championshipben, a Network4 sportcsatornáin négy mérkőzést láthatnak élőben az angol futball szerelmesei. Ezek közül a ma kora délutáni Tees-Wear derbivel, azaz a Sunderland–Middlesbrough összecsapással foglalkozunk.
Aki járt már Anglia északkeleti részén, a Pennine-hegységtől keletre, megtapasztalhatta, arrafelé teljesen más habitusú emberek élnek. Nem az ország gazdag vidékeinek egyike ez, sőt, de valahogy mégis – vagy éppen emiatt – közvetlenebbek, barátságosabbak, mint máshol. Persze nem mindig: a futball ugyanis errefelé szent ügy, és rivalizálásokban sincs hiány, ami a Newcastle–Sunderland–Middlesbrough hármas egymás elleni mérkőzésein csúcsosodik ki.
Mivel a Newcastle United jelenleg a Premier League egyik élcsapata, a másik két Championship-gárda jön ma 13 órától a Match4-en és a NET4+-on: ez a Tees-Wear Derby, vagyis a Sunderland–Boro rangadó. A derbi elnevezése két folyóra utal, Sunderland ugyanis az Északi-tenger partján, a Wear torkolatánál fekszik, Middlesbrough pedig alig 38 kilométerre – 23 és fél mérföldre – délre, a Tees partján.
Ha kifejezetten a Sunderland városában élőket kérdeznénk, valószínűleg tízből nyolcan azt válaszolnák, a legjobban egy Newcastle elleni ütközetnek örülnének, de ha például kicsit délebbre, Durham megyében néznénk körül, ott már sokkal nagyobb rangja van a Fekete Macskák és a Boro találkozóinak, hiszen ott mindkét klub hívei nagy számban élnek. Arrafelé az sem ritka, hogy egy munkahelyen vagy akár családon belül egyesek az egyik, mások a másik csapatért szorítanak.
Az első Tees-Wear derbire 1887. november 26-án került sor az FA-kupában, akkor Middlesbroughban 2–2-re végeztek a csapatok, így egy hétre rá megismételt mérkőzés következett, melyet a Sunderland hazai pályán 4–2-re nyert meg. A mai mérkőzés kerek számot jelöl: a bajnoki, FA-kupa-, Ligakupa- és Community Shield-összecsapásokat is figyelembe véve a 150. meccs jön egymás ellen: 61-et nyert a Sunderland, 51-et a Boro, 37-szer pedig döntetlenre végeztek. Az összesített gólkülönbség 213-192 a hazaiak javára.
Bár az elmúlt évtizedben egyértelműen a Boro dominált a párharcban, hiszen a legutóbbi hét egymás elleni meccsből hatot megnyert egy döntetlen mellett, a riválisa ellen 2012 februárja óta nyeretlen Sunderland hosszú évtizedeken át jóval meghatározóbb klubja volt az angol futballnak. A Wear-partiak 1892 és 1936 között hat bajnoki címet szereztek, ötször ezüstérmesek voltak, nyertek FA-kupát is, amit aztán jóval később, 1973-ban újból behúztak. Utolsó nagy dobásuk egy 2014-es Ligakupa-döntős szereplés volt, de az elmúlt évek kapcsán inkább a gárda vesszőfutása – sokan láthatták a Netflixen a csapatról szóló dokusorozatot –, évekig a harmadosztályban sínylődése jut inkább az eszünkbe.
A Middlesbrough a vitrinjében sokáig csak egy árva bronzérmet (1914) tudott felmutatni, a 90-es és a 2000-es években azonban több klasszis garnitúrája volt, ekkor természetesen magasabban is jegyezték vetélytársánál. Az 1997-ben a Chelsea-vel FA-kupa-finálét vívó együttesben például olyan sztárok futballoztak Bryan Robson keze alatt, mint Fabrizio Ravanelli, Juninho, Emerson vagy éppen Nigel Pearson, a 2004-es Ligakupa-győztes, majd a két évvel később UEFA-kupa-döntőt játszó, immár Steve McClaren-féle Boróban pedig a teljesség igénye nélkül Gaizka Mendieta, Jimmy Floyd Hasselbaink, Mark Viduka, Mark Schwarzer, Gareth Southgate és Boudewijn Zenden játszott.
Rátérve a szurkolókra, a sunderlandi híveket megosztja a kérdés, hogy ez igazi rangadó-e (ahogy írtuk, a Newcastle elleni Tyne-Wear derbire mostanában nincs sok esély), a múltban főleg a Boro-drukkerek egy-egy agresszív megnyilvánulása okozott inkább feszültséget. Ennek köszönhetően a mai meccsnek is otthont adó Stadium of Lightban sokszor korlátozott számban lehettek csak jelen a vendégfanatikusok, sőt, előfordult, hogy nem buzdíthatták csapatukat a helyszínen. A szurkolótáborok nem szépirodalmi stílusban üzennek majd egymásnak, és az is elképzelhető, hogy a vendégek kora délután megtalálják maguknak a Sunderland menedzserét, Tony Mowbrayt.
Az 59 éves szakember játékos-pályafutása döntő részét a Borónál töltötte, ott játszotta első felnőtt mérkőzését, melyet további nem kevés, 347 követett 1982 és 1991 között. Mindössze 22 évesen már csapatkapitánya volt a piros-fehéreknek, majd 2010–13 között szeretett klubja edzője volt. Az ősszel nem kis meglepetést keltett, amikor az északkeleti rivális Sunderland kispadjára ült le, de elmondása szerint ebben nincs semmi szenzáció:
„Igen, komoly múltam van a Borónál, de profi vagyok, így annyit mondhatok, hogy most minden erőmmel a Sunderland sikeréért dolgozom” – szögezte le Mowbray.
Nála jóval fiatalabb kollégája, a Middlesbrought október vége óta irányító Michael Carrick nagyon izgatott a meccs miatt.
„Imádom az északkeleti rivalizálásokat, ezek a mérkőzések tele vannak szenvedéllyel – így az MU korábbi kiválósága. – Ez lesz az első itteni derbim edzői pályafutásom során, és bár ellenfélként vegyes élményeim voltak Sunderlandben, remélem, most happy end lesz a vége. Jól teljesítünk mostanában, de Sir Alextől azt tanultam, hogy sose az eddigi eredményeket nézd, mert a történet folyamatosan íródik a mérkőzésen. Egy meccs végeredményéig hosszú út vezet.”
A Tees-Wear derbiig viszont már nem, hiszen kora délután Sunderlandben egymásnak feszül a két északkeleti vetélytárs – ezt a Match4 és a NET4+ SPORT nézői is élőben élvezhetik majd.
