Vasárnapról hétfőre virradóra, néhány órával azután, hogy Berlinben befejeződik a 2024-es labdarúgó Európa-bajnokság, a Miamiban található Hard Rock Stadiumban rendezik a 2024-es Copa América fináléját. Az Argentína-Kolumbia összecsapás nem akármilyen élménynek ígérkezik, vagyis a magyar idő szerint hajnali 2 órás kezdés ellenére mindenképpen érdemes lesz fennmaradni. Már csak azért is, mert az ARENA4 és a NET4+élőben közvetíti a találkozót.
Amikor egy nagy torna a döntőjéhez érkezik, mindig mennek az elemzések, vajon a két legjobb együttes csaphat-e össze az aranyéremért. Nos, a szurkolók és a szakértők nagyjából egyetértenek abban, hogy az idei Copa Américán három válogatott nyújtotta a legmeggyőzőbb teljesítményt az elődöntőkig. Közülük a címvédő argentinokat a meglepetéscsapat Kanada sem tudta megállítani, a másik ágon pedig kissé botrányos körítés mellett ugyan, de Kolumbia egy góllal csak felülmúlta Uruguayt, így a válasz minden bizonnyal az, hogy igen: ez a két gárda szolgált rá leginkább a fináléra. Lássuk a részleteket!
Kapusok: az egyik őrült, a másik szimpatikus
Ha az egyes csapatrészek szempontjából vizsgáljuk meg a két csapatot, nem nagyon tudunk dönteni. Emiliano Martínez kétségkívül a nagyobb név az első számú hálóőrök között. Nehéz lenne objektíven mérni az Aston Villa hálóőrének népszerűségét, maradjunk annyiban, hogy legalább annyi utálója van, mint rajongója. Néha kinyílik az ember zsebében a bicska, ha egyes megnyilvánulásait figyeli, de az biztos, hogy az argentinok egyik vezére, akire mindig lehet számítani a nehéz helyzetekben. Ezen a tornán is komoly szerepet játszott abban, hogy csapata újra eljutott a fináléig – a 2021-es Copához és a 2022-es vb-hez hasonlóan.
A kolumbiaiak portása, Camilo Vargas messze nincs ennyire reflektrorfényben, legalábbis Európában. Csak az amerikai kontinensen védett eddig, jelenleg a mexikói Atlas játékosa, sőt az argentin Argentinos Juniorsban is szerepelt. Az egyébként felfokozott hangulatú meccseken rendre nyugalmat sugároz, erőt ad a csapattársainak, ő is abszolút főszereplője volt ennek a Copának. Az sem mellékes, hogy a hozzá hasonlóan rutinos, európai sztárcsapatokat is megjárt David Ospinát szorította ki a gárdából.
Nehéz lenne dönteni közöttük, úgyhogy az állás: 1-1.
Betonvédelmek, szinte hiba nélkül
A védelmeket megvizsgálva hasonló a helyzet: papíron jobban csengenek az argentin nevek, hiszen Gonzalo Montiel, Cristian Romero és Lisandro Martínez egyaránt a Premier League-ben játszik, de Nicolás Otamendit, Nicolás Tagliaficót vagy éppen Nahuel Molinát sem kell külön bemutatni a szurkolóknak. Önmagáért beszél az is, hogy eddig öt meccsen mindössze egy gólt kaptak (az ecuadori Kevin Rodriguez tudta bevenni a hálójukat).
Ezen a téren persze nem állnak rosszul a kolumbiaiak sem: kétszer kapituláltak, de meccset ők sem veszítettek. A masszív uruguayi támadósort sikerült nullán tartaniuk, ami önmagában is bravúr. A védelem vezére az ex-Tottenham-futballista (jelenleg a Galatasarayt erősítő) Davinson Sánchez, aki remekül megérteti magát a négytagú hátsó alakzat többi tagjával, Carlos Cuestával (Genk), Daniel Muñozzal (Crystal Palace) és Johan Mojicával (Osasuna).
Nem a diplomáciai érzékem mondatja vele, hogy ez is egyenlő, így most: 2-2.
Di María utolsó nagy dobása?
A középpályákkal kapcsolatban a legnagyobb csodát az egész Copán Angel Di María tündöklése jelenti. Tényleg elképesztő látni, hogy a Benfica 36 éves veteránja milyen nagy kedvvel futballozik, élvezi a torna minden egyes percét, amit a pályán tölthet. Motiváltsága persze érthető, hiszen korábban bejelentette, hogy a viadal után visszavonul a nemzeti csapattól. Di María lendülete a többiekre, Alexis MacAllisterre (Liverpool), Rodrigo De Paulra (Atlético Madrid) és Enzo Fernándezre (Chelsea) is átragad, de egy ilyen középpályássort bárki a világon elfogadna.
Csakhogy a másik oldalon ott áll egy eddig pazarul működő kolumbiai középső alakzat, ami finoman fogalmazva minden rivális dolgát megnehezíti. Fő erejük az a James Rodriguez, aki egyfajta másodvirágzását éli, pedig néhány éve nincs annyira szem előtt, jelenleg a brazil Sao Paulo játékosa. Öt meccs, egy gól és hat (!) gólpassz: ez a most pénteken krisztusi korba lépett korábbi Real- és Bayern-klasszis mérlege a tornán. Persze mellette egy Richard Ríos-Mateus Uribe-Jhon Arias-Jefferson Lerma névsor sem mutat rosszul.
Már megint a melyik gyermekemet szeressem jobban effektus: 3-3.
Messi újabb trófeája?
Jöjjenek a támadó szekciók: ha egy csapatban ott van elől Lionel Messi, marad-e bármilyen kérdés? Főleg úgy, hogy ez a Messi még mindig éhes egy újabb sikerre, és minden bizonnyal ez az utolsó Copa Amérciája. Három nagy trófea három év leforgása alatt nagyot szólna. Eleve mutatja egy csatársor erejét, hogy egy olyan sztár mint Lautaro Martínez, az esetek többségében csereként kap szerepet (öt meccsből csak kettőn volt kezdő, de így is összehozott négy gólt!). Eddig inkább Julian Álvarez kapott több lehetőséget, de nem lennék meglepve, ha a fináléban fordulna a kocka.
A kolumbiaiaknál a legnagyobb név elől Luis Díazé, de érdemes leszögezni, hogy nyolc különböző játékosuk szerzett már gólt a Copán, négyen (köztük Díaz is) ráadásul duplázni is tudtak. Ja, és még egy ütőkártya mellettük: már 12 találatnál járnak, míg Argentína nyolcnál.
Nincs mese, Messi természetesen mégis csak Messi, de a 8 vs 12 is beszédes, vagyis nincs döntés: 4-4.
Jöhet a hosszabbítás (igen, a fináléban már az is lehetséges), esetleg utána a 11-esek? Hétfő hajnalban kiderül.
