Egy főszereplő lecserélése egy sorozatban mindig kockázatos, és nemcsak azért, mert a nézőknek és az alkotóknak is baromi nehéz alkalmazkodniuk az új helyzethez, hanem mert ilyenkor bőven benne van a levegőben, hogy az új szereplő nem illik majd a csapatba, vagy mondjuk a megszokott dinamika tolódik el egy nem várt irányba – és ilyenkor általában a friss koncepció bizony nem igazán szokott működni. Amikor Shannen Doherty egyik pillanatról a másikra távozott a Bűbájos boszorkákból, ugyanezek a kérdések foglalkoztatták a készítőket, akik nyilvánvalóan rettegtek attól, hogy sikerül-e hozniuk az elvárt szintet anélkül, hogy csalódást okoznának a rajongóknak (pláne a Doherty karaktere iránt lojálisaknak). Nos, egészen meglepő módon ez bizony összejött nekik, és nem kellett hozzá más, minthogy Rose McGowant válasszák Paige Matthews szerepére.
Persze szépen fel volt építve a színésznő érkezése, elvégre azzal, hogy a sorozat hirtelen elveszítette a kulcsszereplőjét, akire az egész történetet felhúzták, és ezzel a Hármak ereje gyakorlatilag megszűnt létezni, egy olyan történetszállal kellett előrukkolni, ami nemcsak emészthető a nézők számára, de szerethető is. Nagy volt a nyomás, Paige karakterét ezért aprólékosan és tudatosan építették fel a készítők: az volt a céljuk, hogy teljes mértékig eltérjen Prue-tól (Doherty), így senki sem érezhette úgy, hogy csak egy pótlékot kapnak Paige személyében. (Pedig milyen jól nézett volna ki az is, ha Prue kimegy az ajtón és Paige jön vissza helyette, mint a Barátok köztben a Tildák).
A történet szerint a nővérek eleve nem is tudtak Paige létezéséről, mivel anyjuk, Patty Halliwell (Fiona Hughes) egy fehér fényőrrel folytatott titkos viszonyából fogant. A csecsemőt a születése után egy normális családnak adta örökbe, hogy megóvja őt a boszorkányvilág veszélyeitől, és ugyan Paige-nek ezzel megvolt a lehetősége, hogy egy gondoktól mentes, szerető családban nőjön fel, egy tragikus autóbalesetben váratlanul elveszítette a nevelőszüleit, és minden máshogy alakult. Piper (Holly Marie Combs) és Phoebe (Alyssa Milano) évekkel később keresték fel őt, hogy újra egyesítsék a Hármak erejét, így Paige joggal és könnyedén illeszkedhetett be a Halliwell-nővérek izgalmakkal teli életébe.
Bár az írók eleinte nem tervezték, hogy egy negyedik testvért is bevonnak a történetbe, valami isteni sugallat hatására már a második évadban előkészítették ennek a lehetőségét. Akkor derült ki ugyanis, hogy Pattynek volt ez a bizonyos liezonja a fényőrrel, tehát akkora meglepetés azért nem érhette a rajongókat, amikor a kapcsolatból született gyermek egyszer csak megjelent a boszorkányok életében, és erőltetettnek sem tűnhetett. Ami tök jó plusz pont a készítők részéről, hogy a negyedik évadban még annak is szenteltek egy részt (és pont ezt láthatja ön is a MAX4-en csütörtökön, 9:45-től), hogy Paige Leóval együtt visszamegy az időben, hogy újra átélje és megértse azokat az eseményeket, amelyek a nevelőszülei halálához vezettek. Ez az epizód különösen fontos, mert sokat segít abban, hogy jobban megértsük Paige személyiségét és múltját, amelyek meghatározták a karakterét a sorozatban.
Paige egy végtelenül független, kreatív, vakmerő és laza csaj, a nővérei tökéletes ellentéte, már abból a szempontból, hogy sokkal könnyebben veszi a nehézségeket, mint ők, és pont olyan, amilyen az anyjuk szeretett volna lenni, ha nem köteleződik el boszorkányként a családjáért. Ez persze több konfliktust is szül a lányok között, de hát unalmas is lenne, ha mindig minden cukimuki és rózsaszín lenne (épp elég, hogy külsőleg azok voltak). A testvérek közötti éles kontraszt ráadásul nagyon sokat dobott azon, hogy a rajongók ne Prue helyettesítőjeként tekintsenek Paige-re, hanem önálló karakterként, aki szerves része ennek a csapatnak, így a sorozat vele nemcsak egyszerűen folydogálhatott tovább, hanem valami egészen újszerű, izgalmasabb irányt vehetett. Pedig, ha belegondolunk, nem csak az íróknak, hanem a Paige-et alakító McGowannek sem volt könnyű dolga, ha meg akarta szerettetni magát a közönséggel.
Bár Shannen Doherty karaktere valahol elég megosztó volt, mégiscsak ő volt a sorozat központi figurája a kezdetektől fogva. Ő volt a bölcs, legidősebb testvér, a vezető és a legnagyobb erővel bíró boszorkány. Az első évad marketingkampánya is tökéletesen az ő személyére épült, mivel ez volt a visszatérése a képernyőre a sikeres Beverly Hills 90210 című sorozat után. Aztán szép lassan jöttek a konfliktusok a szereplők között, kivált Alyssa Milano és Doherty között, mint később kiderült, előbbi volt, aki kirúgatta utóbbit a sorozatból. És hát nem lehetett könnyű egy ilyen feszültségekkel terhes forgatásba belecsöppennie McGowannek, akinek addigra már volt némi tapasztalata a filmezésben, a televízióhoz viszont semmit sem konyított (az IMDB-je szerint is csak két sorozatepizódban szerepelt a Bűbájos boszorkák előtt).
Fel volt adva hát a lecke, és mivel tudta, mibe csöppen, maga is megpróbált tenni azért, hogy ne pöcköljék ki az első adandó alkalommal a sorozatból. Egy interjúban elárulta, hogy több mint tíz kilót hízott azért, hogy „kevésbé tűnjön fenyegetőnek”, és könnyebben megszerettesse magát a nézőkkel. Saját, Brave című könyvében részletesen beszámolt arról, hogy a hosszú forgatási napok szellemileg és testileg is megviselték őt, de ennek ellenére sikerült, amit akart, és a nézők valóban megkedvelték Paige-ként. A kulisszák mögött zajló feszkók ellenére (Alyssa Milano McGowant sem szívelte különösképpen, és ennek többször hangot is adott) a színésznő bebizonyította, hogy joggal lett a Halliwell-család része, és az alakítása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a sorozat további öt évadon át fusson hatalmas sikerrel. Sokkal tovább, mint ameddig Shannen Doherty-vel futott. (Ne feledje, Bűbájos boszorkák minden délelőtt és délután a MAX4-en!)
