A lipcsei edzőváltás, azaz Marco Rose érkezése óta Szoboszlai Dominik kiszoríthatatlan az RB Leipzig kezdőcsapatából. A német tréner irányításával lejátszott mindhárom meccsen végig pályán volt, ráadásul egy-egy gólt és gólpasszt is jegyzett.
A legutóbbi, Borussia Mönchengladbach elleni találkozót édesapja, Szoboszlai Zsolt az ARENA4 stúdiójából nézte végig, akit Szántó-Kovács Levente kérdezett a mérkőzés előtt.
Alig egy óra van hátra a Lipcse meccséig, mikor beszélt utoljára a fiával? Szoktak a meccsek napján is szakmázni?
Reggel beszéltünk, de nagyon ekkor már nem folyok bele a szakmai kérdésekbe, csak az a kérdés, játszik vagy nem játszik. Tedescónál nem tudta előre, csak egy órával a meccs előtt, most Rosénál azért már nagyjából reggel-délelőtt fele közlik velük, mi a helyzet. Igaz, ezt se minden meccs előtt, de most tudta, hogy várhatóan játszani fog a Mönchengladbach ellen.
Még nincs két hete, hogy Marco Rose leült a kispadra, de már látszik, nagyobb szerepet szán Dominiknek, mint elődje, Domenico Tedesco. Tételezzük fel, ez a tendencia folytatódik, Dominik kirobbanthatatlan lesz a csapat kezdőjéből. Meddig lehet Lipcse megfelelő terep a fejlődésre, mikor mondának azt, itt az idő egy nagyobb kihívás elé nézni?
Azt gondolom egy-másfél év biztosan kell Dominiknek, hogy stabil tagja legyen a csapatnak, és a teljesítményét is állandósítsa, azaz minden mérkőzésen hozza azt a színvonalat, ami szükséges a továbblépéshez. Már ha lesz lehetőségünk tovább lépni, akkor ez természetes, ha nem akkor pedig meg kell nézni, itt mit tud kihozni magából.
Ha már a nagyobb kihívásokról beszélünk, mit gondol, reálisan nézve hol van Dominik helye a futball világában? Említette már korábban, tudja, hogy több van még benne. Mi lehet ez a több, objektíven nézve meddig juthat el a képességei alapján?
Nem könnyű kérdés, szerintem a képességei alapján benne van, hogy eljusson a világ jelenlegi topcsapataihoz. A lényeg viszont az, hogy mennyit tud kihozni magából most a jelenlegi csapatainál. Ez a fontos, mert különben nem fogja tudni egyetlen egy csapat sem, hogyan kell használni, és akkor nem is fogják leigazolni. Először a Lipcsében kell a legjobbnak lenni, utána a Bundesliga legjobbjává válni, utána lehet gondolkodni a következő állomáson.
Beszéljünk még kicsit a jövőről, de most inkább a közeliről. Tegyük fel, hogy a téli átigazolási időszakban két ajánlatot kapnak: egyiket az európai kupainduló, de nem feltétlen bajnokesélyes olasz Laziotól, másikat az angol topcsapat Liverpooltól. Melyiket választanák? Mik lennének az elsődleges szempontok?
Ez most kicsit nagyképűnek tűnhet, de nem hinném, hogy télen el kellene fogadni bármilyen ajánlatot is, mert nem biztos, hogy eljött már a következő lépcsőfok. Lesz még egy lépcsőfok, én nagyon bízom benne, de nem biztos, hogy Dominik érett azokra a topcsapatokra, ahol egyébként nagyon szívesen kipróbálná magát. Azt viszont nem lehet csinálni, hogy egyszer kipróbáljuk, aztán vagy jó, vagy nem. Érnie kell, stabilizálni a helyét Lipcsében. Elképzelhető, hogy ez a fél év elég lesz neki, de lehet egy év is kell, hogy aztán könnyebben tudjuk eldönteni, egyáltalán megugorja-e ezt a szintet.
Mi volt igaz abból, amikor a nyáron egyes lapok már kész tényként kezelték, hogy Szoboszlai Dominik kölcsönbe távozik, és aláír a Real Sociedadhoz, gondolkodtak akkor a váltáson?
Én őszintén szólva nem tudok róla, pletykák vannak, felröppennek hírek, a menedzser mindig beszél klubokkal átigazolási időszakokban, de nekünk az volt a célunk, hogy Lipcsében bemutatkozzunk és tartósan a kezdőben maradjunk.
Egyébként, amikor egy ennyire fontos kérdésben kell dönteni, mint például egy esetleges klubváltás, hogy oszlanak meg a szerepek a tanácsadásban, a döntéshozásban? Összeülnek hárman, Ön, Esterházy Mátyás menedzser és Dominik? Ki milyen megközelítésből mérlegel?
Ha kapunk egy ajánlatot, leülünk, mindhárman elmondjuk a pozitívumokat – negatívumokat, megyünk – maradunk, ráérünk és nem kapkodunk vagy tök jó ajánlat és menjünk. Bár ez elsősorban attól függ, az adott egyesület mit vázol fel, milyen lehetőségeket ajánl Dominiknak, azért általában hárman döntünk róla.
Most pár szót a jelenről. Dominik a múlt szezonban szélső-támadó középpályásként 40 meccsen hat gólt szerzett a bajnoki- és nemzetközi sorozatokban. Idén eddig hat találkozón egy gól a mérlege. Hogy érzi, miért teljesít visszafogottabban a góllövés terén? Eleve, hány találat lehet tőle az elvárás?
Ha arányaiban vesszük, nem teljesít visszafogottabban. Lement idén hat forduló, az átlagot nézve, év végére megint kikerekedhet ez a szám és én ennek már örülnék. Persze bízom benne, hogy több gólpassza és gólja is lesz, de ahhoz rendszeresen kell játszania, hogy ez összejöjjön.
Néhány nap múlva következnek a válogatott Nemzetek Ligája-mérkőzései, és bármilyen furcsa kimondani, Magyarország a csoportelsőségért játszik a németekkel és az olaszokkal. Csapat szinten továbbra is óriási bravúr lenne, akár két döntetlen is, de személy szerint Dominik mivel lehetne elégedett a meccsek után? Érdemes válogatott szinten is gólokban, gólpasszokban nézni a teljesítményét?
A földön kell maradni, ő is a földön van, persze ott mocorog a fejében, hogy mi lenne ha megnyernénk, és játszhatnánk a négyes döntőben. Szerintem, ha valaki idetenné a papírt, hogy mindkét meccs döntetlen, vagy egyet nyerünk, egyet veszítünk, ezzel pedig bent maradunk a ligában, szerintem mindenki aláírná. Újra az A-divízióban bizonyíthatnánk, újra komoly csapatok ellen tudnánk rutint, tapasztalatot szerezni. Ennek a fiatal csapatnak ez már a közeljövőben óriási hasznára tudna válna, akár az EB-, akár a vb-selejtezők során: ha ilyen együttesek ellen kell játszanunk, az csak előnyünkre válhat.
