Ed O’Neill színészt az Egy rém rendes család, és a Modern család című sorozataiból ismerik a legtöbben, de kis híja volt, hogy a Kékfényben jöjjön szembe a neve. A napokban egyik kollégája, Jesse Tyler Ferguson podcastjában vendégeskedett, ahol arról beszélt, a húszas éveiben elég rossz anyagi helyzetben volt, és majdnem a szervezett bűnözésbe menekült.
A hatvanas évek végén járuk, O’Neill sportkarrierről álmodott, de a Pittsburgh Steelers amerikaifoci-csapatból az edzőtáborban kitették. Nem volt B terve, csak egy csomó haverja, köztük többen a maffiában, de történetünk szempontjából egy Jim nevű illető az érdekes, aki elhívta magával autókázni egy kicsit, hogy beszélgessenek. Menet közben gyorsan tisztázták, hogy O’Neillnek egy fillérje sincs.
Aztán megérkeztek egy olyan elegáns étteremhez, amilyenbe magától sosem ment volna be. „Elkezdett beszélgetni a pultossal. Azt mondja neki, ezt a srácot keresem, a neve, mittudomén, Demko, a neve Jimmy Demko, ismered? Mire a srác, nem, nem ismerős. Erre ad neki egy huszast, azt mondja, nézd, ő egy régi haverom, évek óta nem láttam, tudod, szívesen felvenném vele újra a kapcsolatot, de szeretném meglepni. Szóval ha megint bejön, itt a számom, felhívhatod. Elérsz.”
Miután O’Neillnek demonstrálta a módszereket, jött az ajánlat: védelemért és pénzért könnyű feladatokat ajánlott neki, ezt-azt felvenni és átadni, esetleg néha keménykedni egy kicsit valakivel. „Hadd gondoljam át, Jim. Mert talán lelépek innen, hogy színészkedni kezdjek” – válaszolta akkor, de a tényleges válaszra már igazából nem volt lehetősége. Édesapja ugyanis látta, kivel kocsikázott a fia, és egy egyszerű kérdést tett fel neki aznap este. „Kibírnád a börtönben?” Arra jutottak, hogy nem, és O’Neill nemet mondott az ajánlatra. Pár évvel később pedig tényleg színész lett.
