Április 18-tól, 10:00-kor, a STORY4-en elkezdjük adni a Bajor rapszódia-sorozatot. A Rita Falk bestsellerein alapuló filmek főszereplője egy rendőr, Franz Eberhofer, aki folyamatosan szórakoztató kalandokba keveredik, miközben nem mindennapi figurák veszik körül, és nagyon jókat eszik. Minden epizód tartalma egy-egy regényt ölel fel, amelyek természetesen összefüggenek, de külön-külön is élvezhetők.
Minden ember életében vannak fordulópontok, Eberhofer életébe pedig pont egy ilyen fordulópontnál kapcsolódhatnak be a nézők. A münchenben dolgozó rendőrt ugyanis hazaküldik a dél-bajor Niederkaltenkirchenbe (ez egyébként egy nemlétező település, de például Holzkirchen létezik, egészen közel Münchenhez), ahol gyorsabban lekopik róla a városi életforma, mint egy csillámtetkó egy óvodás karjáról.
Nem egyedül tengeti napjait, hanem családi gazdaságban: ott van nagymamája, akivel kölcsönösen rajonganak egymásért, és ez a mama részéről folyamatos és magas színvonalú élelmezésben nyilvánul meg. (Innen jönnek az epizódok címei.) Az idősb Eberhofer füvet termeszt, tudata korlátait emellett Beatles-szel tágítja, és ha arra kíváncsiak, milyen feleség az, aki ezt nyugodtan tűri, hát semmilyen, ugyanis Eberhofer édesanyja pár éve már lelépett. Ott van viszont a testvére, Leopold, a thai felesége, Panida, és kettejük szerelmének gyümölcse, Uschi, aki kissé raplis, de ezen valamiért pont Franz tud a leghatékonyabban segíteni. Mindezeken túl pedig nagyon is jelen van Susi, Franz barátnője, akinek komoly tervei vannak rendőrünkkel.
Az itt az igazi kérdés, hogy a rendőrünknek mennyire vannak komoly tervei. Eberhofer ugyanis nagyon gyorsan helyezkedik vissza a kényelmes világába: jókat eszik, a kutyájával beszélget, eljár a kocsmába, és egyre jobban belefolyik a helyi bűnüldözési tevékenységekbe, bár erre eleinte semmilyen felhatalmazása sincsen. Aztán egykori müncheni partnere, Rudi Birkenberger is csatlakozik hozzá, mert minden főhősnek kell egy társ, lehetőleg unterman.
Az első epizódban, a Gőzgombóc bluesban egy iskolaigazgató jut olyan sorsra, amelynél talán azért jobbat érdemelt: először csúnyaságot írnak a háza falára, majd eszveszti a fejét. Szó szerint, egy vonat közreműködésével.
„Franz Eberhofer sosem olvassa el az emailjeit – nincs is számítógépe. Nem csetel; szívesebben megy kocsmába a barátaival. Nem rendeli az ételt – a nagymamája főz rá. A munkát annyira kerüli, amennyire csak tudja, és csak azzal foglalkozik, ami valóban érdekli. Ez egy lassabb tempójú vígjátékot eredményez, amire egyértelműen sok néző tud ráhangolódni.” Kerstin Schmidbauer producer szerint emellett az sem elhanyagolható, hogy szokatlan, de archetipikus szereplők veszik körül. Mindenféle embereket összehoz „különböző korosztályokból, társadalmi rétegekből és régiókból, mindenki tud valakivel azonosulni. És az emberek szeretnek magukon nevetni.” Hozzátette, szerinte az emberek szívesen néznek szórakoztatóan megírt, politikailag inkorrekt szereplőket, akiket ők bűnügyi vígjátéki környezetbe helyeznek, bizarr, szokatlan ügyek hátterébe.
De most lássuk Eberhofer megformálóját is: a színészt Sebastian Bezzelnek hívják, 1971-ben született a festői szépségű, és minden egyéb vonatkozásában is idilli Garmisch-Partenkirchenben. Münchenben járt színészképzésre, 1995 óta játszik folyamatosan – hol filmben, hol tévében, hol színházban. Természetesen szerepelt a Tetthely című sorozatban (minden valamirevaló német színésznek muszáj, ez nagyjából olyan, mint az angol színészeknek a Kisvárosi gyilkosságok, vagy az Agatha Christie-k).
A Bajor rapszódia-filmeket a német közönség mint vidéki krimiket ismerhette meg: fontos szerepet kap bennük a helyi kisközösség, annak értékrendje, különös figurái, akik könyvhű bemutatása a rendező, Ed Herzog szívügye volt. „Ugyancsak kihívást jelentett, hogy átültessem a film nyelvére a regények különleges hangvételét, a bizarrságot, de ugyanakkor azt is, milyen melegséggel és szeretettel kezeli a szereplőket“ – nyilatkozta Herzog a Varietynek 2022-ben, amikor a filmek nemzetközi forgalmazásba kerültek.
