It girl. Ezt a kifejezést használják az angol nyelvben azokra a nagyon népszerű, stílusos nőkre, akiket egy adott korszak intenzív rajongása övez. Érdekes módon azonban nem a tehetségük miatt vannak tőlük elájulva általában, hanem inkább azért, mert egyfajta megfoghatatlan, karizmatikus vonzerővel bírnak, és mert egyszerűen nem lehet nem észrevenni őket akkor sem, ha valójában semmi értékelhetőt nem csinálnak az életben. Sokan Elizabeth Hurley-t is tipikus it girl-nek tekintik, aki csak a csodálatos külsejével, azzal a bizonyos vörösszőnyeges Versace-ruhájával és Hugh Granttel való, botránnyal megspékelt kapcsolatával kerülhetett és maradhatott a köztudatban, nem pedig azért, mert annyira jó színésznő lett volna.
Pedig Hurley-ben szerintem sokkal több van ennél, és ezt számos szerepében bizonyította már: játszott akciófilmben, vígjátékban, drámában, romantikus történetekben, sőt, erotikus thrillerben is, tehát még csak azt sem lehet mondani rá, hogy kizárólag egyetlen műfajra lenne alkalmas. Az első film, ami eszembe jut, természetesen az 1997-es Szőr Austin Powers: Őfelsége titkolt ügynöke, amelyben a most 59 éves színésznő Vanessa Kensingtont játszotta, az idiotikus Austin Powers (Mike Myers) partnerét, aki úgy tudott okos, dögösen kifinomult és stílusos lenni egyszerre, hogy közben egy fikarcnyit sem vált nevetségessé egy amúgy kifejezetten nevetséges környezetben. A film annyira sikeres lett, és vele együtt Hurley is, hogy konkrétan kultikus státuszba emelkedett, és a mai napig is millió rajongója van. A színésznő egyébként a film folytatásában is feltűnt egy rövid szerep erejéig, amelyben még robotként is hozni tudta az első részben megismert szexicsaj karakterét.
Persze mondhatnánk, hogy testhez álló szerep volt ez Hurley számára, és gyönyörű nőként nem lehetett agysebészet gyönyörű nőt eljátszani, de hát lássuk be, aki ilyen kvalitásokkal bír, azt azért ritkán fogják felkérni arra, hogy játssza el a jetit vagy az ördög öreganyját. Ennek ellenére Hurley feltűnt kevéssé glamúros szerepekben is, A nap árnyékos oldalán című független drámában például teljesen mellékszerepbe húzódva, visszafogottan, sőt, szinte észrevétlenül van jelen – nem csábít, és nem is a dekoltázsával vagy az égővörösre festett szájával hívja fel magára a figyelmet, hanem egy zöldkártyás házasság szürke háttéralakját játssza el. Itt semmiképp sem a külseje dominál, hanem az a tény, hogy a karakter egy függőségbe süllyedt férfi környezetében próbál lavírozni, minimális eszközökkel, mindenféle látványos csillogás nélkül. A valós életrajzi alapokon nyugvó filmet egyébként megtekintheti ma nálunk a FILM4-en 21:50-kor, és ha többet szeretne megtudni róla, erre fáradjon.
És ha ez nem lenne elég bizonyíték arra, hogy Elizabeth Hurley képes kilépni a saját, lenyűgöző árnyékából, akkor talán meggyőzi, ha megnézi Az 57-es utas című filmet, amelyben a főgonosz jobbkezét, Sabrina Ritchie-t játssza, egy olyan negatív karaktert, aki aktívan részt vesz egy repülő eltérítésében – ezt pedig egy biztonsági szakértő (Wesley Snipes) próbálja megakadályozni. A film a műfaj kedvelői szerint a „repülőn játszódó filmek” trendjét hozta el, és ennek hatására készülhetett el a Con Air – A fegyencjárat vagy a Kígyók a fedélzeten is.
Hurley egyik legismertebb szerepében aztán visszatért a tőle mondjuk úgy, hogy elvárt dögös nő karakteréhez, amikor eljátszotta az ördögöt A bájkeverő című filmben Brendan Fraser mellett. A történet a magányos-szerencsétlen Elliot Richardsról szól, aki alkut köt az ördöggel, hogy az mindenféle extrém kívánságát teljesítse, csakhogy a lelkét kell adnia cserébe. Hurley a filmen több féle stílusban és jelmezben tűnik fel, mivel minden kívánságban más alakot ölt, és bár egyesek szerint nem ez a legjobb szerepe, valójában igazán remekül bánik benne a humorával és a kreativitásával, nem beszélve Fraserről, akinek több igazán emlékezetes pillanata is volt ebben a filmben.
Végül illik megemlíteni a Szél hátán című filmet, amely Mary Shelley életét dolgozza fel fiktív elemekkel megspékelve. Hurley Claire Clairmont szerepét játssza, aki Shelley mostohatestvére volt. A történet a Frankenstein megszületésének idején játszódik, és egy irodalmi társaság – köztük Lord Byron és Percy Shelley – svájci utazása során bontakozik ki. Bár nem egy kifejezetten közismert film, a hangulata és a kosztümös közeg miatt különleges helyet foglal el Hurley korai munkái között (ráadásul Hugh Granttel is ekkor jöttek össze).
