A vámpírok ellen a fokhagyma és a kereszt a megoldás, ezt mindenki tudja. Meg azt is, hogy Drakulától a True Bloodig sokan, sok műfajban feldolgozták a témát. De gondolkodott már rajta, honnan jött ez az egész vámpír-dolog? Kik ezek az embervér-szívó lények, akiket még fotózni se lehet, és tükörképük sincs? Ami biztosnak látszik, hogy az első utalásokat 1047-ből, egy óorosz szövegben találták meg a vámpírkutatók.
Vámpírjellegű lények már az ókori Görögországban is megjelentek, ahol olyan lényekről meséltek, amelyek álmukban támadtak az emberekre, és kiszívták a testnedveiket. A pestisjárványok idején szintén elterjedt a vámpír-konteó, de hát valamivel kellett magyarázni, miért haltak meg annyian, a vámpírok meg kapóra jöttek. Persze akkor még nem így hívták, hanem egészen máshogy.
A vámpírra, mint névre egy 1725-ből származó szövegben bukkantak először. Ezidőtájt a Habsburg Birodalom arisztokratái számos riasztó történeteket hallottak azokról a területekről, amelyeket nemrég csatoltak el a keletebbre fekvő Oszmán Birodalomtól. Annyira, hogy katonákat küldtek a területre, hogy nézzék meg mi folyik a határvidéken. A jelentés szerint egy holttestet kiástak, karóba húztak, majd biztos ami biztos alapon elhamvasztották, csak azért, mert halálában terrorizálta a helyieket. Hogy ez a vérszívásban merült-e ki, nem ismert.
Az emberek viszont ráharaptak a vámpír-sztorira, annak ellenére, hogy a császárnő orvosa közölte, hogy lehetetlen, hogy vámpírok léteznének – és egyet kell vele értenünk. Az orvosok azért igyekeztek kitalálni, mi lehet ez az egész hosszú fogas, fehér arcos vérszívós dolog, ezért elkezdték listázni azokat a betegségeket, amelyek például fényérzékenyeséget okozhatnak. Ilyen a pellagra, ami B3-vitaminhiány, és azokon a területeken jellemző, ahol kukoricát esznek az emberek – szóval lehet, hogy szegény vámpírok csak nem jutottak elég vitaminhoz. Viszont Kelet-Európában nem volt gabonahiány ezidőtájt, szóval az elmélet megbukni látszik.
A másik teória a veszettség, melynek tünetei közt az álmatlanság, a fénytől és a víztől való irtózás szerepel. Ez stimmel is a vámpírokra, és a 18. században volt is egy veszettségjárvány Európában, ami összecsenghet a vámpírtörténetek vírusszerű terjedésével.
Vámpírok jelentek meg a 18. századi költészetben, például Heinrich August Ossenfelder Der Vampyr című művében, amely egy látszólag vámpírnak tűnő elbeszélőről szól, aki elcsábít egy ártatlan leányt. Vámpírversek a 19. század fordulója körül kezdtek megjelenni angolul, 1819-ben pedig kiadták John Polidori The Vampyre című művét, amely egy Lord Ruthven nevű titokzatos arisztokratáról szól, aki fiatal nőket csábít el, hogy aztán kiszívja a vérüket, és eltűnjön.
Bram Stoker Drakulája vitathatatlanul a legismertebb vámpír volt – vagy még mindig az. Az erdélyi gróf története, aki természetfeletti képességekkel is rendelkezik, és áldozatokra vadászik, azóta számos módon megjelent, filmekben és színdarabokban egyaránt. (És naggyá tette Lugosi Béla nevét világszerte!)
A történészek szerint a XV. századi III. Vlad erdélyi fejedelem, más néven Karóbahúzó Vlad, illetve Báthory Erzsébet grófnő kegyetlen tettei ihlették. Utóbbi a XVI-XVII. században állítólag több tucat fiatal nőt gyilkolt meg, hogy saját életerejének fokozására megfürödjön a vérükben vagy megigya azt. [Megihletett még néhány svédet is a nyolcvanas évek elején, akik lelkesedésükben Bathory néven alapítottak black metál zenekart – szerk.] Érdekesség, hogy Stoker Byron biztatására dolgozta ki a történetet: a költő rémtörténetíró-versenyt hirdetett meg barátai közt, ennek köszönhetjük Mary Shelley Frankensteinjét is.
Drakula pedig egyébként a Nosferatu című filmet ihlette, amelyben a vámpírt először ábrázolták napfényt nem bíró lényként. (Ebből is lesz remake, kedvenc sötét lovunkkal vérszívó-szerepben.) A vámpírok annyira népszerűek voltak ebben az időben – az I. világháború után – hogy Sherlock Holmes-történetben is szerepet kapott, ez volt A sussexi vámpír kalandja. És ne feledkezzünk meg Anne Rice műveiről sem, amelyek alapján például az Interjú a vámpírral című film készült.
Bár a vámpírok a 20. századra nagyrészt regények főszereplői lettek, a 20. század elején is volt néhány bolgár falu, ahol még mindig gyakorolták a holttestek felnyársalását, biztos ami biztos alapon. Nálunk ilyen óvintézkedésre nem lesz szükség – Az elveszett ereklyék fosztogatóiban a TV4-en, 16:45-kor teljesen veszélytelenül tekinthet meg egy témába vágó történetet, Vámpír csókja címmel!
