Bűnös élvezetként nemcsak kalóriadús desszerteket, vagy a zöldségessel lopva váltott elismerő pillantásokat szokás emlegetni, hanem azokat a filmeket is, amelyek nyomokban sem tartalmaznak világmegváltó gondolatot, nem forradalmasítják magát a művészetet, csak kellemes kikapcsolódást nyújtanak másfél órán keresztül. Vagyis a limonádéfilmeket.
Ahogy a női szerzős ponyvairodalomnak, általában ennek is a nők a fő közönsége: az ő jellegzetes problémáikat, lelki válságaikat és döntéshelyzeteiket járják körül a történetek. Van persze példa az ellenkezőjére is, de általánosságban azért elmondható, hogy ha egy tévéfilm egy nő élethelyzeteivel foglalkozik, az inkább romantikus vígjáték (szakítás a hozzá nem illő partnerrel, humor és meglepetések a család meglátogatásakor a kisvárosi otthonban, találkozás egy régi szerelemmel, viszontagságok és szerencsés végkifejlet), míg ha egy férfiről van szó, az inkább drámai műfaj lesz.
Talán ez a gondolatmenet kicsit megmagyarázza, miért szoktak a férfiakra furcsán nézni, ha kedves limonádékat fogyasztanak: nem tűnik elég férfias tevékenységnek a dolog, a szó hagyományosan vett maszkulin értelmében. Az Observer néhány évvel ezelőtt feltérképezte a jelenséget (felmérésük persze nem volt reprezentatív), a szerző apukája például azt hozta fel érvnek: „a nők vonzók, és mindig jó a vége”. És még egy gondolat a kedves papától: „Szeretem őket, mert könnyű követni, és nem igényel sok gondolkodást.”
A cikk itt akár véget is érhetne, de szerencsére a kutatását a közösségi médiára is kiterjesztette, ahol arra a következtetésre jutott, hogy a férfiak vonzónak találják, hogy nincs benne erőszak, túl sok dráma, vagy olyan elemek, amiken a család összeveszhetne. „Sok sorozatot nézek, amikben megölnek embereket, és sok bennük a negatív dolog. Belefáradok az ilyesmibe” – mondta el egy nyugdíjas.
Bran Gray, egy 28 éves férfi viszont két barátjával még podcastsorozatot is készít (Deck The Hallmark címmel), amelyben kibeszélik és értékelik ezeket a filmeket. Szerinte több oka is van annak, miért vonzók ezek a kedves karácsonyi limonádék (forraltbor-filmek? Ezt most levédetjük!) a férfiaknak: szeretik a karácsonyt, szeretik az ismerős elemeiket, és szívesen kapcsolódnak ki velük a mindennapi szellemi erőfeszítések után.
Paul Greene Hallmark-színész úgy véli, nagyon is jól körülhatároplható oka van annak, hogy miért rántja be a férfi nézőket a műfaj (ha berántja). „A recept függőséget okoz, mert valamennyire kiszámítható, de megnyugtató érzéseket is kelt a történet struktúrája. Noha többé-kevésbé tudják, hogy mi fog történni, szívesen járják végig az odavezető utat.” Josh Gressel pszichológus szerint pedig ezek a filmek lehetőséget adnak a férfiaknak, hogy olyan érzelmeiket éljék meg és engedjék szabadon, amelyeket általában nem szoktak. „Biztonságos lehetőséget ad nekik, hogy érzelmeket éljenek meg. [A filmek] megmutatják, hogyan kellene alakulnia a dolgoknak.“
Ha kedvet kapott ezekhez a filmekhez, válogasson a hétvégi műsorkínálatunkból!
