Emlékeznek még arra az ellenszenvesen hedergő, szexi titkárnőre az Igazából szerelemből, aki miatt tönkremegy Emma Thompson és Alan Rickman házassága? Nos, ő valójában egy elég híres színésznő Németországban, Heike Makatschnak hívják, és ugyan a film népszerűsége ellenére a nemzetközi karrier épp csak bekukucskált az ablakán, majd elkerülte, azért van néhány érdekesség, amelyeket érdemes tudni róla.
Makatsch 1971-ben született Düsseldorfban, édesapja, Rainer Makatsch kapus volt a német jégkorong-válogatottban. A színésznő montessori általános iskolába járt, majd az érettségi után (1988-ban) több hónapot töltött Új-Mexikóban angoltanulási célzattal. Miután hazajött, politikát és szociológiát tanult a Düsseldorfi Egyetemen négy szemeszteren át, amíg ott nem hagyta az egészet, hogy inkább szabónak tanuljon – pár évig egy ruhatervező cégnél dolgozott gyakornokként. Viszont ezt is hamar abbahagyta, miután ráeszmélt, hogy a ruhaipar kevésbé hívogató, helyette sokkal inkább a tévé az ő világa.
Be is került, 1993-ban már a Viva zenecsatornánál dolgozott, kezdetben az Interaktiv című műsort, majd a Heikes Hausbesuch-ot vezette, 1995-től pedig a Bravo TV műsorvezetője lett az RTL II-n. Egy 2018-as tévéműsorban visszaemlékezve elmondta, hogy rengeteg interjút csinált azokban az években, de a legtöbb kifejezetten kellemetlen emlékként él benne, kivált az, amelyet Madonnával készített: elmondása szerint ugyanis az énekesnő kifejezetten szűkszavú volt, nagyon röviden, főként igennel és nemmel válaszolgatott a kérdéseire, sőt, állítólag kicsit sem volt barátságos vagy együttműködő, kifejezetten úgy viselkedett, mintha nem értené, miért is van ott, és mit akar tőle Makatsch.
A zenei műsorok után jött egy éles váltás a színésznő karrierjében, bár kétségtelenül kevésbé éles, mint a szegény szabóból lett zenei újságírólány megható története, de azért mindenképpen meglepő: 1996-ban Detlev Buck rendező a Bravo TV-s szereplését látva felkereste Makatsch-ot, hogy Börtöntöltelékek című filmjében játssza el Maren Krummsieg szerepét. Úgy gondolta, a barnahangú, pimasz, szőke műsorvezetőnél nem találna alkalmasabb személyt a karakter megformálására, és hát igaza is lett: a színésznő elvállalta a szerepet, eljátszotta, énekelt is benne (a filmben elhangzó Stand By Your Man című dallal a slágerlisták tizenegyedik helyére került akkoriban), majd gyorsan meg is nyerte a Bajor Filmdíjat legjobb fiatal színésznő kategóriában, aztán az Arany Kamerát, a Bambit, és egy Grimme-díjat is bezsebelt ugyanezért.
Kijelenthetjük, hogy váratlanul sikeres év volt ez a színésznő számára: nemhogy megismerte őt a szakma, de értékelte is a tehetségét, sőt, rengeteget segített neki megbirkózni az RTL II-n 1997-ben sugárzott, saját nevén futó Heike Makatsch Show-jának bukásával, amely a rossz nézettség miatt mindössze két hónapot és 8 epizódot élt meg, aztán csendben elkaszálták. A műsorvezetői karrierje tehát hirtelen véget ért, ugyanakkor – és talán pont ennek köszönhetően – a színészetben és a magánéletében minden a nagykönyv szerint alakult.
Az Obsession 1997-es forgatása közben megismerkedett, majd Londonba költözött Daniel Craiggel, akivel (kapaszkodjon) hét évig jártak, véletlenül éppen addig, amíg a színész meg nem kapta James Bond szerepét 2004-ben, és Makatsch meg nem ismerkedett egy forgatáson a zenész Max Schröderrel, a német Tomte nevű indie-banda egyik tagjával (nem állítjuk, hogy lenne összefüggés a két élethelyzet között, mindenesetre Craig és Makatsch élete látványosan elindult az ellenkező irányba). A színésznő tíz évig élt együtt Schröderrel, két közös lányuk született, egyikük 2007-ben, másikuk két évvel később.
Makatschot, amíg Londonban élt Craiggel, enyhén, de megcsapta Hollywood szele: 2002-ben szerepet kapott a Kaptárban, majd jött az Igazából szerelem 2003-ban, a szakításuk után egy évvel pedig Emmy-díjra jelölték a Margarete Steiff címszerepért: a film a német játékgyártó életét mutatja be, azt, miként válik egy 10 éves, kerekesszékbe kényszerülő kislány a játék plüssállatok egyik első és legsikeresebb alkotójává. Noha ezek után elképesztő karrierre számítottak tőle, mégsem robbant nagyot annak ellenére, hogy játszott azért ebben-abban, ami felkeltette a szakma érdeklődését (2013-ban szerepet kapott A könyvtolvaj című filmben, három évvel később pedig csatlakozott az 1970-ben indult Tetthely című sorozat szereplőgárdájához mint Ellen Berlinger nyomozó, amely időszak 2023-ig tartott), de mégsem annyira, hogy ez Hollywoodnak is elegendő legyen.
Persze ehhez nyilván annak is köze volt (vagy van), hogy időközben született még egy lánya (2017-ben Trystan Pütter színésztől, akivel a mai napig is együtt élnek Berlinben), három gyerek mellett pedig nyilván nem lehetetlen, de azért egy fokkal nehezebb világraszóló karriert befutni.
Heike Makatsch mindenesetre továbbra is dolgozik szorgalmasan, ha éppen nem filmekben játszik, akkor könyvet ír (első műve, a Keine Lieder über Liebe – Ellens Tagebuch egy szerelmi háromszögről szól), vagy szinkronizál: rendszeresen ő a hangja Helena Bonham Carternek, és ő szinkronizálta Terket a Tarzan című rajzfilmben. Gyakran adnak ki hangoskönyveket is a hangjával, sőt, énekelni is tud: Hildegard Knef önéletrajzi regényének filmadaptációjában, a 2009-es Hilde című filmben nemcsak a címszerepet játszotta, hanem a film zenéjét is ő énekelte fel. A munka mellett az Oxfam fejlesztési segélyszervezet nagykövete, rajong a countryzenéért és a Beatles-ért, 2012 óta a L’Oréal arca, 2017-ben pedig zsűriként vett részt a Goldene Kamera díjátadóján. Nálunk pedig kedden és szerdán láthatja A Dr. Hope: Egy asszony nem adja fel című két részes filmben a TV4-en, délután 2 után kicsivel.
