Figyelem! Ha még csak ma, ismétlésben nézi meg A néma szemtanú 16. évadának záróepizódját, akkor ez a cikk elrontja a meglepetést! Csak saját felelősségre olvasson tovább!
Nehéz volt nekiállni A néma szemtanú 17. évadának azok után, hogy az utolsó epizódban elveszítettük a csapat egyik legrokonszenvesebb tagját. Féltem attól, hogy a gyász és Leo Dalton hiánya nagyon felkavarja majd a viszonyokat, és elindul a sorozat egy olyan irányba, ami nem biztos, hogy jót fog neki tenni. Hálistennek egyelőre mégis úgy tűnik, azzal, hogy ugrottunk egy évet az időben, elkerültük ezt a forgatókönyvet, és bár a professzor halála természetesen hagyott kellemetlen nyomokat maga után, amelyek feldolgozásra szorulnak, ez pont elég ahhoz, hogy emellett a történet is egészséges módon tudja követni az eddig megszokott stílust.
Az évadnyitó epizód ennek fényében igen erősen is indul: egy anya, Rachel Freedman és autista fiának halálával. Az eset egyértelműen gyilkosságnak tűnik, bár egy újabb, alkalmatlannak tűnő rendőrnő megpróbálja cáfolni ezt, sőt, az apa hibájának feltüntetni az esetet, de szerencsére jön Nikki Alexander, aki igen gyorsan rávilágít arra, hogy itt bizony nem egy anya gyilkolta meg a gyerekét, amiért nem bírta elviselni őt, hanem valami sokkal sötétebb ügy húzódhat a háttérben. Kiderül az is, hogy a gyereket benyugtatózták, épp egy olyan szerrel, ami egy másik halálesetnél is felmerül: egy nőnél, akit egy konténerben találnak szétmart arccal és ujjakkal.
A nőt Eva Lironként azonosítják, aki egy nehéz természetű francia futballsztár, bizonyos Isaac Dreyfus gyerekének volt a dadája, és pénzt követelt a férfitól azért, hogy ne hozza nyilvánosságra liezonjukat. A sportoló, miután a rendőrök előtt letagadja, hogy ismerte volna a nőt, gyanússá válik a hatóságoknak, ezért letartóztatják. És persze itt nem áll meg a történet, ugyanis újabb gyilkosság történik, ami minden bizonnyal rendesen fel fogja bolygatni a dolgokat.
A történet tehát megintcsak két szálon fut, amelyek összefonódni látszanak, de ahogy mindig, úgy most sem lehetünk biztosak abban, hogy amit egyértelműnek hiszünk, az valóban úgy is van. A történetet ráadásul az is bonyolítja, hogy Nikkinél faggatózni kezd egy nő, aki a halott anya nővérének adja ki magát azért, hogy információkat gyűjtsön a gyilkosság körülményeiről, és bár a patológusnővel nem sokra megy, elég aggasztó a feltűnése, tekintve, hogy valójában semmiféle rokoni szál nem fűzi a nőhöz és a gyerekhez. De hogy ki is ő valójában, arra még biztosan nem kapunk választ.
És hogy egy kicsit arról is beszéljünk, ki lesz Leo Dalton utódja, nos, az egyelőre kérdés. Mindenesetre feltűnik a színen Thomas Chamberlain, akit a professzor helyetteseként küldenek az intézetbe, ő azonban látszólag azt sem bánná, ha Nikki venné át a vezetést, ő pedig a nő helyét. A férfi elsőre furcsának tűnik, nem is fogadják túl nagy szeretettel (elvégre ki szereti az efféle változásokat?), de meg is tesz érte mindent: beszól Clarissának, Jacknek, és Nikkivel is magas lóról beszél, viszont legalább tud franciául, ami a jelenlegi esetekhez jól jön, így legalább valami hasznát is veszik, szóval meglehet, hogy a kellemetlen (de egyébként elég vicces) stílusa ellenére egy napon őt is sikerül majd megkedvelnünk. Hogy annyira-e, mint Leót, nem tudom, mindenesetre a sorozatból kiindulva erre sokkal nagyobb az esély, mint az ellenkezőjére. A kétrészes epizód első részét ma este 10 órától láthatja a GALAXY4-en.
