Korábban elkezdtünk egy sorozatot, amiben olyan szavak jelentését magyaráztuk meg, amelyek a filmes, sorozatos híreinkben időről-időre feltűnnek, és a szaksajtó általában nem magyarítja őket, hanem az eredeti angol kifejezést használja. Így már minden érthetőbb lesz!
Casting
Ez talán a legismertebb kifejezés mind közül, szereplőválogatást jelent. Egyaránt vonatkozik egy készítendő film főszereplőire, akiket a casting-folyamat alatt akár többször is meghallgatnak, megnézik, jól tudnak-e együttműködni a kamerák előtt – illetve a statisztákra, akik a kellő helyen képeznek tömeget, hőzöngenek viking harcosokként megfélemlítőn, vagy buliznak, mintha nem lenne holnap. A castingvezető vagy casting director (projektenként eltérő mértékben persze) szól bele, kiket látunk a kész filmben vagy sorozatban. Nézzék csak, milyen kiemelkedően jó volt például a Dark című sorozaté! A szakembert, aki irányította a folyamatot, Simona Bärnek hívják.
Ledarálás, binge watching
Akit rabul ejt egy sorozat, és nincsen sürgősebb dolga (vagy van, de odaragadt a képernyő elé), az hajlamos egymás után, kihagyás nélkül nézni az epizódokat. Ezt magyarul darálásnak szoktuk hívni, vagy éppen azt mondjuk, hogy „ledaráltam egy teljes évadot a Guldenburgok örökségéből, amíg lázasan feküdtem otthon” – angolul a binge kifejezést használják, ami szó szerint zabálást jelent, a binge watching pedig zabanézést. (Úgy látszik, a magyar elme az átvitt értelmeknél is etet, vagy ételt készít elő, az angol nyelvet használó pedig fogyaszt.)
Cameo
Így nevezzük, ha egy valamiért érdekes, ismert ember a műsor egy rövid jelenetébe beugrik, úgy, hogy egyébként a műsornak nem szereplője. Egy, a meglepetés erejével szórakoztató elem, az is lehet, hogy csak néhány másodpercig tart. Így például az azóta másodszorra is amerikai elnök feltűnése a Reszkessetek, betörők! második részében is egy cameo.
Easter egg
Ez is hasonló, de csak a kellően tájékozott és nagyon figyelő szemlélőnek tűnik fel. Egy érdekes személy a háttérben, egy másik filmre utaló tárgy, vagy bármi, ami többet mond, mint aminek látszik. Szándékosan elrejtett érdekességek – mint például amikor Alfred Hitchcock pár pillanatra feltűnik a filmjeiben, vagy amikor Peter Jackson rendező répaevő parasztot alakított A gyűrű szövetségében, és A hobbit – Smaug pusztaságában megismételte ezt a fontos szerepet.
Guilty pleasure
Szó szerinti közhelyfordításban: bűnös élvezet. Olyan mű, amelyet nem elvitathatatlan kulturális érdemei miatt fogyasztunk, hanem mert szórakoztató és kikapcsol. Emellett cikinek éreznénk, ha mindenki tudná rólunk, hogy mi tényleg a Menthetetlenül szomorú szemű rocksztárok néznek áthatóan baljós zenére című sorozatot nézzük, amelyet természetesen ebben a pillanatban találtam ki.
Indie film
Olyan film, amelyet nem egy nagy stúdió vagy produkciós cég támogat vagy az ő megbízásukból készül, hanem független filmkészítők, általában saját ötlet alapján. Gyakran előfordul, hogy mégis nagy nevek játszanak benne, mert az adott színésznek tetszik a film mondanivalója, forgatókönyve, vagy szeretne együtt dolgozni a rendezőjével. Jó példa erre a Brokeback Mountain (Túl a barátságon) című film, Heath Ledgerrel, Jake Gyllenhaallal és Anne Hathawayjel.
Blockbuster
Olyan film, ami népszerű és anyagilag is sikeres. Lehet olyan, amelyet nagy stúdió támogat, de indie is: az egyik legjobb példa erre az első Csillagok háborúja-film (Star Wars IV. rész – Egy új remény), amelyet George Lucas a Lucasfilm nevű saját produkciós cégével valósított meg, és azóta is töretlen iránta a rajongás.
Elkaszál
Ha egy sorozat vagy film nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, vagyis a kutya se nézi, akkor az illetékesek minél gyorsabban igyekeznek azt eltüntetni a köztudatból. Sorozatoknál és (franchise-nak tervezett) filmeknél ez az elkaszálás: a készítőktől nem rendelik meg a folytatást, durvább esetben már nem is kerül adásba vagy mozikba a továbbiakban. Utóbbi áldozata lett Bryan Fuller (kreátorként) és Caroline Dhavernas (főszereplőként) is, amikor Wonderfalls című sorozatukat úgy elkaszálták, hogy a 12 epizódból eleve csak négy került adásba, végül dvd-n lehetett megnézni, azt is csak rajongói petíció hatására.
Franchise
Az üzleti életben ismert fogalom ez, persze, de a szórakoztatóiparban nem arról szól, hogy a színészek ugyanazon recept szerint készítenék a sültkrumplit: egy ilyen franchise az filmek és/vagy sorozatok összessége, amelyek legalább lazán kapcsolódnak egymáshoz, és ugyanabban a világban játszódnak, és/vagy ugyanazokkal a szereplőkkel. Például amit a Marvel filmes univerzumának szoktak nevezni, vagyis mindenféle szuperhősök összevissza gyakják egymást, amíg vége nem lesz a világnak, aztán kezdik elölről, na az is egy franchise; része minden, a jelmezes erőemberektől az eredettörténetüket bemutató filmeken, a karaktereikre épülő sorozatokon át az arcukkal díszített óvodás kulacsokig. És ebből is látható, hogy amíg a közönséget ez elbűvöli, addig a műfaj rengeteg bevételt termel.
Showrunner
Olyan tévés szakember, aki a legnagyobb főnök egy sorozat készítésekor: megadja a történet irányát, beleszólása van (ha nem egyenesen ő végzi jelentős részét) a szövegírásba, és úgy egyáltalán, lehetősége van egy személyben irányítani a folyamatokat, attól függően, mit szeretne látni a végeredményben. Nem minden produkciónak van showrunnere, az Egyesült Államokban viszont általában ez a gyakorlat. Kevéssé sikeres példa rá Lauren Hissrich, aki az óriási franchise-nak tervezett Vaják-sorozatot állította földbe: a műsor annyira eltért a forrásművektől, a rajongók annyira elégedetlenek voltak a sztori és a szereplők alakulásával, annyi botrány övezte a sorozatot, hogy a végén már senki sem csodálkozott, hogy még a főszerepet játszó Henry Cavill is lelépett.
Kreátor
Olyan szakember, aki jelentős részben közreműködik egy műsor megtervezésénél és vagy/megvalósításánál. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kitalálja, miről szóljon a történet, milyen legyen a formátuma, milyen szereplői legyenek és mi legyen az első epizódban, amely alapján megpróbálják eladni egy tévécsatornának (vagy streamingszolgáltatónak). Sikeres példa rá Shonda Rhimes, aki A Grace Klinikától A Bridgerton családig számtalan jó koncepciót valósított meg, illetve Dick Wolf, a televíziózás krumplistészta-gyártója.
Romkom
Ez talán az egyik legismertebb mind közül: a romantikus vígjátékok (eredetiben: romantic comedy) rövidítése. Rokonszenves szereplők, könnyed cselekmény, alacsony tétek, elszabaduló érzelmek. A műfaj királynője: Meg Ryan, aki rettentően sokszor játszott ilyenben Kate nevű nőket, óriási sikerrel.
Sitcom
Ez is gyakran előkerül: a situational comedy rövidítése. Azokat a sorozatokat nevezik így, amelyeknek többé-kevésbé állandó a szereplőgárdája, van egy olyan kerete, amelyhez képest történnek mindenféle változások, és ezek szolgálnak humorforrásul (például olyan helyzetkomikumok, mint hogy az egyik szereplőnek a sötétben is világít a fogfehérítése vagy a fejére szorul egy konyhakész pulyka). Felvehetik élő közönség előtt, vagy bevághatnak a késztermékbe előre rögzített nevetést is, hogy a kevésbé intelligens néző tudja, mikor volt poén. A sztorik egymásra épülnek, a szereplők és viszonyulásaik összefüggenek, szóval igazán az tudja élvezni, aki sokat látott belőle. Tankönyvi példája ennek a Jóbarátok, amely tíz éven át hat állandó szereplővel forgott, gyakorlatilag ugyanazon a kevés helyszínen, és aki egyetlen is részt látott belőle, az biztosan emlékezni fog a visító kacajú nőre a konzervröhögésből (előre felvett közönségzaj). A romkommal ellentétben talán azért nem magyarosodott szitkommá, mert az egyrészt kicsit más hangulatú szó lenne, mint az eredeti, meg hát ezt minálunk általában elég vígjátéksorozatnak hívni.
Antológiasorozat
Egy olyan filmsorozat, amelynek egyes epizódjai vagy egyes évadai nem függenek össze egymással. A műfaj klasszikusa az Alkonyzóna, amelynek borzongató epizódjai nem egymásra épültek; ha az ember kihagyta az egyik héten, még prímán frászt kaphatott a következőn. Kurrensebb példa rá az American Horror Story, amelynek kreátorai minden évadban új történetet és körítést adnak a jelentős részben egyező szereplőgárdának.
Karakterszínész
Végül egy kicsit emberközelibb fogalom: azokat a színészeket nevezik így, akik nem játékuk sokszínűségével, megformált szerepeik változatosságával, látványos átalakulásaikkal szórakoztatják időről-időre a nézőket, hanem azzal, hogy nagyon jól hozzák a főszereplő naiva kicsit különc legjobb barátnőjét, a tétova angolt vagy a középkorú nőt, akinek sürgősen újra kell terveznie az életét. Eklatáns példa rá Fairuza Balk, akit ha egyszer látott valamiben, biztosan legközelebb is meg fogja ismerni; szinte kivétel nélkül az átlagostól eltérő, izgalmas női karaktereket alakít, és még az arca sem egyezik a hollywoodi sablonokkal, vagy Jason Momoa, a nagydarab kardosember, akinek azért a helyén van a szíve. Kivéve persze, amikor nem.
